Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-08-01 / 4. szám
Vízfolyások vízminőség-ellenőrzése állandó szelvényekben A vízfolyások hidrológiai észlelései állandó szelvényekben már hosszú idősorokkal rendelkeznek, bevált elméleti és gyakorlati módszerek ismeretesek vízmérce-kapcsolatok számítására, vízállások és vízhozamok előrejelzésére. A vízállások folyamatos regisztrálásának automatizálása már régen megbízhatóan megoldott és megfelelően kiépített vízállásjelző vízrajzi hálózattal rendelkezünk. Azonban aligha kell bizonyítani, hogy ma már nem elégségesek a mennyiségi megfigyelések és a vízgazdálkodás mennyiségi szemléletét a vizek minőségét is figyelembe vevő komplex vízgazdálkodási szemléletnek kell felváltania. Vízfolyásainkat belföldön és határainkon túl különböző, főleg ipari eredetű szennyeződések érik, melyek hatására minőségük a vizek természetes menynyiségi és minőségi változásainak függvényében ugyancsak állandóan változnak. A vízminőség-változások, a szennyezőket sújtó progresszív szankciók [1] hatására sem csökkennek, bár intenzitásuk, szennyező hatásuk és tartósságuk mérséklődik. A vízhasználatok számának növekedésével nő a szennyező helyek száma, minek következtében, ha a legkorszerűbb szennyvíztisztítást és ipari vízfelhasználási technológiát is alkalmazzák, nem küszöbölhetők ki teljesen az üzemzavarokból adódó szennyvízkibocsátások (haváriák). A vízszennyező helyek számának és fajtáinak szaporodásával vízfolyásaink vízminősége egyre változóbb lesz, mind a szennyeződések okait', intenzitását, mind tartósságát illetőleg. Vízfolyásaink vízminőségének rendszeres ellenőrzése az 1950-es évek végén kezdődött hazánkban a Vízügyi Igazgatóságok vízminőségi laboratóriumainak felállításával. Csaknem egyidejűleg indultak meg a határfolyók vízminőségeinek nemzetközi vizsgálatai is. A határfolyókon, például a Bodrogon, Hermádon és a Sajón évente 4 alkalommal történik vízminta-vételezés a csehszlovák vízügyi szervekkel közösen, ezenkívül a törzshálózati határszelvényekben még havonta kétszer végeznek vízminőségi vizsgálatokat. Rendkívüli szennyeződések esetén soron kívüli vizsgálatok is történnek. E határfolyók ellenőrzését még külön szervezett vízminőség-figyelő szolgálat iis segíti a Bodrogon, Felsőbereckinél, a Hernádon, Hemádszurdoknál, a Sajón, Sajópüspökinél, amiket a gátőrök látnak el külön díjazás ellenében. Ilyen figyelőszolgálat van még a vízfolyások más exponáltabb szelvényem, melyek azonban lényegében csak a szemmel észlelhető szennyeződések megfigyelésére és jelentésére terjednek ki. A figyelő- és jelentőszolgálatban társadalmi jelleggel még különböző szervek, hatóságok, intézmények, vállalatok is részt vesznek. [2] Azonban mindezen tevékenység, a vizsgálatoknak a minőségváltozásokhoz viszonyított kis száma, a figyelőszolgálatban tevékenykedő személyek szakképzetlensége miatt összességében sem elégséges ahhoz, hogy — különösen a határfolyóknál a szennyeződések kvantitatív és kvalitatív változása, a lökésszerű szennyeződések időbeni lefolyása pontosan nyomon legyen követhető, — megfelelő előretartással részletes, megbízható adatokat tartalmazó előrejelzések legyenek adhatók a vízfolyások alsóbb szakaszain érdekelt ipartelepek, vízművek és egyéb vízhasználók részére, — alapul szolgáljon belföldi, esetleg nemzetközi vonatkozású nagyobb horderejű javaslatok kidolgozásához, vagy a nemzetközi vizsgálatok számának, módszerének megváltoztatása iránt esetleg felmerülő igények elbírálásához, — eddig nem észlelt, szemmel rögtön fel nem fedezhető szennyeződések felismerésére, hatásának felmérésére, esetleg szükséges rendkívüli intézkedések gyors megtételére. De a vízminőség-változásokhoz képest kis számú kémiai, biológiai vizsgálatok eredményeiből, a változó vízhozamok mellett, csak fenntartásokkal határozható meg az egyes folyószakaszok terhelhetősége, s a vízminőség-védelem érdekében a gazdaságosságot is szem előtt tartó differenciáltabb előírások alig tehetők. Ahhoz, hogy a felvázolt igényeket ki lehessen elégíteni, szükség van a vízfolyások jól szervezett szakfigyelő szolgálata mellett a vízfolyások vízminőség változásainak adataira, hasonlóan a hidrometeorológiai észlelések adatsoraihoz. Ugyanis csak hosszabb idejű, folyamatos, kellő sűrűségű, megbízható vizsgálati adatok szolgálhatnak alapul az egyes vízfolyások vízminőségének akár átfogó, vagy differenciált értékelésére a jeletkező széles körű igényeknek megfelelően. A vízminőség megállapítása azonban összetett feladat, amihez a vizsgált víz főbb fizikai, kémiai, biológiai, sőt bakteriológiai jellemzőinek meghatározására s szükség van. A vízminőség alapos értékelése, szennyeződések meghatározása csák ezen három fő csoportba sorolható jellemzők összevetése, egyidejű vizsgálata alapján lehetséges. A vízminőség értékelésével kapcsolatos elméleti számítások is alapvetően sokrétűbbek és egyelőre kevésbé, vagy alig igazoltak, nem úgy, mint pl. a vízállások és a vízhozamok, vagy a vízhozamok és csapadékok közötti kapcsolatok 157
