Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-12-01 / 6. szám

A KGST „VÍZÜGYI VEZETŐK ÉRTEKEZLETE” FEJLŐDÉSE ÉS MUNKÁJA A víz egyike a legfontosabb természeti kincseknek, amelynek jelenléte és tervszerű felhasználása fontos szerepet játszik minden állam gazdasági fejlődésében. A lakosság életszínvonalának és kulturális-jóléti vi­szonyainak emelése, valamint az ipar és mezőgazdaság sokoldalú és gyors fejlődése a KGST tagországokban fokozott igényeket támaszt ezeknek a szükséges meny­­nyiségben és minőségben, valamint időben történő víz­ellátásával szemben. A vízgazdálkodási feladatok meg­oldása egyre bonyolultabbá válik, mivel a KGST tag­országok vízfogyasztása növekszik, a vízkészletek vál­tozatlanok maradnak. Az ipari, mezőgazdasági és más célokra történő vízfogyasztás növekedése a vízfolyások szennyezettségének fokozásához vezet. A KGST tag­országok vízkészletei térben és időben nagyon egyen­lőtlenül oszlanak meg. A természeti-földrajzi viszonyok miatt több ország érdekelt a nagy vízgyűjtő területek vízkészleteinek közös hasznosításában. Felismerve a fenti problémák nagy jelentőségét, a KGST tagországainak vízgazdálkodási szervei javasla­tot tettek a KGST-ben megvalósuló sokoldalú együtt­működésnek a vízgazdálkodás területére való kiterjesz­tésére. Különösen eredményesek voltak a magyar Fél erőfeszítései. Javaslatunkat valamennyi KGST tag­ország vízgazdálkodási szerve támogatta, s így közös előterjesztést tehettünk a KGST Tanácsülésszak felé. A KGST XIV. Tanácsülésszaka (1961. március) a víz­­gazdálkodás területén való együttműködés kérdéseire vonatkozóan hozott határozatot, amelynek értelmében kidolgozásra kerültek a vizek tisztaságának védelme terén megvalósítandó együttműködés alapelvei és fel­vázolták a vízgazdálkodás területén megvalósítható együttműködés egyéb kérdéseit is. A Tanács Végrehajtó Bizottsága 1962 júliusában tar­tott I. ülésén határozatot hozott: A gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködésnek a vízgazdálkodás területére való kiterjesztése végett létre kell hozni a Vízügyi Vezetők Értekezletét, amely évente kétszeri üléssel megtárgyalja azokat a kérdéseket, amelyek a vízgazdálkodási szervek hatáskörébe tartoznak. A Végrehajtó Bizottság még ezen az ülésén meghatározta azokat a kérdéseket, amelyeknek kidolgozását 1962—64 folyamán tartotta szükségesnek. Ezek közé tartoztak az alábbi kérdések: — Egységes víztisztasági kritériumok és normák, vala­mint osztályozásuk alapelvei; — A vízminőségi vizsgálati módszerek és műszaki esz­közeik egységesítése; — A vizek tisztaságának védelmére irányuló intézkedé­sek egységes tervezési módszerei; — A tisztító művek és vízvizsgálat számára szükséges berendezések, ellenőrző-mérőműszerek és készülékek tipizálása és gyártásának szakosítása; — A szennyvizek tisztítási és kezelési módszerei, vala­mint a felszíni és felszín alatti vizek védelme a szennyeződésektől, elsősorban fenoloktól, ásványolaj­­termékektől, flotációs reagensektől, valamint szinte­tikus mosószerektől és a szennyeződés más új faj­táitól; — A vízgazdálkodási mérlegek elkészítési módszerei­nek tökéletesítése; — A vízgazdálkodási tudományos-kutatási munkák ter­veinek koordinálása; — A vízgazdálkodási távlati fejlesztési tervek elkészí­tésének módszertana; — A vízkészletek leghatékonyabb komplex hasznosí­tásának alapelvei. A Tanács Végrehajtó Bizottsága ajánlotta a KGST tagországoknak a vízgazdálkodás egyes fejlesztési kér­déseire vonatkozó kölcsönös tájékoztatás megvalósítá­sát, valamint szükség esetén a más nemzetközi szerve­zetekben megtárgyalásra kerülő vízgazdálkodási fej-Moszkva modern arculatába jól beleillik a KGST új székháza. Foto: Orbita 232

Next

/
Thumbnails
Contents