Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-08-01 / 4. szám

Létesítmények elhelyezése a mederben, a parton és árvízvédelmi töltések mellett Az Alkotmány 6. §-a az állami szocialista tulajdonjog kizárólagos tárgyai közé sorolja a „vizek”-et. Ezt ala­pul véve, az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 168. § (1) be­kezdésének a), b) pontjai értelmében kizárólag az ál­lam tulajdonában vannak a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezek medre, a folyóvíz el­hagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget. Az Alkotmány — és a Ptk. — említett rendelkezé­sének jogi konzekvenciáit a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény érvényesítette. A törvény 2. § (1) bekezdésé­nek a) és b) pontjai a vizek fogalmát tovább ponto­sítják, míg a c)—f) pontjai kiterjesztik a jogszabály ha­tályát a vízimunkákra és vízilétesítményekre, a vízhasz­nálatokra, a vizek kártételei elleni védekezésre és a víz­ügyi igazgatás körébe tartozó feladatokra. A vízimunká és vízilétesítmény, valamint vízhasználat fogalommeg­határozását a 27. § (2) bekezdése szolgáltatja, míg a 41. § tételesen meghatározza azt a kört, amelyen belül a víz­ügyi igazgatási (felügyeleti vagy hatósági) feladatok je­lentkeznek. A vizek állami tulajdonjogának jogi tartalma azon­ban korántsem jelenti e tulajdon tárgyával való kizá­rólagos, mindenki mást kizáró állami rendelkezési, el­sősorban hasznosítási jogosultságot. A többféle hasz­nosítási jogosultság és érdek azonban egy adott víz­folyás vagy annak meghatározott szakasza tekinteté­ben felvet olyan szabályozást igénylő problémákat, amelyekre megnyugtató választ és cselekvési lehetőséget csak több jogszabály rendelkezéseinek egybevetése és ennek megfelelő gyakorlat kialakítása útján nyerhe­tünk. Ilyen rendezésre váró problémát jelentett a Kö­­zépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén levő So­roksári Duna-ág sporthorgászati hasznosításával kapcso­latban, a Duna-ág területén kialakult sajátos helyzet. A Kvassay és Tassi zsilipek között elterülő folyam­szakasz területén számos horgászegyesület bérel meg­határozott szakaszt, sporthorgászati célból. Az egye­sületi tagok tevékenysége azonban az idők folyamán olyan jellegűvé vált több esetben, amely kihatással volt a vízügyi érdekeken kívül a parti tulajdonosok és a hajózás érdekeire is és sértette az élet- és va­gyonbiztonságot. Szükségessé vált tehát — a különböző jogszabályok rendelkezéseinek egybevetése útján — olyan megfelelő szabályozás kialakítása és közzététele, amely alkalmas egyrészt a meglevő anomáliák felszá­molására és a jövőt illető gyakorlat kialakítására. A számos probléma közül kiemelést érdemel annak felemlítése, hogy a folyómederben többfajta tárgyat és létesítményt helyeztek el az idők folyamán és kí­vánnak elhelyezni a jövőben is. Ezeknek jellegét a vál­tozatosság határozza meg és kihelyezésük különböző hatósági, illetve engedélyezési, hatásköri és illetékességi kérdéseket vetett fel. A helyzet alapos elemzése után, a vonatkozó jogsza­bályok egybevetésével, az OVH Jogi osztályának irányí­tásával, az igazgatóság körlevélben szabályozta a Duna­­ág medrében, partjain és árvédelmi töltései mellé el­helyezhető létesítményekkel kapcsolatos eljárási módot. Tekintettel arra, hogy sporthorgászati célokból egyre több vízfolyás, természetes tó és tározó vize kerül hasz­nosításra, célszerű lehet a körlevél anyagának közzé­tétele a „Vízgazdálkodás”-ban azért, hogy a Soroksári Duna-ágéhoz hasonló esetekben a megoldások miként­jéhez adalékul szolgáljon. I. LÉTESÍTMÉNYEK A MEDERBEN 1. Létesítmények (építmények) elhelyezése a mederben a) Felépítményes horgászállás (stég) mederben történő elhelyezésének engedélyezésére az építési engedélye­zésre vonatkozó hatályos jogszabályok (jelenleg a 10/ 1969. [VI. 8.] ÉVM. sz. rendelet 2. § 12. pont és 4. § (1) bekezdés a) pont) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a felépítményes horgászállás enge­délyezése az I. fokú építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Az építési engedély iránti kérelemre és mellékleteire az idézett jogszabály 7—11. §-ában fog­laltak az irányadók. A rendelet 9. § (1) bekezdésének f) pontja alapján — figyelemmel a vízügyről szóló 1964. évi IV. Tv. (a továbbiakban: Vt) 31. §-ának ren­delkezésére, az építési engedély iránti kérelemhez csa­tolni kell a vízügyi hatóság hozzájárulását. A mederben létesített felépítményes horgászállás ugyanis a víz le­­folyási viszonyait, továbbá medrének és partjának álla­potát érinti. b) Felépítmény nélküli horgászállás (stég) mederben történő elhelyezéséhez hatósági engedély nem szükséges. Ezeknek a létesítményének a mederben történő elhelyezé­se azonban a vizek lefolyási viszonyait, medrének vagy partjának állapotát érintik, ezért értelemszerűen alkal­mazni kell a Vt. 31. §-ának rendelkezését, amely szerint megépítésük csak a vízügyi hatóság hozzájárulá­sával történhet. Ezért a felépítmény nélküli horgászállás létesítéséhez a Vízügyi Igazgatóság, mint I. fokú vízügyi hatóság területileg illetékes szakaszmérnökségének a hozzájá­rulását meg kell szerezni. c) Haltartások (süllőállás stb.) mederben történő el­helyezése a víz lefolyási viszonyait és medrének állapo­tát érinti. Ezért a Vt. 31. §-ának rendelkezését itt is értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy azok csak a hajózóút széle és a parttól számított 5 méteres sáv szabadon hagyása utáni mederrészben helyezhetők el. Elhelyezését a horgászegyesület maga végzi, az ille­tékes szakaszmérnökség iránymutatása alapján. A hal­tartásokat meg kell jelölni a vízszinten úszó, hajlékony zsinórral lehorgonyzótt könnyű bójával élet-1 és vagyon­biztonsági okokból. Csónak lekötésére szolgáló karót az előzőekben meg­jelölt mederrészben szabad csak elhelyezni, annak azonban legalább 70 cm-rel a vízszint fölé kell ki­emelkednie. d) Felépítmény nélküli napozóstég mederben történő elhelyezése a part mentén fekvő ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) az 1959. évi IV. Tv. (Ptk) 107. §-a és az 1967. évi IV. Tv. 13. §-ában biztosított meder­használati jogosultság alapján illeti meg. Ezt a jogát azonban a Vt. 22. §-ának (1) bekezdésében foglalt ren­delkezés szerint csak a vízgazdálkodás érdekeinek sé­relme nélkül szabad gyakorolni. Ezért a part mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a fel­építmény nélküli napozóstég elhelyezéséhez ugyancsak köteles a Vízügyi Igazgatóság, mint I. fokú vízügyi hatóság területileg illetékes szakaszmérnökségének hozzájárulását megszerezni. 2. Általános előírások A felépítmény nélküli horgász-stég megépítése iránti kérelmeket saját tagjaitól a horgászegyesület gyűjti össze. A kérelemhez a vízügyi hatóság által előírt mel­lékleteket (lásd alább) kell csatolni. A horgászegyesület az összegyűjtött és javaslatával ellátott kérelmeket évenként néhány alkalommal a területileg illetékes sza­kaszmérnökséghez továbbítja. Ha a kérelem a vízügyi hatóság előírásainak megfelel és a felépítmény nélküli horgászállásnak a mederben történő elhelyezése vízügyi érdeket nem sért, továbbá a népgazdaság érdekeit, vagy mások jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait nem érinti, annak létesítéséhez a Vízügyi Igazgatóság sza­kaszmérnöksége hozzájárulást ad. Ha a felépítmény nélküli horgászállás nem a hor­gászegyesületnek, hanem másnak a tulajdonában (ke­zelésében, használatában) levő parti ingatlan előtt kí­vánják elhelyezni, a kérelemhez a parti ingatlan tulaj-155

Next

/
Thumbnails
Contents