Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-12-01 / 6. szám

Beregben belvízcsatorna gépi karbantartása

tonsága érdekében a jövőben szorosabban fognak együttműködni és a szükséges intézkedéseket összehangoltan fogják megvalósítani.

Ennek érdekében a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormányai 1950. június 9-én Uzsgorodon (Ungváron) vízügyi Egyezményt kötöttek, mely a második világháború után a szomszédos országokkal elsőként megkötött vízügyi Egyezmény volt.

1950 óta az Egyezmény végrehajtására kijelölt meghatalmazottak — helyetteseik és szakértőik bevonásával — általában évenként tartják ülésszakaikat váltakozva magyar, illetve szovjet területen.

Az Egyezmény végrehajtásának első éveiben elsősorban az egyeztetett tervek alapján megkezdett töltéserősítési és folyószabályozási munkák végrehajtására került sor. Az árvízvédelmi biztonság továbbfokozása érdekében a megerősített művek fenntartásának, üzemének, közös elvek alapján való egyeztetésére és a határmenti vízügyi szervek védekezés alatti kapcsolatára, szorosabb együttműködésére is sor került. így az árvízvédekezések során az illetékes határmenti vízügyi szervek intézkedéseiket a kölcsönösen elfogadott előírások alapján közvetlenül egyeztették, tájékoztatták egymást az észlelt és várható

vízállásokról és egyéb, a védekezéssel kapcsolatos adatokról. Rendkívüli árvízveszély esetén pedig biztosították a kölcsönös segítségadás lehetőségeit mind felszerelés, mind munkaerő tekintetében.

Az árvízvédelmi töltéserősítési munkák mellett és azok végrehajtása után is, fokozatosan sor került a meglevő folyószabályozási művek fenntartásának és fejlesztésének folyamatos tervegyeztetésére, ezzel kapcsolatos közös feladatok végrehajtására és a legsürgősebb partbiztosítási munkák végzésére (pl. Tiszabecs, Milota, Csetfalva térségében).

A védelmi művek állapotának mindkét részről történő rendszeres ellenőrzése mellett a védekezésre való felkészülés öszszehangolása, a szükséges feltételek időbeni biztosítása is rendszeressé vált. Ennek érdekében — a kibővített hidrológiai adatközlés és előre jelzés mellett — kölcsönösen kicserélésre kerültek az árvízvédelmi szabályzatok, tervek és nyilvántartások, amelyet a legutóbbi időben a Közös Árvízvédelmi Terv foglal össze. Itt kell megemlíteni, hogy az árvízvédelmi töltések fejlesztése, illetve a folyamszabályozási munkák összehangolása a Záhony alatti hármas határnál szovjet—csehszlovák és magyar közös érdekű szakasz

Alagcsövezés Tókoson

folytán a három érdekelt ország együttműködésére is kibővült.

Az Egyezmény szelleme, abból eredően a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása és a vízgazdálkodás iránti igények növekedése lehetővé tette, hogy a két ország vízügyi együttműködése, mely kezdetben az árvízkárok megakadályozására és a vízlefolyási viszonyok szabályozására irányult, szélesebb alapokra bővüljön.

Így ki kell emelni, hogy az 1958-ban a Tisza völgy felső részének vízgyűjtőjén érdekelt országok vízügyi vezetői elhatározták, komplex vízgazdálkodásfejlesztési terv készítését és ahhoz a Szovjetunió vállalta a fejlesztési tervek tartalmi sémájának kidolgozását és a séma alapján a Szovjetunió és Magyarország el is készítette a fejlesztési tervét. Ez a terv is már jelezte, hogy a közös vízgyűjtőn elhelyezkedő több ország vízgazdálkodási távlati terveinek összeállítását és egyeztetését a kétoldalú együttműködésen túlmenően több oldalú együttműködés keretében lehet továbbfejleszteni és ebben a Szovjetunió és Magyarország vízügyi együttműködése példamutató kezdeményezés volt.

Az együttműködés további kiszélesítésére utal:

— a közös belvízöblözetek meg-203