Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-02-01 / 1. szám
lyozását hatékonyabban segítő vízügyi igazgatási szervezet térbeni tagozódása nem a közigazgatási területek, hanem a vízgyűjtő területek — folyóvölgyek — szerint történik. Ez a tapasztalat jól bevált a szocialista országokban. Az utóbbi években Anglia és Franciaország is ilyen elvek szerint alakította át vízügyi igazgatási szervezetét. Jellemző általános tendencia, hogy a közgazdasági kérdéseknek mind nagyobb a jelentősége a vízgazdálkodás fejlődése szempontjából, hiszen valamennyi országban mind nagyobb ráfordítást igényel az ivó-, ipari és öntözővíz beszerzése, a folyók és a tavak szennyezésének megakadályozása. Ezért a Bizottság részletesen foglalkozott a vízügyi beruházási döntések elemzését és a legkedvezőbb beruházási változatok kiválasztását megkönnyítő matematikai módszereket ismertető tanulmányokkal. A Vízgazdálkodási Bizottság célja, hogy az EGB legfontosabb törekvéseinek megfelelően a műszaki és tudományos kapcsolatok fejlesztése útján olyan össz-európai vízgazdálkodási együttműködést alakítson ki, mely fokozottabban segítheti azt, mint fontos természeti kincs ésszerű, gazdaságos felhasználását, a természeti környezet védelmét, a hosszú távú tervezés megalapozását. A bizottság genfi ülése különösen behatóan tárgyalt a vizek — a folyók, a tavak és a tengerek — további szennyeződésének megakadályozásáról. Többek között a váratlan olajszennyezés eltávolítására az árvízvédelemhez hasonló készenléti szervezetek felállítását javasolta. Ismeretes, hogy nálunk is milyen jó szolgálatot tett a napokban a Zalába került olaj gyors eltávolításánál egy ilyen szervezet, az OVH—Vízminőségi Felügyelet. A tanácskozás foglalkozott a szennyiszap kezelésének, a mezőgazdaságban használt mérgező vegyszerek által okozott károk megelőzésének módszereivel, automatikus vízminőségvizsgáló állomások felállításával és sok más fontos kérdéssel. Ebben a vonatkozásban is jó példával szolgált a KGST országok vízgazdálkodási együttműködése, melynek keretében sok értékes módszert alakítottak ki a víz minőségének védelmére és a vízkészletek gazdaságos hasznosítására. A genfi tanácskozás meghatározta az állandó Vízgazdálkodási Bizottságnak 1975 végéig előirányzott munkaprogramját is. Többek között még ez év nyarán Londonban szemináriumot rendeznek a folyóvölgyek vízgazdálkodásának irányításáról, jövő évben pedig Zágrábban a déleurópai országok speciális vízgazdálkodási kérdéseinek megtárgyalásáról. A munkaprogram fontos feladatként jelölte meg a nemzetközi vízjogi elvek kidolgozását, a víz minőségét és a szennyvizet elemző vizsgálati módszerek szabványosítását. Szóba került, hogy a tapasztalatok és információk gyors kicserélése végett elő kell készíteni egy nemzetközi vízgazdálkodási dokumentációs központ felállítását. Magyarország is jelentősen hozzájárul ahhoz a nagy vállalkozáshoz, melynek célja, hogy elkészüljön Európa első átfogó vízkészletgazdálkodási kézikönyve. Ez a közös alkotás a tudományos munkában és a gyakorlatban egyaránt rendkívüli jelentőségű kézikönyv. Magyar és francia szakértők a vízkészletek és a vízigények összehangolásának, egyensúlya kialakítását elősegítő módszereket foglalja össze. Szovjet, belga és csehszlovák szakértők közösen dolgoznak ki egy fejezetet a hasznosítható vízkészletekről, míg olasz, lengyel és román szakértők a vízigényekről szóló fejezeten dolgoznak. A kézikönyv megjelentetését megelőzően Magyarország fogadja az EGB Vízgazdálkodási Bizottságának Szemináriumát, mely megvitatja és végleges formába önti a tanulmány teljes anyagát. Természetesen a magyar szakértők a nemzetközi Bizottság egyéb munkáihoz is sok segítséget nyújtanak. A Bizottság első ülésén elismerést szerzett Dr. Szesztay Károlynak, a VITUKI tudományos főosztályvezetőhelyettesének, az egyik EGB szakértőbizottság elnökének jelentése a vízkészletek és a vízigények felméréséről. Magyarország annak a tanulmánynak az elkészítésére is vállalkozott, amely a vízkészletek szennyeződésének megakadályozását és csökkentését célzó közgazdasági szabályozó eszközök hatásának tapasztalatairól számol be. Más országok szakértői is számos tapasztalatról tesznek jelentést a Vízgazdálkodási Bizottságnak s így valamennyi Európai országnak alkalma nyílik arra, hogy a nemzetközi gyakorlat megismerésének alapján, hasznos következtetések levonásával segítse vízgazdálkodásának fejlesztését — fejezte be nyilatkozatát Dégen Imre államtitkár. 2
