Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-12-01 / 6. szám
A MUNKÁJÁRÓL A rohamos technikai, technológiai fejlődés parancsolóan írja elő az új tudományos eredményekre való támaszkodást, mind a közvetlen termelésben, mind a termeléshez kapcsolódó tevékenységi területeken. A tudománypolitikai irányelvek ebből a felismerésből kiindulva hívják fel a figyelmet a tudományok társadalmi hasznosságának fokozására. Ezért az eddiginél jobban szorgalmazni kívánják, hogy az érdekelt szervek hatékonyabb kapcsolatot építsenek ki a tudományos intézményekkel, fogalmazzák meg a társadalom, a gazdaság igényeit és szában rendkívüli jelentőségű a tudományos kutatás helyének, szerepének, feladatának meghatározása, nemkevésbé a kutatás eredményeinek hasznosítása. A kérdés jelentősége és aktualitása indította Szerkesztőségünket arra, hogy a vízügyi ágazat nagy múltú kutatóintézetéről: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetről, annak munkájáról tájékoztassuk olvasóinkat. Tájékoztatásunk célja az is, hogy felhívjuk a vízügyi szervek, valamint a vízgazdálkodásban érdekelt szervezetek, intézmények, vállalatok figyelmét azokra a lehetőségekre, A VITUKI hidraulikai laboratóriuma hozzák közelebb egymáshoz az elméletet, a kutatást és a gyakorlatot. A tudományos tevékenység a fejlődés következtében átalakulóban van: a társadalmi tevékenység egyik szervezett ágazatává válik. Különösen jelentős ez az átalakulás a szocializmust építő társadalmunkban, ahol is a tudomány segítsége a társadalom építésének egyik legnagyobb hajtóerejeként jelentkezik. A tudománypolitikai irányelvekről a nagy nyilvánosság előtt hosszú idő óta folytatott széles körű vita is azt mutatja, hogy szocialista társadalmunk építésének jelenlegi szakaamelyeket a vízgazdálkodási tudományos kutatás munkájukhoz segítségül nyújthat. Dr. Stelczer Károly igazgató, a műszaki tudományok kandidátusa tájékoztatójában vázolta, hogy a VITUKI feladatköre alapítása óta szélességében és mélységében fokozatosan fejlődött. Figyelembe véve az Intézet alapításakori feladatait is, de szem előtt tartva társadalmi és gazdasági fejlődésünk közelebbi és távolabbi célkitűzéseit, az Intézet feladatkörét az alábbiak szerint öszszegezhetjük: — a vízgazdálkodás tudományterületein (hidrológia, hidromechanika, hidrokémia, hidrobiológia) a víznek a természetbeni körforgására, fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságaira, ezeknek az emberi beavatkozás hatásaként változó törvényszerűségeire vonatkozó új ismeretek és összefüggések meghatározása; — a vízgazdálkodás szakterületein (árvízvédelem, folyószabályozás, mezőgazdasági vízgazdálkodás, vízépítés, vízellátás, csatornázás) a társadalmi-gazdasági fejlődés célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, a feltárt és a már ismert törvényszerűségek gyakorlati alkalmazásának kimunkálása, fejlesztése; — a vízgazdálkodási ágazat működési alapjait szolgáló hidrológiai alapadat-gyűjtés, tárolás, közre adás; — a nemzetközi vízjelző és előre jelző szolgálat ellátása; — a vízgazdálkodás tudomány- és szakterületein a koordinált nemzetközi tudományos munkában való intenzív részvétel. Joggal teheti fel a kérdést bárki, hogy milyen úton biztosítható a vázolt széles körű kutatási tevékenység ellátása? Ennek két alapfeltétele van: az egyik a megfelelő szervezet, a másik a kutatói állomány megfelelő szellemi bázisa. A VITUKI szervezetének tagozódása: Vízgazdálkodási főosztály Felszíni vizek főosztálya Felszínalatti vizek főosztálya A Kiskörei Vízlépcső kismintavizsgálata 205
