Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-02-01 / 1. szám

Az EGB Vízgazdálkodási Bizottságának

•• 1 r r rr 1

genfi üléséről

Az Európai Gazdasági Bizottság legfiatalabb ágazati testületé, a Vízgazdálkodási Bizottság január végén tartotta első ülésszakát Genf ben. A testület ezzel a közel egyhetes tanácskozással — tulajdonképpen alakuló ülésével —■ kezdte meg munkáját, melyben 22 európai állam — köztük szinte valamennyi szocialista ország — továbbá az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, az Egészségügyi és a Meteorológiai Világszervezet, az UNESCO, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség, valamint 12 különböző nemzetközi tudományos szervezet képviselői vettek részt. A magyar vízügyi küldöttséget Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke vezette.

Genfi tartózkodása idején Dégen Imre államtitkárt fogadta Alekszandrov A. I. az EGB főtitkárhelyettese.

Hazaérkezése után Dégen Imre az alábbi nyilatkozatot adta a most létrehozott Vízgazdálkodási Bizottság programjáról, munkájáról:

Az Európai Gazdasági Bizottság múlt évi 24. közgyűlésének határozata hozta tető alá azokat a törekvéseket, melyek a vízgazdálkodás jelentőségének megfelelő és az egész kontinensre kiterjedő nemzetközi együttműködési testület kialakítását célozták és készítették elő az EGB különféle ideiglenes szervezeteiben. E határozat alapján alakult meg a Vízgazdálkodási Bizottság, mely most már az EGB-nek éppen olyan fontos és állandó jellegű testületé, mint az ipari, a mezőgazdasági, a közlekedési és más ágazatoké.

A vízgazdálkodás jelentőségének növekedése, az a körülmény, hogy világszerte a vízgazdálkodás a gazdasági és társadalmi fejlődés kulcsfontosságú kérdésévé vált, alapozta meg e nemzetközi testület létrehozásának szükségességét. A legtöbb európai országban ugyanis kimerültek az olcsó és könnyű vízbeszerzés lehetőségei. így jó néhány gazdasági ágazatban a vízgazdálkodási követelmények megoldása már a fejlődést megalapozó, a gazdasági növekedésre kiható tényező. Az átfogó, nagy térségekre kiterjedő vízgazdálkodási munkák — a vízbeszerzés, az árvízvédekezés, a folyók és tavak tisztaságának védelme stb. — nem ismernek országhatárokat, mindinkább megkövetelik a nemzetközi állásfoglalást és a széles körű összefogást. A világ műszaki haladásának áramlatába, a nemzetközi munkamegosztásba váló bekapcsolódás minden országban fontos feltétele a fejlődés meggyorsításának Ezek a követelmények indokolják Magyarország nemzetközi vízügyi kapcsolatainak kiterjesztését is. A vízgazdálkodás fejlődését az egyes országokban sok esetben eltérő természeti, társadalmi, gazdasági és történelmi feltételek határozzák meg, de jó néhány általános jellemvonás is mutatkozik az európai országok vízgazdálkodásának fejlődésében. így a távlati tervezés alkalmazása, a területi komplexitás elvének érvényesítése, az egységes központilag irányított vízügyi igazgatási szervezet kialakulása. Ez utóbbi törekvés mutatkozik meg abban is, hogy a vízkészletek ésszerű felhasználását és a vízszennyezések megakadá1