Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-08-01 / 4. szám
donosának (kezelőjének, használójának) a beleegyező nyilatkozatát is csatolni kell. A beleegyezés megtagadásával kapcsolatos viták eldöntése — a Ptk. (1959. évi IV. Tv.) 7. §-a alapján — bírósági útra tartozik. A felépítmény nélküli napozóstég felállítása iránti kérelmet, amely ki kell hogy elégítse a vízügyi hatóság által előírt műszaki feltételeket (lásd alább), közvetlenül a területileg illetékes szakaszmérnökséghez kell benyújtani, de ahhoz a halászatra jogosult horgászegyesület hozzájárulását, vagy javaslatát csatolni nem kell. Haltartások mederben történő elhelyezése előtt a területileg illetékes szakaszmérnökség iránymutatását meg kell szerezni és azok mederbeni helyzetét a közös térképeken rögzíteni kell. Itt a hozzájárulást az i r á пути t a t á s megszerzésének kötelezettsége váltja fel. 3. Eljárási szabályok A kérelemhez az előzőekben részletezett mellékleteket kell csatolni, a műszaki rajz pedig ki kell hogy elégítse a jelen körlevél „műszaki feltételek” fejezetrészében részletezett feltételeket (lásd alább). A horgászegyesület az összegyűjtött és javaslatával ellátott kérelmeket tehát évenként néhány alkalommal a területileg illetékes szakaszmérnökséghez továbbítja. A szakaszmérnökség — idegen parti tulajdon esetén — megvizsgálja, hogy az egyesület javaslatán kívül a kérelmező csatolta-e a part mentén fekvő ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) beleegyező nyilatkozatát is. Ha a kérelem a vízügyi hatóság előírásainak megfelel és a felépítmény nélküli horgászállásnak a mederben történő elhelyezése vízügyi érdeket nem sért, továbbá a népgazdaság érdekeit, vagy mások jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait nem érinti, annak létesítéséhez a szakaszmérnökség hozzájárulását írásban adja meg. A hozzájárulás megadása előtt azonban helyszíni szemlét tart, melynek keretében kijelöli a felállítandó stég helyét. A hozzájárulásban meghatározza a munka megkezdésének és befejezésének időpontját is. A hozzájárulással együtt kiadja a horgászstég sorszámtábláját is, amelyet a létesítményen jól látható módon kell elhelyezni, arccal a medertengely felé. A hozzájárulással elhelyezett stégekről a szakaszmérnökség névre szóló kimutatást vezet és azokat a vízügyi felügyeleti jogkörében ellenőrzi. Ha azok nem felelnek meg a hozzájárulásban előírtaknak, vagy időközben károssá váltak, átépítésük, vagy megszüntetésük iránt intézkedik. A hozzájárulás megtagadása esetén a kérelmező, továbbá az, akinek a hozzájárulás megadása a jogait vagy jogos érdekeit sérti, a szakaszmérnökségnél panaszt nyújhat be. 4. Műszaki feltételek — a horgász- és napozóstég bejárója 80 cm széles, a víz- és partviszonyoktól függően változó, legfeljebb 5 méter hosszú lehet, — a stég nagysága 1,5x1,5 m-től legfeljebb 3,0x5,0 m lehet, — a bejáró, valamint a stég anyaga fa vagy vas 70—80 cm tengelytávolságra elhelyezett vert cölöpszerű alapszerkezettel. — a cölöpök mérete anyagától, a stég alapterületétől és a vízviszonyoktól függően 10 cm-tői 25 cm átmérőjű lehet. Beverési mélysége a szilárd talajig legalább 1 m legyen. Merevítése andráskereszttel és fejgerendával, kisméretű stég esetén fogópárral történjék. A padló magassága az üzemvízszint felett (96,80 m A. f.) legalább 70 cm legyen, — a haltartás jelölését szolgáló úszó bólya nagysága és anyaga olyan legyen, hogy az elégtelen látási viszonyok mellett is a víz színén lebegve, megfelelő távolságról észrevehető legyen. E célból élénk színnel való lefestése ajánlatos. Nem szabad a bolyát fémhuzallal, vagy drótkötéllel lehorgonyozni. 5. Jogellenes cselekmények eseteiben eljárás A felsorolt létesítmények a körlevélben meghatározott módjától eltérő mederbeni elhelyezése esetén a vízügyi, vagy a rendőrhatóság a jogsértő személyekkel szemben szabálysértési eljárást kezdeményezhet, az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz, rendelet 110. § b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetése miatt. Ugyanis, aki a vizek medrébe olyan tárgyat juttat, amely a víz lefolyását akadályozza, vagy megváltoztatja, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A rendelet 110. § c) pontjában írt rendelkezés a part mentén fekvő ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) kötelező rendelkezésekkel (Vt. 20—23. §-ok) ellentétes magatartását rendeli büntetni. Felépítmény nélküli horgászállásoknak, haltartásoknak, csónakelkötő karóknak, napozóstégeknek a jelen körlevélben szabályozott módoktól eltérő mederbeni elhelyezése másokat veszélyeztető cselekménynek minősül, amelyet a hivatkozott kormányrendelet 14. § (1) bekezdése szabálysértésnek minősít. Ha a cselekmény következtében ember élete, testi épsége, vagy egészsége közvetlen veszélybe került, a Btk. 258. §-a, vagy ha a cselekmény folytán halál, vagy súlyos testi sértés következett be, a 253. § (4) bekezdés, illetve a 257. § (5) bekezdés alapján nem szabálysértés, hanem bűntett valósul meg. A horgászegyesület, mint jogi személy felel tagjainak olyan cselekményeiért, amelyek felépítmény nélküli horgászállások, haltartások, vándorkarózások, süllőállások a körlevélben meghatározott módjától eltérő mederbeni elhelyezések következményeiként a mederben feliszapolódásokat, mederelfajulásokat, vagy egyéb károkat okoznak. A hozzájárulás nélkül elhelyezett tárgyak eltávolításával, valamint a tárgyak által a mederben okozott vízgazdálkodási érdekeket meghaladó munkák többletköltségeit a Vt. 19. § (3) bekezdés alapján a horgászegyesületre áthárítja. II. PARTI SAV HASZNÁLATA A Vízügyi Szervek a Vt. 21. § alapján, illetőleg a Vt. végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. sz. rendelet (Vhr.) 52. §-a alapján a meder megközelítése és a mederrel kapcsolatos szakfeladatai ellátása céljából a Soroksári Duna-ág mentén 6 m szélességű parti sávot használhatnak. Ezt a parti sávot a part mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) szabadon tartani köteles. A kerítés tehát ennek a parti sávnak széléig terjedhet, illetőleg addig lehet kiépíteni. A halászatról szóló 1961. évi 15. sz. Tvr. 17. §-a úgy rendelkezik, hogy a part mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy a halászatra jogosult a parton közlekedjék és halászati tevékenységet folytasson. in. partok és az Árvízvédelmi töltések VÉDELME A Vt. 18. §-a úgy rendelkezik, hogy a partok védelmét szolgáló művek építésére és fenntartására a vízfolyás kezelője köteles. Ez a kötelezettsége azonban csak az általános vízgazdálkodási érdekek mértékéig terjed. Az azt meghaladó — egyéni, üzemi, vagy helyi érdeket szolgáló — partvédő mű megépítéséről vízjogi engedély birtokában az érdekelt maga köteles gondoskodni. Az árvízvédelmi töltésen és a töltés lábvonalától számított 10 m-es távolságon belül a földbe tárgyakat beépíteni, kerítést, illetőleg a földdel szilárd kapcsolatban levő bármilyen más épületet, vagy építményt emelni a Vt. 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján csak a Vízügyi Igazgatóság engedélyével (hozzájárulásával) szabad. Ha a töltésen vagy a töltés lábvonalától számított 10 méteres távolságon belül elhelyezni szándékolt épület, vagy építmény létesítéséhez építésügyi hatósági engedély szükséges, azt a felépítményes horgászállásokkal azonos módon az elsőfokú építésügyi hatóság engedélyezi. Ha a létesítéshez építési engedély nem szükséges, akkor a vízügyi hatóság engedélyét (hozzájárulását) kell megszerezni. A töltésen vagy ennek lábvonalától számított 10 méteres sávon belül elhelyezett kerítés, épület, vagy építmény eltávolítását a Vhr. 56. § (2) bekezdése alapján a vízügyi hatóság rendeli el. Dr. Egerszegi Gyula—Simonfai László 156
