Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-12-01 / 6. szám
lelkesedésük a felnövekvő nemzedék felelősségvállalását bizonyítja. Jelentős a fiatalok szerepe a szocialista brigádmozgalomban, az MSZMP X. Kongresszusa tiszteletére hirdetett versenyben, a Kiváló Ifjú Mérnök, Technikus, a Szakma Ifjú Mestere Mozgalmakban és az újszerű vetélkedő megrendezésében. Az idén a Szolnok megyei KISZ-bizottság, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal, párt-, szakszervezeti és KISZ- vezetőivel a Kiskörei Vízlépcső tározótavának építésénél első ízben rendezte meg 25 résztvevővel „A fiatal földmunkagépkezelők vetélkedőjét.” A földmunkagépkezelők felelősségteljes munkát végeznek. Nagy értékű gépet kezelnek és az OVH 1200 földmunkagépe 30—40 ezer egykori kubikos és talicskás munkáját helyettesíti. Másrészt nagy áldozatot is vállalnak, így rendszerint családjuktól, a lakott helyektől távol dolgoznak. Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei KISZ Védnökség A Kiskörei (II. Tiszai) Vízlépcső és Öntözőrendszerei felett vállalt KISZ-védnökség megvalósításában a fiatalok tízezrei vesznek részt. A KlSZ-szervezetek megismerhetik az öntözőgazdálkodás előnyeit, és a konkrét helyi célkitűzések megvalósítására mozgósítják a fiatalokat. Az építésben részt vevő, mintegy 120 vállalat igazgatója és KISZ-titkára Szocialista Szerződést kötöttek az építés időtartamára a kooperációban részt vevő, szállító, alapanyagtermelő vállalat igazgatójával és KISZ- titkárával. Ezzel a korábbi egymásmellettiséget szövetségre váltották fel. A közvetlen együttműködés megegyezik a gazdasági mechanizmus célkitűzéseivel és azzal az ifjúságpolitikai törekvéssel is, hogy ott legyen cselekvési lehetőség, ahol a legjobb az információ. Hasonló Szocialista Szerződést kötöttek — illetve folyamatosan kötnek — a víz mezőgazdasági hasznosítására a középtávú, komplex fejlesztési tervet készítő kutató, oktató intézetek és a tervet végrehajtó mezőgazdasági üzemek állami, illetve szövetkezeti és KISZ vezetői. A szocialista szerződések nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az idei hosszan tartó tiszai árvíz ellenére a vízlépcső építése fennakadás nélkül folyt. Pályaválasztás A pályaválasztás egyéni és társadalmi szempontból egyaránt fontos. Az egyén ezzel kijelöli a munkában eltöltött életútjának, érvényesülésének és boldogulásának irányát. A pályaválasztást sokan — a látszólagos jelenségek alapján — szubjektív mozzanatnak tartják. Ezzel szemben a pályaválasztás folyamata társadalmilag determinált. Főként az egyénnek pályaválasztási szabadságát nem szabad abszolutizálni. A pályaválasztási lehetőség valójában készen talált valóság, objektív és anyagi tény: a munkahely, foglalkozás, szakmastruktúra, a társadalmi, gazdasági, műszaki, technikai fejlődéstől függően alakul. Igen fontos, hogy a fiatalok képességeikkel, a társadalom lehetőségeivel összhangban álló pályát válasszanak. A pályaválasztásban, pályairányításban, orientációban kétségtelenül a legnagyobb szerepet a mikrokörnyezet — család, iskola — játssza. A jó gyakorlati tapasztalatok alapján azonban az egyes munkahelyek pályairányító tevékenysége is fokozható azzal, ha együttműködnek az üzemek az általános iskolákkal, úttörőcsapatokkal. Bemutatják a munka alkotó, tudatos jellegét. A pályaválasztásban az egyes pályáról kialakult értékítélet is fontos. A kapcsolattartásra, a pályaválasztás indirekt befolyásolására sokféle módszer van. Üzemlátogatás, úttörőszakkörök, üzemvezetők és általános iskolás fiatalok találkozása stb. Pályakezdés Az utóbbi időben egyre sürgetőbben jelentkezik, hogy törődjünk többet, foglalkozzunk eredményesebben a munkába lépő fiatalokkal. Értő és hatékony segítséggel könnyítetik meg számukra a pályakezdést, a munkahelyi kapcsolatok kialakítását. A pályakezdés életkort tekintve felöleli az egész ifjúkort. Ide soroljuk a fiatal kezdő vízgazdálkodási szakmunkásokat, de az induló kutatókat is. Bizonyos értelemben a pályakezdéssel közös vonásokat tükröz egy-egy új munkahelyen való elindulás is. A szakmához, az első munkakörhöz, a társadalmi környezethez való alkalmazkodás kihatással van az egész pályafutásra. Átállási idő kell ahhoz, hogy a fiatal szakmunkás vagy mérnök kialakíthassa a munkahelyi közösséghez, a vezetőkhöz, a társadalmi szervekhez fűződő új kapcsolatait. Hosszabb időt igényel elvárásaiknak a valósággal való szembesítése és a realitásokhoz való igazítása. A legtöbb kezdő munkavállaló nem csupán keresi a beilleszkedés, majd az előbbre jutás legcélszerűbb módozatait, hanem bizonyítani is szeretné képességeit, s elvárja munkája, teljesítménye elismerését. Ezért a pályakezdőknek speciális érdekei, a termelésben sajátos szerepe van. Kétségtelen, hogy a pályakezdők társadalmi kapcsolataiban a munkahely elfoglalásával gyökeres változás következik be. a) A szakmunkástanulok esetében még erőteljesebbé válik, szakmai ismereteik elsajátítása során megalapozott munkahelyi kapcsolatok hatása. b) A kezdő mérnökök, szaktechnikusok viszont alapvetően új, üzemi környezetbe kerülnek, az iskolai környezet után. Talán éppen számukra a legjelentősebb a változás, amit magasabb koruk, ismereteik alapján, elméletileg könnyebben át tudnak hidalni. A gyakorlat változatlan törvénye, hogy a legkiválóbb elméleti felkészültség is csak megfelelő élet- és munkatapasztalatokkal párosulva válhat jól hasznosíthatóvá, igazán értékessé. Ez az egyik oka annak, hogy rendkívül fontosnak 230
