Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
anyagok biztosítására. A tárcák mintaszerű intézkedéseinek, együttműködésének nyomán a védekezéshez szükséges létszám, anyagok és eszközök felvonultatása gyorsan ment végbe. A Duna egy-egy szakaszán 1965-ben 3 hónapnál hosszabb készültségeket nem kellett tartani. Ezzel szemben 1970 tavaszán a Tiszán, Szolnoktól a déli országhatárig 4 hónapig volt készültség, Szegednél 59 napig, Szolnoknál 50 napig III. fokú készültség (3. ábra). Az árvíz gátakra nehezedő terhelését a vízszintmagasság és a vízszintmagassághoz tartozó napok szorzata fejezi ki legjellemzőbben. Az 1965. évi budapesti árvízi terheléshez képest 1970-ben Szolnoknál 3,5-szeres, Szegednél csaknem 4,5- szeres terhelés nehezedett a gátakra. Ez a terhelés Szolnoknál 66%-kal, Szegednél 72%-kal felülmúlt minden korábbi tiszai árvizet. A rendkívül magas árvízszintek mellett a Felső- Tiszán és mellékfolyóin a vízhozam is szélsőséges volt, a közepes vízhozam 10—40-szerese. A Szamoson pl. az addig észlelt legnagyobb 2700 m3 helyett másodpercenként 4700 m3-re becsülhető az árvíz tetőző hozama. A Szamos viszonylag kisebb medrében ez a hatalmas vízhozam, amely jóval meghaladta a Tisza szegedi hozamát, igen nagy sebességgel zúdult le. A tiszai árvíz mértékét jól jellemzi, hogy a kritikus időszakban a folyón az évi átlagos vízmenynyiség több mint háromnegyed része folyt le, amely a Balaton vízmennyiségének hatszorosa. 4 Súlyosbította a helyzetet, hogy a Tisza összes bal parti mellékfolyóján közel egy időben lépett fel rendkívüli árvíz és a torkolati szakaszon a viszszaduzzasztás tovább növelte a tetőző magasságokat, lassította az árhullámok levonulását. Az árvíz összesen mintegy 2,8 millió holdat, csaknem a teljes töltésekkel védett Tisza-völgyet veszélyeztette. Ez a terület az ország egyik legtermékenyebb vidéke, több millió ember él itt, ipartelepek, közlekedési létesítmények találhatók az árterületen. Egy időben 2800 km hosszú védvonalon kellett védekezni, szemben az 1965-ös árvíz során egyidejűleg veszélyeztetett 300—400 km-es hosszal szemben. Ezen a rendkívül hosszú gátszakaszon 40 helyen lépett fel kritikus helyzet, azaz közvetlen gátszakadás veszélye, és egy-egy gátszakadás a Tisza mentén több milliárdos kárt okozhatott volna. Ilyen soha nem tapasztalt árvíz kivédése, a teljes vízügyi szervezet mozgósításán kívül, az ország minden erejének összpontosítását is szükségessé tette. A korábbi árvízi tapasztalatok alapján, a Tiszán 4. ábra. A Szamoshát községeiben hatalmas pusztítást okozott az árvíz 7
