Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-12-01 / 6. szám

A KGST „VÍZÜGYI VEZETŐK ÉRTEKEZLETE” FEJLŐDÉSE ÉS MUNKÁJA

A víz egyike a legfontosabb természeti kincseknek, amelynek jelenléte és tervszerű felhasználása fontos szerepet játszik minden állam gazdasági fejlődésében. A lakosság életszínvonalának és kulturális-jóléti viszonyainak emelése, valamint az ipar és mezőgazdaság sokoldalú és gyors fejlődése a KGST tagországokban fokozott igényeket támaszt ezeknek a szükséges menynyiségben és minőségben, valamint időben történő vízellátásával szemben. A vízgazdálkodási feladatok megoldása egyre bonyolultabbá válik, mivel a KGST tagországok vízfogyasztása növekszik, a vízkészletek változatlanok maradnak. Az ipari, mezőgazdasági és más célokra történő vízfogyasztás növekedése a vízfolyások szennyezettségének fokozásához vezet. A KGST tagországok vízkészletei térben és időben nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg. A természeti-földrajzi viszonyok miatt több ország érdekelt a nagy vízgyűjtő területek vízkészleteinek közös hasznosításában.

Felismerve a fenti problémák nagy jelentőségét, a KGST tagországainak vízgazdálkodási szervei javaslatot tettek a KGST-ben megvalósuló sokoldalú együttműködésnek a vízgazdálkodás területére való kiterjesztésére. Különösen eredményesek voltak a magyar Fél erőfeszítései. Javaslatunkat valamennyi KGST tagország vízgazdálkodási szerve támogatta, s így közös előterjesztést tehettünk a KGST Tanácsülésszak felé.

A KGST XIV. Tanácsülésszaka (1961. március) a vízgazdálkodás területén való együttműködés kérdéseire vonatkozóan hozott határozatot, amelynek értelmében kidolgozásra kerültek a vizek tisztaságának védelme terén megvalósítandó együttműködés alapelvei és felvázolták a vízgazdálkodás területén megvalósítható együttműködés egyéb kérdéseit is.

A Tanács Végrehajtó Bizottsága 1962 júliusában tartott I. ülésén határozatot hozott: A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésnek a vízgazdálkodás

területére való kiterjesztése végett létre kell hozni a Vízügyi Vezetők Értekezletét, amely évente kétszeri üléssel megtárgyalja azokat a kérdéseket, amelyek a vízgazdálkodási szervek hatáskörébe tartoznak. A Végrehajtó Bizottság még ezen az ülésén meghatározta azokat a kérdéseket, amelyeknek kidolgozását 1962—64 folyamán tartotta szükségesnek. Ezek közé tartoztak az alábbi kérdések:

— Egységes víztisztasági kritériumok és normák, valamint osztályozásuk alapelvei;

— A vízminőségi vizsgálati módszerek és műszaki eszközeik egységesítése;

— A vizek tisztaságának védelmére irányuló intézkedések egységes tervezési módszerei;

— A tisztító művek és vízvizsgálat számára szükséges berendezések, ellenőrző-mérőműszerek és készülékek tipizálása és gyártásának szakosítása;

— A szennyvizek tisztítási és kezelési módszerei, valamint a felszíni és felszín alatti vizek védelme a szennyeződésektől, elsősorban fenoloktól, ásványolajtermékektől, flotációs reagensektől, valamint szintetikus mosószerektől és a szennyeződés más új fajtáitól;

— A vízgazdálkodási mérlegek elkészítési módszereinek tökéletesítése;

— A vízgazdálkodási tudományos-kutatási munkák terveinek koordinálása;

— A vízgazdálkodási távlati fejlesztési tervek elkészítésének módszertana;

— A vízkészletek leghatékonyabb komplex hasznosításának alapelvei.

A Tanács Végrehajtó Bizottsága ajánlotta a KGST tagországoknak a vízgazdálkodás egyes fejlesztési kérdéseire vonatkozó kölcsönös tájékoztatás megvalósítását, valamint szükség esetén a más nemzetközi szervezetekben megtárgyalásra kerülő vízgazdálkodási fej-Moszkva modern arculatába jól beleillik a KGST új székháza. Foto: Orbita

232