Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-08-01 / 4. szám

Létesítmények elhelyezése a mederben,

a parton és árvízvédelmi töltések mellett

Az Alkotmány 6. §-a az állami szocialista tulajdonjog kizárólagos tárgyai közé sorolja a „vizek”-et. Ezt alapul véve, az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 168. § (1) bekezdésének a), b) pontjai értelmében kizárólag az állam tulajdonában vannak a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezek medre, a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget.

Az Alkotmány — és a Ptk. — említett rendelkezésének jogi konzekvenciáit a vízügyről szóló 1964. évi

IV. törvény érvényesítette. A törvény 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai a vizek fogalmát tovább pontosítják, míg a c)—f) pontjai kiterjesztik a jogszabály hatályát a vízimunkákra és vízilétesítményekre, a vízhasználatokra, a vizek kártételei elleni védekezésre és a vízügyi igazgatás körébe tartozó feladatokra. A vízimunká és vízilétesítmény, valamint vízhasználat fogalommeghatározását a 27. § (2) bekezdése szolgáltatja, míg a 41. § tételesen meghatározza azt a kört, amelyen belül a vízügyi igazgatási (felügyeleti vagy hatósági) feladatok jelentkeznek.

A vizek állami tulajdonjogának jogi tartalma azonban korántsem jelenti e tulajdon tárgyával való kizárólagos, mindenki mást kizáró állami rendelkezési, elsősorban hasznosítási jogosultságot. A többféle hasznosítási jogosultság és érdek azonban egy adott vízfolyás vagy annak meghatározott szakasza tekintetében felvet olyan szabályozást igénylő problémákat, amelyekre megnyugtató választ és cselekvési lehetőséget csak több jogszabály rendelkezéseinek egybevetése és ennek megfelelő gyakorlat kialakítása útján nyerhetünk.

Ilyen rendezésre váró problémát jelentett a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén levő Soroksári Duna-ág sporthorgászati hasznosításával kapcsolatban, a Duna-ág területén kialakult sajátos helyzet.

A Kvassay és Tassi zsilipek között elterülő folyamszakasz területén számos horgászegyesület bérel meghatározott szakaszt, sporthorgászati célból. Az egyesületi tagok tevékenysége azonban az idők folyamán olyan jellegűvé vált több esetben, amely kihatással volt a vízügyi érdekeken kívül a parti tulajdonosok és a hajózás érdekeire is és sértette az élet- és vagyonbiztonságot. Szükségessé vált tehát — a különböző jogszabályok rendelkezéseinek egybevetése útján — olyan megfelelő szabályozás kialakítása és közzététele, amely alkalmas egyrészt a meglevő anomáliák felszámolására és a jövőt illető gyakorlat kialakítására.

A számos probléma közül kiemelést érdemel annak felemlítése, hogy a folyómederben többfajta tárgyat és létesítményt helyeztek el az idők folyamán és kívánnak elhelyezni a jövőben is. Ezeknek jellegét a változatosság határozza meg és kihelyezésük különböző hatósági, illetve engedélyezési, hatásköri és illetékességi kérdéseket vetett fel.

A helyzet alapos elemzése után, a vonatkozó jogszabályok egybevetésével, az OVH Jogi osztályának irányításával, az igazgatóság körlevélben szabályozta a Dunaág medrében, partjain és árvédelmi töltései mellé elhelyezhető létesítményekkel kapcsolatos eljárási módot.

Tekintettel arra, hogy sporthorgászati célokból egyre több vízfolyás, természetes tó és tározó vize kerül hasznosításra, célszerű lehet a körlevél anyagának közzététele a „Vízgazdálkodás”-ban azért, hogy a Soroksári Duna-ágéhoz hasonló esetekben a megoldások mikéntjéhez adalékul szolgáljon.

I. LÉTESÍTMÉNYEK A MEDERBEN

1. Létesítmények (építmények) elhelyezése a mederben

a) Felépítményes horgászállás (stég) mederben történő elhelyezésének engedélyezésére az építési engedélyezésre vonatkozó hatályos jogszabályok (jelenleg a 10/

1969. [VI. 8.] ÉVM. sz. rendelet 2. § 12. pont és 4. § (1) bekezdés a) pont) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a felépítményes horgászállás engedélyezése az I. fokú építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Az építési engedély iránti kérelemre és mellékleteire az idézett jogszabály 7—11. §-ában foglaltak az irányadók. A rendelet 9. § (1) bekezdésének f) pontja alapján — figyelemmel a vízügyről szóló 1964. évi IV. Tv. (a továbbiakban: Vt) 31. §-ának rendelkezésére, az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell a vízügyi hatóság hozzájárulását. A mederben létesített felépítményes horgászállás ugyanis a víz lefolyási viszonyait, továbbá medrének és partjának állapotát érinti.

b) Felépítmény nélküli horgászállás (stég) mederben történő elhelyezéséhez hatósági engedély nem szükséges. Ezeknek a létesítményének a mederben történő elhelyezése azonban a vizek lefolyási viszonyait, medrének vagy partjának állapotát érintik, ezért értelemszerűen alkalmazni kell a Vt. 31. §-ának rendelkezését, amely szerint megépítésük csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával történhet.

Ezért a felépítmény nélküli horgászállás létesítéséhez a Vízügyi Igazgatóság, mint I. fokú vízügyi hatóság területileg illetékes szakaszmérnökségének a hozzájárulását meg kell szerezni.

c) Haltartások (süllőállás stb.) mederben történő elhelyezése a víz lefolyási viszonyait és medrének állapotát érinti. Ezért a Vt. 31. §-ának rendelkezését itt is értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy azok csak a hajózóút széle és a parttól számított 5 méteres sáv szabadon hagyása utáni mederrészben helyezhetők el. Elhelyezését a horgászegyesület maga végzi, az illetékes szakaszmérnökség iránymutatása alapján. A haltartásokat meg kell jelölni a vízszinten úszó, hajlékony zsinórral lehorgonyzótt könnyű bójával élet-1 és vagyonbiztonsági okokból.

Csónak lekötésére szolgáló karót az előzőekben megjelölt mederrészben szabad csak elhelyezni, annak azonban legalább 70 cm-rel a vízszint fölé kell kiemelkednie.

d) Felépítmény nélküli napozóstég mederben történő elhelyezése a part mentén fekvő ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) az 1959. évi IV. Tv. (Ptk) 107. §-a és az 1967. évi IV. Tv. 13. §-ában biztosított mederhasználati jogosultság alapján illeti meg. Ezt a jogát azonban a Vt. 22. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint csak a vízgazdálkodás érdekeinek sérelme nélkül szabad gyakorolni. Ezért a part mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a felépítmény nélküli napozóstég elhelyezéséhez ugyancsak köteles a Vízügyi Igazgatóság, mint I. fokú vízügyi hatóság területileg illetékes szakaszmérnökségének hozzájárulását megszerezni.

2. Általános előírások

A felépítmény nélküli horgász-stég megépítése iránti kérelmeket saját tagjaitól a horgászegyesület gyűjti össze. A kérelemhez a vízügyi hatóság által előírt mellékleteket (lásd alább) kell csatolni. A horgászegyesület az összegyűjtött és javaslatával ellátott kérelmeket évenként néhány alkalommal a területileg illetékes szakaszmérnökséghez továbbítja. Ha a kérelem a vízügyi hatóság előírásainak megfelel és a felépítmény nélküli horgászállásnak a mederben történő elhelyezése vízügyi érdeket nem sért, továbbá a népgazdaság érdekeit, vagy mások jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait nem érinti, annak létesítéséhez a Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöksége hozzájárulást ad.

Ha a felépítmény nélküli horgászállás nem a horgászegyesületnek, hanem másnak a tulajdonában (kezelésében, használatában) levő parti ingatlan előtt kívánják elhelyezni, a kérelemhez a parti ingatlan tulaj-155