Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-12-01 / 6. szám

kell tartani a fiatal és idősebb nemzedék harmonikus munka­helyi kapcsolatait. A pályakezdő fiatalok elvárá­sai közül kiemelkedő fontossá­gú a munkával, az anyagi viszo­nyokkal, a társadalmi környe­zettel szembeni elvárásuk. Fon­tos szerepe van a korszerű tech­nikával párosuló kulturált mun­kakörülményeknek, a perspek­tívának, fejlődési lehetőségnek is. Ezenkívül a fiataloknak kü­lönösen sérti és tompítja lelke­sedésüket, csökkenti munkaked­vüket, növeli az itt-ott jelentke­ző közömbösséget, ha saját kör­nyezetük legkiválóbb tudású fiataljai sem részesülnek az őket megillető elismerésben. Mivel a munkába lépő ifjúság életében egyszerre jelentkezik a pályakezdés sokféle gondja — ekkor válik el, megegyeznek-e a korábban kialakított igényei a valósággal — javítani kell a pá­lyakezdőkkel való foglalkozás módszereit. Gyorsabbá kell tenni a beil­leszkedés folyamatát, az átállási időt. A később megtérülő ked­vezmények is segítenek a pálya­kezdőknek. Ilyenek a munkába­­lépési segély és egyéb ösztönzők. A pályakezdőkkel való foglal­kozás néhány bevált módszere: ■— nem szabad megelégedni a fiatalok egyszerű felvételé­vel, célszerű részletesen is­mertetni a munkahely törté­netét, jelenlegi helyzetét, a vízgazdálkodás, a népgazda­ság egészében feladatait, ter­veit, problémáit, szervezeti felépítését, kapcsolataikat, végül, de nem utolsósorban a kötelességeket és a jogo­kat; — megvizsgálni az elvándorlás, fluktuáció okait; — az új és speciális szakmai is­meretek megszerzését való­Az Országos Meliorációs Egyesü­lés, a Dunántúli Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalat, az AGRO­­TRÖSZT és a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 1970. szeptember 24-én országos meliorációs bemutatót ren­dezett Baranya megyében a Fekete­víz vízgyűjtő területén. A bemuta­tón részt vett mintegy 300 mező­­gazdasági és vízügyi szakember megtekintette a Szentegáti Állami Gazdaság befejezés előtt álló melio­rációs munkáit és a növénytermesz­ban lehetővé tevő tapaszta­latcserék, tanulmányutak szervezése a pályakezdők számára; — a fiatal munkások tudatos és tervszerű irányítása, majd bekapcsolása a szocialista (vagy ifjúsági) brigádok vér­keringésébe; — olyan munkafeladatokat bíz­zanak rájuk, amelyek pozitív „kihívást” tartalmaznak, al­kalmasak arra, hogy a pá­lyakezdők bizonyíthassák ké­pességeiket és rátermettsé­güket; —• fiatal szakmunkások, mérnö­kök napja; — beszélgetés idősebb dolgo­zókkal. Változtatni kell azon is, hogy a nevelőmunkából általában hiányzik a szakmai hivatásra, a szakma becsületének tisztelet­ben tartására való nevelés, üze­mi példák állítása. A tanácskozás javaslatainak megoldása Az országos tanácskozást meg­előzően 21 vízgazdálkodási üzemben 1050 fiatal részvételé­vel megtartott helyi tanácskozá­son 168-an, az 5 területi tanács­kozáson 52-en, az országos ta­nácskozáson 16-an, hozzászólás formájában, nagy felelősséggel mondtak véleményt az ifjúság üzemi eredményeiről, helyzeté­ről és tennivalóiról. A helyi tanácskozásokon fel­vetett gondok, javaslatok nagy részét — az MSZMP KB ifjúság­­politikai állásfoglalását követő kedvező légkörben — már meg­oldották. Néhány javaslat meg­oldása országos intézkedést kö­vetel. A rendezőszervek vala­mennyi észrevételre írásos vá­laszt küldenek. tés eredményeit. Az 1968-ban indí­tott komplex meliorációs program az idei évben befejeződik. Magában foglalja a vízrendezési, talajjavítási és üzemrendezési feladatokat egya­ránt. Ezt követően a bemutató rész­vevői a Magyarteleki „Vörös Októ­ber” Mg. Termelőszövetkezet terü­letén tekintették meg azokat a kor­szerű hazai és külföldi géptípusokat, melyek egyrészt a komplex meliorá­ciós feladatok végrehajtása során mint építőgépek, másrészt a megva­Javaslat készül arra, hogy a vízgazdálkodási üzemek, társu­latok, hogy vonják be még ered­ményesebben fiataljaikat a IV. ötéves terv, közelebbről az 1971-es év célkitűzéseinek meg­valósításába. A jövőben az Or­szágos Vízügyi Hivatal kidol­gozza az ágazatban foglalkozta­tott fiatalok lakáshelyzetét, szo­ciális körülményeit, pályakez­dését, az ágazatban működő KISZ-szervezetek feltételeit, a szabadidő-eltöltés javítását célzó intézkedéseit. A tanácskozás kezdeményezésére az OVH meg­vizsgálja az 1016. sz. Kormány­­határozathoz kapcsolódó ágazati felhívás kiadásának lehetősé­gét. A javaslatok valóra váltásában részt vesz a MEDOSZ Elnöksé­ge mellett megalakult Ifjúsági Bizottság. A KISZ- és a szak­­szervezeti szerveknek a területi szétszórtság körülményei között meg kell találni a munka javí­tását elősegítő formákat, mód­szereket. A KISZ alapszerveze­teknek csökkenteni kell a jelen­legi hivatali jellegű működést és jobban részt kell venni az üze­mek vérkeringésében. E törek­véseket a IV. ötéves terv indu­lási évében, 1971-ben a KISZ alapszervezetek éves akcióprog­ramjukban már érvényesítik. A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ Országos Elnöksége és az Országos Vízügyi Hivatal a tanácskozások tapasztalatairól, feladatairól részletes tájékozta­tót készít, ami meghatározza az elkövetkező időszakra a KISZ, a szakszervezet és a vízgazdálko­dási üzemek, társulatok vezetői­nek, a vízgazdálkodásban dol­gozó KISZ-szervezetek, fiatalok közös tennivalóit. Csáky Csaba, a KISZ Központi Bizottság munkatársa lósítás után mint fenntartó gépek nélkülözhetetlenek. * A Középtiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság az árvíz utáni helyreállítá­sok gyepfelülvetésénél eredménye­sen alkalmazta a finn „Bantam”-tí­­pusú gyeptelepítőgép segítségével a hidroseederes (vizes vetési) eljárást. Fenti módszerrel 540 000 m2 terüle­tet telepített be, négyzetméteren­ként 60 filléres (összesen 324 000 Ft) megtakarítást ért el az Igazgatóság. 231

Next

/
Thumbnails
Contents