Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-12-01 / 6. szám
határozat születik egy átfogó regionális, területrendezési terv összeállítására, melynek feladata olyan műszaki-gazdasági intézkedések kidolgozása, mely biztosítékot nyújt a mostoha természeti viszonyok miatt elmaradt országrészek újjászervezésére, a gazdasági egyensúly és a nemzeti átlagnak megfelelő termelési és jövedelmi szint megteremtésével. A Tervbizottság 1953-ra elkészült a rendezési terv kidolgozásával, mely a beavatkozás lényegét a vízgazdálkodás korszerű feltételeinek biztosításában összegezte. Dél-Franciaország vízkészlete elegendő. A feladat tehát az, hogy a meglevő készletet elvezetéssel, tárolással, a mezőgazdaság, az ipar, a lakosság és egyéb intézmények igényeivel összhangban, térben és időben optimálisan rendelkezésre tudják bocsátani. A gazdasági újjászervezés alfája tehát a víz, minden probléma megoldása a víz biztosítását célzó műszaki koncepciók sikerének függvénye. A területrendezési terv jellemzője, hogy rendkívül komplex. A vízgazdálkodási beruházások által kínálkozó lehetőségeket a gazdálkodás minden ágában részletesen elemzi, hangsúlyozva a vidék gazdasági egyensúlyához feltétlenül szükséges arányos fejlesztést. A kialakítandó gazdasági egységek területi körülhatárolásánál messzemenően figyelembe veszi az eredeti megyei beosztást, hogy a javaslatba hozott intézkedések lehetőleg nagyobb zökkenő nélkül illeszkedjenek a vidék megszokott közigazgatási, földrajzi és demográfiai adottságaihoz. A gazdasági újjászervezés eszköze A területrendezési terv végrehajtása állandó, felelős szervezetet feltételez, mely a fővállalkozó, a koordinátor és a kezdeményező együttes szerepét tölti be. Nyilvánvaló, hogy erre a feladatra az állami apparátus nem volt alkalmas. Szükség volt tehát egy olyan gazdasági és jogi kategória megteremtésére, mely egyesítette a vállalati gazdálkodás rugalmasságát, a központilag meghatározott és ellenőrzött tervfeladat megvalósításához szükséges feltételek biztosításával. így jött létre az ún. vegyes gazdálkodású részvénytársasági forma, mely lényegét tekintve semmiben sem különbözik a mi szocialista vállalataink strukturális felépítettségétől és működési mechanizmusától. vegyes gazdálkodású társaság gazdaságilag, műszakilag és pénzügyileg az állam ellenőrzése alatt áll. Az ellenőrzést gyakorlatilag a társaság közgyűlésein és igazgató tanácsában részt vevő vétójoggal felruházott kormánymegbízott foganatosítja. Részvényesei közjogi és magánjogi személyek egyaránt lehetnek, feltétel azonban, hogy a társaság alaptőkéjének több mint 50 százaléka állami érdekeltség legyen. Működési szabályzata teljesen megegyezik a kapitalista részvénytársasággal. A társaság állandó irányító szerve az igazgató tanács, melynek elnöke gyakorolja a vezérigazgatói jogokat. Az igazgató tanács 12 tagját a közgyűlés választja, melyből nyolc tag a közjogi, négy pedig a magánjogi részvényeseket képviseli. Évente egyszer közgyűlést tart, itt hozza határozatait, melyek csak a kormánymegbízott jóváhagyásával érvényesek. Így tehát a vegyes gazdálkodású részvénytársaság, bár kötetlen gazdálkodási rendben, de a kormány által előre meghatározott közérdekű cél szolgálatában a költségvetés jelentős támogatásával tevékenykedik. Működésének jellemzője nem a kapitalista társaságokat mégha tározó öncélú profitszerzés, hanem a közösség szükségleteinek optimális kielégítésére irányuló műszaki és gazdasági tevékenység. A regionális rendezési terv végrehajtásával megbízott részvénytársaságok általában — profil szempontjából — két nagy kategóriába oszthatók: 1. melyek fő tevékenysége a komplex vízügyi létesítmények tervezése, megvalósítása és üzemeltetése köre csoportosul, állami koncesszióként, 2. melyek célja a vidék gazdasági egyensúlyának helyreállításához szükséges másodlagos gazdasági feltételek megteremtése (értékesítés megszervezése, szállítás, hűtőtárolók, piacközpontok kialakítása). Az első csoportba tartozó négy vállalat közül kettőnek működését, szervezeti felépítettségét, eredményeit és távlati célkitűzéseit közelebbről is alkalmam nyílt tanulmányozni. Bas—Rhóne—Languedoc vidék rendezésére alakult Nemzeti Vállalat A társaságot 1955 májusában kormányhatározat hívta életre; 1956-ban pedig, 75 évre, állami koncessziót nyert a Rhőne-tól a Pireneusokig húzódó 250 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt terület öntözéses gazdálkodásának megteremtésére és üzemeltetésére. Az ún. Bas— Rhone—Languedoc-i öntözőrendszer kiépítése képezi lényegében a vidék gazdasági újjászervezésének és egyidejűleg a vállalat működésének gerincét. Közvetlenül a koncesszió alá tartozó elsődleges tevékenységen kívül, a társaság feladatát képezi, hogy mint kezdeményező, illetve ösztönző szerv részt vegyen minden olyan munkában, mely a vidék arányos gazdasági fejlesztését célozza, különös tekintettel az ipari fejlesztésre, a tengerpart rendezésére, fásítására, a települések Barrage de prise de Lödévé Résmoir du] ^MOWTPUUfR Barrage de prise de Hérépian WlendePompage át la Gardiole L'AMÉNAGEMENT HYDRAULIQUE DE LA RÉGION DU BAS-RHONE ET DU LANGUEDOC .....Ч Barrage du Rieu Berlou] Bos—Rhone Nemzeti Vállalat vízügyi létesítményei *'<U.
