Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-12-01 / 6. szám
lesztési kérdésekre vonatkozóan kölcsönös tájékoztatás megvalósítását és a szempontok egyeztetését. A Végrehajtó Bizottság íenti határozata (első ülés) a KGST tagországok vízgazdálkodási szervei vezetőinek Értekezlete (a továbbiakban VVÉ) működésének alapját képezi. Figyelembe véve a Végrehajtó Bizottság utasításait az VVÉ kidolgozta munkatervét. A VVÉ-ben részt vevő küldöttségek tevékenységüket arra összpontosítják, hogy végrehajtsák a Tanácsülésszak és a Végrehajtó Bizottság által hozott határozatokat. A felszíni vizek tisztasága egységes kritériumainak és normáinak meghatározását a népgazdaság összes ágazatai által a vízfelhasználás iránt támasztott igények figyelembevételének biztosítása tette szükségessé. Ha a befogadók állapotára vonatkozóan ilyen jellemzők rendelkezésre állnak, ez nagy előnyt jelent a vízhasznosítás különböző formáinak tervezése és a szennyvizek tisztítására vonatkozó intézkedések, valamint a vízfolyások állapotának tervszerű megjavítására. A VVÉ második ülésszakán jóváhagyott fontos tanulmány kiinduló anyag a KGST tagországok fent jelölt munkáihoz. Az anyag felöleli az alapvető fogalmak meghatározását, s a víz értékelésének és osztályozásának normáit. Az anyagot azóta jól hasznosították az egyes tagországok. A Bolgár Népköztársaságban törvényt fogadtak el a levegő-, víz- és talajszennyeződés elleni védelemről, s annak végrehajtási utasításában figyelembe vették a befogadókra vonatkozóan a VVÉ által ajánlott kritériumokat és normákat. A Német Demokratikus Köztársaságban kötelezőnek nyilvánították az említett kritériumokat és normákat. Az utasítás alapján már 1964-ben feltárták a vízgazdálkodási szempontból legfontosabb vízfolyások, felszíni vizek minőségi állapotát, s azt általános térképeiken ábrázolták. A határvizek tisztaságának meghatározására a NDK és CsSzSzK, a NDK és LNK közötti, határvizekkel kapcsolatos együttműködésnél sikerrel alkalmazták. Nálunk 1964 decemberében határozatot hoztak a felszíni vizek tisztaságának kritériumai és normái megállapításáról és ennek során alapként a VVÉ által jóváhagyott tanulmány került felhasználásra. A CsSzSzK-ban állami szabványt dolgoztak ki, amelynek alapjául ugyancsak az említett tanulmány szolgált. A fentiekben csak egy témán mértük le a VVÉ-ben megvalósuló sokoldalú vízgazdálkodási együttműködésből származó eredményeket. Kimutatható lenne — s a VVÉ éves beszámolói adnak is ilyen adatokat —, hogy milyen megtakarítások érhetők el a közösen jóváhagyott, egyeztetett ajánlások alkalmazásából. A KGST VVÉ keretében az eltelt évek során kidolgozott sok, gazdasági együttműködést elősegítő téma került kidolgozásra és jóváhagyásra. Az elöljáróban említetteken kívül foglalkozott az Értekezlet a különböző ipari ágazatok szennyvizeinek tisztítási és kezelési módszereivel, a vízgazdálkodási beruházások gazdaságossági hatékonysága meghatározásának elveivel és módszereivel, a KGST tagországok együttműködésével a hidrológia és hidrometria terén, az árvízvédelem kérdéseivel. 1965-től kezdődően foglalkozott a VVÉ a különböző ipari ágazatok szennyvizeinek tisztítási és kezelési kérdéseivel. Az öt ütemben kidolgozott összesítő anyagok a fenolt, olajtermékeket, flotációs anyagokat, szintetikus mosószereket tartalmazó szennyvizeknek, a fémkohászati üzemek, farostlemez-gyártás, élesztőipar, papír-cellulóz ipar, húsipar, konzervipar, tejipar szennyvizeinek tisztításával és kezelésével összefüggő alapvető kérdésekre vonatkozóan adtak javaslatot. A magyar küldöttség összefogásában készül a vízgazdálkodási beruházások gazdasági hatékonyságának kérdéseivel foglalkozó anyag, amelynek 8 része olyan fontos kérdéseket érint, mint: — a vízgazdálkodási beruházások gazdasági hatékonyságával kapcsolatos fogalmak és meghatározások; — az időnek, mint a gazdasági hatékonyságra ható tényezőnek a számbavétele; — a gazdasági hatékonyságot meghatározó tényezők és számítási módszerek; — a vízgazdálkodás egyes ágazataiban történő vízkészlet-hasznosítás optimalizálása, stb. A témával kapcsolatosan novemberben volt Budapesten szakértői ülés. Fontos gyakorlati és gazdasági együttműködésre kiható terület „A KGST tagországok együttműködése a hidrológia és hidrometria terén” c. téma. Mint minden témával, úgy ezzel is ideiglenes szakértői munkacsoport foglalkozik, amely eddigi tevékenysége során a témának olyan fontos részeit állította össze, mint: — a hidrológiai adatok számítógépek segítségével történő feldolgozási módszereinek kidolgozása; — alapvető hidrológiai jellemzők számítási módszerei; — egyezményes térképjelölés. A téma keretében foglalkoznak az észlelő- és mérőműszerek kicserélésével és összehasonlító vizsgálatával. 1968- ban elkészült a KGST tagországokban gyártott hidrológiai berendezések és készülékek korszerű mintapéldányainak katalógusa. A Vízügyi Vezetők Értekezlete határozatot hozott vízgazdálkodási értelmező szótár kidolgozására. A rendkívül nagy jelentőségű munka gyakorlatilag befejeződött, a vízgazdálkodási tevékenység különböző területein leginkább használatos, közel 1300 fogalmat tartalmazó, orosz értelmezéssel ellátott és 10 nyelvű fordításban adott címszavakkal rendelkező szótár nyomdai sokszorosításban 1970. tavaszán kiadásra került. Az 1968-ban elkezdett, s az árvízvédelem hatékony módszereivel foglalkozó, valamint az 1967-ben munkatervbe felvett „A vízgazdálkodási létesítmények és műtárgyak típustervezésére (elsősorban tisztítótelepekre) vonatkozó javaslatok kidolgozása” című témák kidolgozása folyamatban van. Külön kell említést tenni a vízgazdálkodási tudományos-kutatási munkák koordinálásáról, mely a VVÉ által jóváhagyott távlati koordinációs tervnek megfelelően fejlődik. A kutatóintézetek képviselőiből létrehozott tudományos műszaki tanácsok gyakori ülései biztosítják a legkorszerűbb kutatási eredmények kicserélését, koordinálását és ezáltal időmegtakarítás és nagyfokú hatékonyság elérését. 1969- ben a vízgazdálkodási témák koordinálásában 23 intézet vett részt. Az általános érdeklődésre számot tartó kutatások koordinálásának az érdekelt KGST tagországok szervei által történő megvalósításakor a KGST Tudományos és Műszaki kutatásokat koordináló Állandó Bizottsága által összeállított ideiglenes módszertannak megfelelően a tudományos tanácsok ülésein megvitatják a koordinálási eredményeket és részletesen kidol233