Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-12-01 / 6. szám

határozat születik egy átfogó regionális, területrende­zési terv összeállítására, melynek feladata olyan mű­szaki-gazdasági intézkedések kidolgozása, mely biztosí­tékot nyújt a mostoha természeti viszonyok miatt elma­radt országrészek újjászervezésére, a gazdasági egyen­súly és a nemzeti átlagnak megfelelő termelési és jöve­delmi szint megteremtésével. A Tervbizottság 1953-ra elkészült a rendezési terv ki­dolgozásával, mely a beavatkozás lényegét a vízgazdál­kodás korszerű feltételeinek biztosításában összegezte. Dél-Franciaország vízkészlete elegendő. A feladat te­hát az, hogy a meglevő készletet elvezetéssel, tárolás­sal, a mezőgazdaság, az ipar, a lakosság és egyéb intéz­mények igényeivel összhangban, térben és időben opti­málisan rendelkezésre tudják bocsátani. A gazdasági újjászervezés alfája tehát a víz, minden probléma megoldása a víz biztosítását célzó műszaki koncepciók sikerének függvénye. A területrendezési terv jellemzője, hogy rendkívül komplex. A vízgazdálkodási beruházások által kínálkozó lehetőségeket a gazdálkodás minden ágában részletesen elemzi, hangsúlyozva a vidék gazdasági egyensúlyához feltétlenül szükséges arányos fejlesztést. A kialakítandó gazdasági egységek területi körülhatárolásánál messze­menően figyelembe veszi az eredeti megyei beosztást, hogy a javaslatba hozott intézkedések lehetőleg nagyobb zökkenő nélkül illeszkedjenek a vidék megszokott köz­­igazgatási, földrajzi és demográfiai adottságaihoz. A gazdasági újjászervezés eszköze A területrendezési terv végrehajtása állandó, felelős szervezetet feltételez, mely a fővállalkozó, a koordinátor és a kezdeményező együttes szerepét tölti be. Nyilván­való, hogy erre a feladatra az állami apparátus nem volt alkalmas. Szükség volt tehát egy olyan gazdasági és jo­gi kategória megteremtésére, mely egyesítette a válla­lati gazdálkodás rugalmasságát, a központilag meghatá­rozott és ellenőrzött tervfeladat megvalósításához szük­séges feltételek biztosításával. így jött létre az ún. ve­gyes gazdálkodású részvénytársasági forma, mely lénye­gét tekintve semmiben sem különbözik a mi szocialista vállalataink strukturális felépítettségétől és működési mechanizmusától. vegyes gazdálkodású társaság gazdaságilag, műsza­kilag és pénzügyileg az állam ellenőrzése alatt áll. Az ellenőrzést gyakorlatilag a társaság közgyűlésein és igazgató tanácsában részt vevő vétójoggal felruházott kormánymegbízott foganatosítja. Részvényesei közjogi és magánjogi személyek egyaránt lehetnek, feltétel azonban, hogy a társaság alaptőkéjének több mint 50 százaléka állami érdekeltség legyen. Működési szabályzata teljesen megegyezik a kapitalis­ta részvénytársasággal. A társaság állandó irányító szer­ve az igazgató tanács, melynek elnöke gyakorolja a ve­zérigazgatói jogokat. Az igazgató tanács 12 tagját a köz­gyűlés választja, melyből nyolc tag a közjogi, négy pe­dig a magánjogi részvényeseket képviseli. Évente egy­szer közgyűlést tart, itt hozza határozatait, melyek csak a kormánymegbízott jóváhagyásával érvényesek. Így tehát a vegyes gazdálkodású részvénytársaság, bár kö­tetlen gazdálkodási rendben, de a kormány által előre meghatározott közérdekű cél szolgálatában a költség­­vetés jelentős támogatásával tevékenykedik. Működésé­nek jellemzője nem a kapitalista társaságokat mégha tározó öncélú profitszerzés, hanem a közösség szükség­leteinek optimális kielégítésére irányuló műszaki és gaz­dasági tevékenység. A regionális rendezési terv végrehajtásával megbízott részvénytársaságok általában — profil szempontjából — két nagy kategóriába oszthatók: 1. melyek fő tevékenysége a komplex vízügyi létesít­mények tervezése, megvalósítása és üzemeltetése köre csoportosul, állami koncesszióként, 2. melyek célja a vidék gazdasági egyensúlyának hely­reállításához szükséges másodlagos gazdasági feltételek megteremtése (értékesítés megszervezése, szállítás, hűtő­tárolók, piacközpontok kialakítása). Az első csoportba tartozó négy vállalat közül kettő­nek működését, szervezeti felépítettségét, eredményeit és távlati célkitűzéseit közelebbről is alkalmam nyílt tanul­mányozni. Bas—Rhóne—Languedoc vidék rendezésére alakult Nemzeti Vállalat A társaságot 1955 májusában kormányhatározat hívta életre; 1956-ban pedig, 75 évre, állami koncessziót nyert a Rhőne-tól a Pireneusokig húzódó 250 ezer hektár me­zőgazdaságilag művelt terület öntözéses gazdálkodásá­nak megteremtésére és üzemeltetésére. Az ún. Bas— Rhone—Languedoc-i öntözőrendszer kiépítése képezi lé­nyegében a vidék gazdasági újjászervezésének és egy­idejűleg a vállalat működésének gerincét. Közvetlenül a koncesszió alá tartozó elsődleges tevé­kenységen kívül, a társaság feladatát képezi, hogy mint kezdeményező, illetve ösztönző szerv részt vegyen min­den olyan munkában, mely a vidék arányos gazdasági fejlesztését célozza, különös tekintettel az ipari fejlesz­tésre, a tengerpart rendezésére, fásítására, a települések Barrage de prise de Lödévé Résmoir du] ^MOWTPUUfR Barrage de prise de Hérépian WlendePompage át la Gardiole L'AMÉNAGEMENT HYDRAULIQUE DE LA RÉGION DU BAS-RHONE ET DU LANGUEDOC .....Ч Barrage du Rieu Berlou] Bos—Rhone Nemzeti Vállalat vízügyi létesítményei *'<U.

Next

/
Thumbnails
Contents