Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-12-01 / 6. szám

levő csatornahálózatának összehangolt üzemeltetése, a fejlesztésre vonatkozó tervek kicserélésére és fejlesztési munkák összehangolt végrehajtása;

— a rendszeres vízhozammérések bevezetése a határszelvényekben és a mértékadó vízhozamok egyeztetése;

— a tiszai vízmérleg összeállításához közös metodika kidolgozása;

— a Tisza folyó határszelvényében vízmintavételek és vízminőség-vizsgálatok rendszeres bevezetése;

— a Tisza folyóból várható felhasználás értékeire kölcsönös tájékoztatás;

— a Tiszabecs és Záhony közötti Tisza-szakasz mederváltozásainak megállapítására légi felvételek és ennek alapján megfelelő térképek készítése; ezeknek összehasonlítása a korábbi felvételekkel nagyarányú mederváltozásokra utal és élesen rávilágít a közös érdekű Tisza-szakasz árvédelmi és folyamszabályozási feladataira és azok összehangolt végrehajtásának szükségességére;

— a határfolyók topográfiai és vízrajzi felvételeinek azonos feldolgozásában való megállapodás;

— a kétoldalú együttműködés keretében előzetes véleményegyeztetés alapján a Tisza vízgyűjtő területén levő öt ország közötti vízgazdálkodási együttműködésre irányuló tanácskozáson való közös részvétel.

Az Egyezmény eddigi végrehajtása mindenkor baráti légkörben, jó szakmai kapcsolat mellett történt.

1950—1970. évek közötti időszakban a beruházási és fenntartási munkák jelentősen fokozták elsősorban az árvédelmi biztonságot, de megoldották a legégetőbb folyószabályozási kérdéseket is. A magyar Fél által végzett közös érdekű munkálatok

mennyisége és mai áron becsült értéke az alábbi:

Földmunka 4 225 ezer m3 210 mill. Ft Kőmunka 129 ezer m3 51,6 mill. Ft Betonmunka 4 570 m3 11,4 mill. Ft

273 mill. Ft

A szovjet Fél részéről végzett munka volumene földmunkában nagyobb, mivel korábban bevédetlen területek ármentesítése érdekében új árvédelmi töltéseket is létesített a meglevők erősítése mellett.

Az 1950-ben megkötött Egyezmény — az első tízéves érvényességi idő után — az időközbeni meghosszabbítások folytán ma már a harmadik évtizedre szóló érvényességi időszakába lépett. így került sor folyó évben, 1970. október 18—28. között Kijevben a XX. ülésszak megtartására, mely nemcsak a 20 éves vízügyi együttműködés szempontjából jelentős, hanem abból a szempontból is, hogy ezen az ülésszakon kezdetét vette az eddiginél szélesebb körű együttműködés.

A folyó év májusában a Felső- Tisza vízgyűjtőjén: a Tiszán, a Túron és a Szamoson előállt katasztrofális méretű és eddigi maximumokat meghaladó árhullámok felhívták a figyelmet, hogy még szorosabb és szélesebb körű kétoldalú és többoldalú együttműködést kell biztosítani az érdekelt Tisza völgyi államok között az árvédelmi biztonságuk fokozása és a növekvő vízgazdálkodási igények kielégítése érdekében. Ezért foglalkozott a Tisza vízgyűjtő területén való szélesebb körű együttműködés kérdésével és hozott határozatot annak megvalósítására a KGST Végrehajtó Bizottságának 48. ülésszaka és a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság IX. ülésszaka. Ezen határozatok végrehajtása érdekében az ülésszakkal egyidőben I. I. Borodavcsenko elvtárs, a Szovjetunió meliorációs és vízgazdálkodási miniszterének helyettese, N. A. Garkusa elvtárs, az Ukrán SZSZK vízgazdálkodási és meliorációs minisztere és Dégen Imre államtitkár elvtárs, az OVH elnöke tárgyalásokat folytattak.

Az ülésszakon való részvételük során értékelték a két évtizedes vízügyi együttműködés eredményeit és hangsúlyozták az együttműködés még szélesebb alapokra helyezésének fontosságát. A felsorolt határozatok végrehajtása érdekében az ülésszakon megbízták a Meghatalmazottakat, hogy a kétoldalú együttműködés keretében, annak kiszélesítésével az alábbi kérdéseket vizsgálják meg és megvalósításukra tegyenek javaslatot:

— víztározás a Tisza folyó felső szakasza lefolyási viszonyainak szabályozása érdekében;

— a tározott vízkészlet közös hasznosítása;

— a vízfolyások medrének szabályozása;

— az árvízvédelmi művek egyeztetett fejlesztése és üzemelése.

Ezzel az elhatározással a két ország 20 éves egyezményes vízügyi együttműködése nagy jelentőségű fordulóponthoz érkezett, mert az eddigiekhez képest szélesebb alapokra helyezkedik. A határmenti vízügyi kérdések megoldása mellett most már a Tisza folyó közös felső vízgyűjtő területére kiterjedően és annak egészére készülnek olyan tanulmánytervek és javaslatok, melyek a következő években olyan közös vízépítési munkák megvalósítását eredményezik, melyek elsősorban biztosítják a nagyobb árvédelmi biztonságot a Tisza-táj ezen részén élő lakosságnak és kielégítik a népgazdaságok fejlődésével jelentkező nagyobb vízigényeket.

Szászhelyi Pál

az OVIBER vezérigazgatója

204