Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-08-01 / 4. szám
érdekében a népgazdasági ágazati mozgásokat, azok dinamikáját, a struktúrák változását kiinduló pontként kell kezelni és a változási folyamatokat népgazdasági áganként kell vizsgálni és elemezni a kitűzött célok helyes megoldása érdekében. Egyben le kell írni és logikai sorrendben ki kell fejezni a vízgazdálkodás ágazatai közötti kölcsönhatásokat, folyamatokat, folyamatkapcsolatokat is. A célok meghatározásánál még figyelembe kell venni azt is, hogy a vízgazdálkodás különleges időtávlatú, valószínűen minden más népgazdasági ágazati távlati prognosztikánál messzebb nyúlik, hosszabb időre történhetnek tehát az előreszámítások (hasonló lehetséges például az erdészetben). Követelmény számunkra az, hogy a szektormodell egységes összehasonlítást tegyen lehetővé a népgazdasági ágazati és a vízgazdálkodási tevékenységek egész területére. Biztosítani kell ezért megfelelő módszertan kidolgozásával azt, hogy egységes struktúra keretében a vízgazdálkodás és a népgazdasági kapcsolatok és kapcsolatrendszerek áttekinthetők legyenek, tehát a végbemenő folyamatok értékelése és ezek összefüggéseinek feltárása egységes rendszer keretében váljon lehetővé. III. A szektormodell kidolgozásának módszere A szektormodell módszere ez ideig ismeretlen, kidolgozatlan. Feladatunk e tekintetben most a teljesség igénye nélkül a kiindulási alapokat ismertetni, a feladatrészeket felsorolni, valamint a különböző tényezőket számba venni, amelyek a kidolgozásnál szerepet játszanak. A módszer elkészítésénél egyik első és elengedhetetlen feladatunk az, hogy a módszer beilleszkedjék a népgazdaság hosszú távú tervezési modelljébe. Ezért a feladat: — a módszer első lépcsőjében fel kell tárni a népgazdasági szerkezeti változását, a fejlődési trendeket, az ennek megfelelő vízgazdálkodási szerkezetváltozásokat és a hozzájuk tartozó fejlődési trendeket; ■—• második lépcsőfokban számszerűsíteni kell az első lépcsőben leírt fő folyamatokat és fő összefüggéseket, majd paramétereket, paraméterrendszereket kell kialakítani és ezek alapján függvény vagy más matematikai kapcsolatrendszereket kell kidolgozni; — harmadik lépcsőben a tevékenységek értékoldalait kell kidolgozni, de azt nem árakkal kell értékelni, hanem a ráfordításokra, a költségekre kell alapozni, amelyet azután a mindenkori árakra, illetve díjakra át kell számítani. Ez azért szükséges, mivel a jelenlegi árak, illetve díjak nem fejezik ki az összes vízügyi tevékenységek valóságos értékalkotásait. Az árak tehát nem tükrözik az e téren befektetett, illetve kifejtett élő és tárgyiasult munkát. AZ ÉRTÉK- ÉS ÁRPROBLÉMÁK SZEREPE Helyesnek látszik, ha a ráfordításokat, a várható költségeket nem a szokásos átlagértéken számítjuk, mivel az átlagértékek nem fejezik ki a várható költségek bizonytalansági fokát, hanem az átlag és a valószínű maximum közötti értéket alkalmazzuk számításainkban. Ezzel lehetővé tesszük azt, hogy számításaink egy megkövetelt biztonsági szinten történjenek. Biztonsági szinten azt a költségszintet értjük, amelyet a leendő tényleges költség, egy kalkulált valószínűséget figyelembe véve, nem lép túl. Ez a számítás a beruházási keretek pontosabb, előre való meghatározását tenné lehetővé. Népgazdasági szintű számításainknál nem elégedhetünk meg az országosan összes számadataival, hanem azokat térben, időben, népgazdasági ágazati bontásban kell ismernünk és elemeznünk a vízigény mennyisége, jellege, minősége szerint, hogy a kielégítés is ennek megfelelően történjen meg, figyelembe véve az országosan változó természeti adottságokat és körülményeket és a műszaki - gazdasági színvonalat is tekintetbe véve, a vízgazdálkodás területén. A népgazdasági ágazati és a vízügyi ágazati területi és időbeli tényezők szükséges figyelembe vétele miatt az összefüggés és kapcsolatrendszer bonyolultsága következtében minden bizonnyal nem oldhatjuk meg feladatunkat egyetlen modellel, hanem minden valószínűség szerint csak modellkapcsolatok rendszerével. Fel kell tehát építeni először egy, majd több logikai modellt, ezeket paraméterekkel számszerűsíteni kell és próbamodellekként kezelve el kell végezni velük az első próbaszámításokat. Ez első kontrollja lesz magának a modellnek is és a felhasznált paramétereknek, illetve mutatószámrendszernek is. A módszer kidolgozásánál a kiválasztás rendszerét kell kialakítani — a vízellátást, a vízvédelmet, a vízgazdálkodást elsősorban érintő népgazdasági ágazatok sorrendisége, nagyságrendjei tekintetében, nem feledkezve meg a vízszennyezés, a vízminőség kérdéséről sem. A TERÜLETI, VÍZRENDSZEREK SZERINTI VIZSGÁLATOK A módszer kidolgozásánál alkalmazni kell a területi, a vízrendszerek szerinti felépítést, amely a természeti egységeken alapul, ezt azonban a további tervezési feladatok elvégzése érdekében igazgatási egységek szerint is fel kell építeni és a vizsgálatokat ilyen egységekre is el kell végezni. Ez azt jelenti egyben, hogy több szakágazati és több területi részmodellt, illetve modelleket kell készíteni. A tervezés és modell kialakítás, illetve tökéletesítés módszereként iterációs menetrend szerint kell dolgozni. El kell tehát indulni egy lehető, jól megalapozott koncepció variánssal, ezt számszerűsíteni kell, majd egy próbamodellen keresztül eredményhez jutni. Ennek az eredménynek alapján a népgazdaság felé, illetve az Országos Tervhivatal felé vissza kell kérdezni, majd az eredmények és a visszakérdezések alapján újból el kell készíteni javított, tökéletesített formában a számításokat, javítva mind a modelleken, mind a megalapozó számításokon, mind a kiinduló koncepciós variánson. A kiinduló koncepción való változtatás egyben új variáns keletkezését is jelenti. E folyamatban tehát előre és visszafelé tett lépések váltják egymást. Vagyis a folyamat során változó koefficiensekkel megfogalmazott több lineáris rendszert kell kiépítenünk és így más ágazatokkal való egyeztetések sorozata révén jutunk előre, tehát többszöri iterációs lépésekre lesz szükségünk. A szektormodellnél az átdolgozott, javított kerettervből indulhatunk ki, tehát a fejlődést figyelembe vevő számokkal kell dolgoznunk. INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS ELŐTANULMÁNYOK A szektormodell módszere kialakításának és kimunkálásának feltételei között szerepet játszik információs rendszerünk jelenlegi állapota, az, hogy az mennyiben elégíti ki a szektormodell követelményeit. A megállapított követelményeknek megfelelően ki kell dolgozni a szektormodell céljait szolgáló, a hosszú távú tervezési módszer statisztikai, információs, adatbázis rendszerét. Módszerünk kialakításához tanulmányoznunk kell az eddig más területeken alkalmazott modelleket, modellkísérleteket, ezeket értékelnünk és tanulságaikat hasznosítanunk kell munkánkban. A matematikai modell kialakításának előfeltételét jelenti a hosszú távú tervezés elvi közgazdasági összefüggéseinek tanulmányozása, elemzése adott és a jövőben alkalmazni kívánt gazdaságpolitika figyelembevétele, különösen a költségek alakulása viszonylatában. A szektormodell-kidolgozás módszere tehát a vízgazdálkodás növekedési modelljének vizsgálata, a vízgazdálkodás speciális struktúrájára és regionális tagozódására való tekintettel a társadalmi, gazdasági, a népgazdasági fejlődési folyamat és ütem függvényében. A vízgazdálkodás teljes területére, a regionális egységekre és fő ágazataira jellemző paraméterrendszereket kell kidolgozni tér- és időbeli vizsgálatokkal egybekötve. A paraméterrendszer alkalmazása lehetőséget biztosít a népgazdasági és vízgazdálkodási kapcsolatok feltárására mátrix-rendszer felhasználásával. Ez lehetővé teszi a vízgazdálkodási belső ágazati kapcsolatok feltárását is. (Folytatása a következő számban.) Dr. Horváth Lajos 154
