Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-12-01 / 6. szám

közvetlenül, vagy az illetékes ma­gyar Nemzeti Bizottságon keresztül 13 nemzetközi egyesületben van képviselve. Nincs olyan fontosabb nemzetközi vagy vízügyi konferen­cia, ahol az Intézet munkatársainak tanulmányai ne jelennének meg. Külföldi szaklapokban gyakran sze­repelnek kutatóink nevei. A ma­gyar vízgazdálkodási kutatás szá­mára komoly nemzetközi elismerés, hogy a Nemzetközi Hidrológiai De­cennium keretében, a Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam­ra az Intézet rendezésében ez évben harmadszor került sor. A nemzetközi kapcsolatokon ke­resztül azonban a kutatásoknak csak egy részét sikerül átvenni, ill. nemzetközi munkamegosztás alap­ján kidolgozni. Az alapkutatás terü­letén mutatkozó, elsősorban pénz­ügyi problémák enyhítésére további lehetőségként jelentkezik az erőkon-Műszeres talajnedvesség vizsgálás Szifonos vízmérce a VITXJKI Tahi-i kísérleti telepén centrálás, a kutatói szabadság tisz­teletben tartása mellett célratörőbb, koordináltabb és bizonyos fokig irá­nyított alapkutatási tevékenység, elsősorban a különböző akadémiai, egyetemi, oktatási és hasonló terü­leten dolgozó kutatóintézetekkel. Másik lehetőség, hogy a különböző nemzetközi szervezetektől az eddi­giektől nagyobb mértékben és hosz­­szabb távra vállaljon az Intézet olyan kutatási feladatokat, melynek megoldására hazai anyagi forrás nem áll rendelkezésre. Ezeknek a vállalásoknak még az is az előnye, hogy a legmodernebb műszerekhez, felszerelésekhez is hozzá lehet jutni, így szerezte be az Intézet az Egészségügyi Világszervezet megbí­zása alapján több éven át végzett peszticid-kutatási téma során pl. az angol gyártmányú automatikus víz (és szennyvíz) mintavevő készüléket. A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség részére kidolgozott két téma (Görgetett hordalékmozgás vizsgála­ta rádióaktív izotópok segítségével, Felszín alatti vizek tricium tartal­mának vizsgálata) terhére szerezte be az Intézet a Packard-rendszerű tricium meghatározó automatikus készüléket, melynek segítségével a vizek életkorát határozzuk meg. Az elkövetkező öt év során mely te­rületen kíván a VITUKI — kérdez­zük az igazgatótól — erőteljesebb erőkoncentrálással előbbre jutni? Ha csak egy területet lehet meg­jelölni, akkor az árvízvédelmi ku­tatásokat kell elsőként említeni. Az 1965. évi dunai, az 1970. évi tiszai árvíz utáni helyzet igen nagy feladat elé állította az Intézetet. Itt olyan hidrológiai alapkutatásokról van szó, melyet magunknak kell el­végezni. A hidrológiának ez az a területe — természetesen a komoly tudományos eredményeket felmutató felszín alatti vizek kutatásán kívül —, ahol meg van az alap és a pár éve végrehajtott átszervezés után a lehetőség is (az adatgyűjtés, feldol­gozás, kutatás szoros egységbe ho-Hidrometeorológiai műszerkert a Balaton mellett 209

Next

/
Thumbnails
Contents