Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-12-01 / 6. szám

1. táblázat

A szimpóziumra benyújtott tanulmányok megoszlása témacsoportok és a beküldő országok szerint

A tárgyalt témacsoportok megnevezése

A tanulmányokat

beküldő országok

Ausztrália

Ausztria

Belgium

Bulgária

Csehszlovákia

Egyesült Arab K.

Egyesült Áll.

Egyesült Kir.

Franciaország

Hollandia

India

Izrael

Japán

Kanada

Lengyelország

Magyarország

NDK

NSZK

Svájc

Szovjetunió

Thaiföld

összesen

a beküldött tanulmányok száma (db)

í.

Vízállásmérés

1

1

2

1

1

1

7

2.

Vízhozammérés

1

—

—

—

2

1

13

2

3

—

1

—

2

2

1

4

1

2

1

3

—

39

3.

Helyzetmeghatározás

—

—

—

—

—

—

—

1

—

—

—

—

—

—

—

—

—

1

—

1

—

3

4.

Mélységmérés

1

1

5.

Vízhőmérséklet-mérés

1

1

2

6.

Hordalékmérés

—

—

—

1

—

—

1

—

1

—

—

—

—

—

—

—

1

2

—

—

—

6

7.

Vízminőség-mérés

2

2

1

5

8.

Rádió-hidrometria

—

1

1

2

9.

Mérőhajók

1

1

10.

Távmérés

1

1

2

11.

Mérési adatok rögzítése és

távközlés

—

—

1

—

—

—

2

—

1

—

—

—

—

—

—

1

—

2

1

1

—

9

12.

Mérési adatok feldolgozása

i

—

—

—

—

—

—

—

2

1

—

1

—

—

—

1

—

3

—

2

—

11

összesen:

3

1

1

1

3

1

20

3

7

1

1

2

2

2

1

6

2

18

4

8

1

88

A

2. témacsoport

(vízhozammérés)

részletezése:

2.1

Sebességmérés alapján

—

—

—

—

1

—

4

1

2

—

—

—

—

1

—

3

—

1

—

2

—

15

2.2

Jelzőanyagok segítségével

2

1

1

—

—

—

—

1

1

—

—

—

—

—

—

6

2.3

Mérőműtárgyakkal

3

1

1

1

7

2.4

Más módszerekkel

1

—

—

—

1

—

4

—

—

—

—

—

1

—

—

1

1

1

—

1

—

11

Összesen:

1

—

—

—

2

1

13

2

3

—

1

—

2

2

1

4

1

2

1

3

—

39

is elsőként 1785. április 11-én a városban az időtájt hetente kétszer megjelenő „Allgemeines Churtrierisches Intelligenzblatt” nevű újság már leközölte. A vízállásadatok ismertetését később „a jobb megértés érdekében” kiegészítették a vízmérce rajzának közlésével, feltüntetve azon a megfelelő vízállást. Ez az adatközlési dokumentum nemcsak németországi viszonylatban egyedülálló hidrometriai emlék, hanem valószínűleg világviszonylatban is a ritkaságok közé tartozik.

A szimpózium idejére a világ minden tájáról Koblenzbe sereglettek a földkerekség hidrometriával foglalkozó szakemberei, ötven ország, három nemzetközi szervezet több mint ötszáz küldötte vett részt a szimpózium munkájában. A részvevők fele a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett. Népes küldöttség képviselte Hollandiát (30 fő), Jugoszláviát (24), Ausztriát (23), Franciaországot (20), az Egyesült Államokat (16), Kanadát (13), Svédországot (12), Svájcot (10). Továbbá legalább három fővel képviseltette

magát 13 ország, köztük Finnország (8), a Szovjetunió (7), Csehszlovákia (7), Belgium, Brazília, Ausztrália, Egyesült Királyság (6—6), India, Magyarország (3—3). Egy-két fő érkezett ezenkívül 28 további országból, köztük Argentínából, Ciprusból, Görögországból, Lengyelországból, NDK-ból, Pakisztánból, Romániából, Spanyolországból, Thaiföldről, Tansaniából, Ugandából.

Magyarországról Szilágyi József, a VITUKI főosztályvezetője, Muszkalay László, a VITUKI tudományos főmunkatársa és dr. Dávid László, az OVH főmérnöke vett részt.

A nemzetközi hidrometriai tanácskozást a városnak a Rajna partján fekvő kultúrközpontjában, az 1962-ben épült Rhein-Mosel Halléban rendezték meg. A modern üvegpalota nagy előadótermét egy héten át birtokukba vették a részvevők. Itt folytak a szimpózium ülései. Az előcsarnokokban pedig a szimpóziummal egyidejűleg nemzetközi hidrometriai műszerkiállítást rendeztek. Az épületben helyezték el továbbá a szimpózium titkárságát, információs irodáját, a rendező nemzetközi szervezetek irodáit és a szimpózium idején működött ideiglenes postahivatalt.

A szeptember 13-i jelentkezést követően, a szimpózium másnap, a megnyitóünnepséggel vette kezdetét. Ezen dr. Wallner úrnak, a szervező bizottság elnökének minden részvevő országot felsoroló üdvözlő szavai után Dumitrescu úr, az UNESCO képviselője nyitotta meg a tanácskozást. Beszédében hangsúlyozta, hogy a szimpózium lényeges része a Nemzetközi Hidrológiai Decennium munkájának, annál is inkább, mivel a hidrometria a hidrológiának rendkívül fontos ága. Kifejtette, hogy a szimpózium nem a mit mérjünk, hanem az adott körülmények között hogyan mérjünk kérdésére fog választ adni. Ezt követően Palas úr, a Meteorológiai Világszervezet, Tison professzor úr, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség és Wittrock államtitkár úr, az NSZK kormánya nevében üdvözölte a szimpózium részvevőit és eredményes munkát kívánt, Kedves szín-212