Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-10-01 / 5. szám
A gazdaságirányítás új rendszerében az állami vállalatok és egyéb szocialista gazdálkodó szervezetek együttműködésének új formái alakultak ki. A víz-, csatornamű és fürdővállalatok közös gazdasági érdekeik előmozdítása, erre irányuló együttes tevékenységük összehangolása céljából egyesülés létrehozását határozták el. A pénzügyminiszter — az OVH elnökének javaslatára — hozzájárult a FORRÁS Tanácsi és Vízügyi Vállalatok Egyesülésének létrehozásához. Az egyesülésnek 33 vállalat a tagja. Legfőbb szerve az Igazgató Tanács, mely az egyesülésben részt vevő vállalatok igazgatóiból áll. Az Igazgató Tanács kétévenként Elnököt és az Igazgató Tanács két ülése közötti időszakban az ügyek vitelére — Intéző Bizottságot választ. Az egyesülés munkáját az Igazgató Tanács határozatokkal irányítja. Egyes szakmai feladatok elvégzésére az Igazgató Tanács a tagvállalatok szakembereiből bizottságokat hozott létre. így került megalakításra a Műszaki Fejlesztési Tanács, Közgazdasági Bizottság, Oktatási Bizottság. Az egyesülés feladatkörében meghatározott tevékenységek megvalósítása, az Igazgató Tanács határozatainak, az Intéző Bizottság és az Elnök döntéseinek végrehajtása az Egyesülés Irodájának a feladata. A víz-, csatornamű és fürdővállalatok sokoldalú együttműködése nem új keletű, mondhatni hagyományos. Ezt nagymértékben elősegítette az OVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatóság a vállalatok közötti információcserék kialakításával, a vállalatok műszaki-gazdasági tevékenységét érintő főbb kérdések kidolgozásával, a vállalatok szakembereinek bevonásával, a közműellátás egyes kérdéseinek országos értekezleten történő megvitatásával stb. A vízellátás-csatornázás a vízügyi ágazat egyik legdinamikusabban fejlődő része. Ezt érzékeltetik a számszerű adatok is. A lakosság közműves vízellátása 1950-ben 22%, 1960-ban 35%, 1970-ben várhatóan eléri az 55%-ot. A lakosság csatornaellátottsága 1950-ben 18%, 1960-ban 22%, 1970- ben várhatóan eléri a 28%-ot. A közműellátottság fokozása az üzemeltetés és fenntartás terén is fokozottabb igényeket vet fel, ami szükségessé teszi a szorosabb és sokoldalúbb együttműködés kialakítását. Az egyesülés Társasági Szerződése az együttműködés főbb kérdéseit az egyesülés feladatkörében határozta meg. Ezek: a) A tagvállalatok termelési és építési profiljába tartozó legfontosabb anyagoknak és gépeknek — az Igazgató Tanács által meghatározott körben — belföldi és külföldi piacokon való beszerzése, egyéb anyagokra vonatkozóan piackutatás végzése és az érdekelteknek felvilágosítás szolgáltatása. b) A sajátos építési és szerelési munkáknál az egységes anyagfelhasználás kialakításának és bevezetésének elősegítése. c) Műszaki és egyéb fejlesztés terén az együttműködés elősegítése. d) Elfekvő termékek cseréjének, értékesítésének bonyolítása. e) A vízmű üzemi szakkáderképzés és utánpótlás egységes rendszerének kidolgozása, továbbképző tanfolyamok megszervezése. f) Üzemi és ügyviteli szervezése, egységes módszerek kidolgozása és gazdaságossági kérdések vizsgálata. A meghatározott feladatkörök végrehajtását az Egyesülés Irodája fokozatosan szervezi meg és szélesíti tevékenységi körét. A megoldásra váró feladatok között elsőként szerepelt az anyagellátás megszervezése. A növekvő közműellátási igények és az építési, építőanyagipari piac egyensúlyhiányai egyre fokozódó gondot jelentettek. Ezek az évről évre visszatérő problémák vetették fel a szorosabb együttműködés szükségességének a gondolatát is. Az egyesülés a főbb anyagokból az összesített lalatok jelentős része viszonylag kis mennyiséget kitevő egyedi megrendeléseivel, több hátrányt szenvedett. Így pl. háttérbe került a nagyobb felhasználók mögött, az „egyéb” ellátandó szektorba soroltak, esetenként kedvezőtlen gazdasági konzekvenciákat is (felárak) kénytelen volt vállalni stb. Az egyesülés a főbb anyagokból az összesített vállalati igényekkel mint nagyfogyasztó jelenhetett meg a „piacon”, csökkentve vagy megszüntetve az előzőekben vázolt hátrányokat. Néhány számadattal jellemezve, az egyesülés 1970. évben mintegy 14 000 tonna azbesztcement cső (ebből 10 000 tonna import), 2000 tonna fúrócső, 1000 tonna forrcső, 1500 tonna horganyzott cső, 500 tonna betonacél, 7000 tonna cement stb. központosított beszerzéséről gondoskodott. A központosítottan beszerzett anyagok mellett jelentős segítséget tudott nyújtani egyes vállalatok belföldi és import gépek beszerzésében és egyéb egyedi igények kielégítésében. 198
