Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-08-01 / 4. szám
Részt veszünk a külső megbízások teljesítésében. Ez a vízgazdálkodási ágazat számára jelentkező hasznon túlmenően az oktató és az oktatás színvonalának emelését is eredményezi. Eddigi működésünk ideje alatt 67 — külső szervtől vállalt megbízást — KK-munkát teljesítettünk, amelyek vállalási értéke együttesen 1,5 millió Ft. A munkák nagy többsége műszaki tervezés, illetve szakvélemény készítés, vagy talajmechanikai vizsgálat, azonban néhány kifejezetten alkalmazott vagy fejlesztő kutatásnak minősül. Ilyen volt a „Vízépítési betonokkal szemben támasztott követelmények meghatározása”, a zalakarosi termálvíz hasznosítására kidolgozott koncepció stb. A szennyvizekkel való öntözés feltételeit tisztázó — a VITUKI-val közösen — vizsgálódás és üzemi méretű kísérlet szintén a kutatások csoportjába sorolható. Intézetünk oktatóinak tervei nyomán szivattyútelepek, szennyvíztisztító berendezések, csatornák, hidak épülnek, jelezve oktatóink alkotókészségét. Nagy feladatot jelent oktatóinknak — az 1969- ben indított — hároméves jegyzetkiadási program teljesítése is. Reméljük, új jegyzeteink hasznos segítői lesznek hallgatóinknak a legkorszerűbb tananyag elsajátításában. Az oktatók a külső megbízottakkal együtt kb. 1000 szerzői ív új anyag megírására vállalkoztak. Az elmúlt évek során jelentősen fejlődött szemléltető-eszköz állományunk, s néhány szaktárgy előadásain és gyakorlatain rendszeresen használjuk az ipari televíziót is. Intézetünket a legtöbb vízügyi szervnél ismerik, kapcsolataink kedvezően alakulnak; a hallgatók felvételében, nyári üzemi gyakorlatra küldésében együtt dolgozunk velük. A megalapozottabb és rendszeresebbé érő kapcsolatokat szocialista szerződésbe vagy együttműködési megállapodásba szoktuk foglalni. Jelenleg érvényes szerződésünk, illetve megállapodásunk van a Vízügyi Tervező Vállalattal, a Közmű- és Mélyépítő Vállalattal, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalattal és az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatósággal. Ezzel az Igazgatósággal — melyet bázisüzemnek tekintünk — 1965-ben kötöttünk szocialista szerződést, amelyet 1969-ben újabb három évre megerősítettünk. Kölcsönösen úgy értékeltük az előző négy év tapasztalatait, hogy az mind a két szerződő fél számára hasznos és eredményes volt. E kiemelkedő jelentőségű kapcsolat mellett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karával, néhány rokon jellegű felsőoktatási intézménnyel és a vízügyi szakközépiskolákkal is keressük a jó együttműködés formáit. Erre — többek között — az ésszerű tananyagkoordináció és a bevált tapasztalatok átvételének az igénye is késztet bennünket. Több éve állunk gyümölcsöző kapcsolatban a magdeburgi Vízgazdálkodási Mérnökiskolával, és 1969 októberében kötöttünk együttműködési megállapodást a szabadkai Építőipari Főiskolával. E cikk keretében csak vázlatos ismertetést adhattunk a technikumról — és az oktatás néhány általános gondjáról. Befejezésül indokoltnak tartjuk — az oktatás színvonaláról folytatott korábbi viták alapján — arról is megemlékezni, hogy a vízgazdálkodási létesítmények esetében igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a megfelelő minőség biztosításának. Napjainkban még erőteljes a mennyiségi szemlélet, ehhez mérten gyakran mellékesnek, alábecsültnek tűnik a minőségi követelmények érvényesítése: építőiparunkban igen nagy számú a minőségi kifogás. Nem téveszthetjük szem elől az oktatásban — és a tanulmányi előrehaladás számonkérésében sem —, hogy pl. a vízvezetéki és csatornahálózatok, víztornyok, szennyvíztisztítók stb. berendezések hosszú időre — tartós és üzembiztos használatra — készülnek, hogy az árvédelmi töltések nagy értékeket védenek, s hogy mindezek igen nagy ráfordítást igénylő beruházások. Köztudott, hogy a kivitelezési munkák minősége több tényező (építőanyagok, időjárás, élőmunka stb.) függvénye, de bizonyos, hogy az építkezések vezetőinek tudásától és törekvéseitől a leginkább függ. Ezért arra törekszünk, hogy végzett hallgatóinkban a minőségi és az építéstechnológiai fegyelem iránti jó érzék is kifejlődjön. A Magyar Jogász Szövetség Fejér megyei Szervezetének Vállalatai Jogász Szakosztálya a Középdunántúli V ízügyi Igazgatósággal közösen ANKÉT-ot rendezett. VÍZÜGYI ÉS VÍZJOGI VITÁS KÉRDÉSEK témakörében. Az ANKÉT-on az Igazgatóság működési területén levő legnagyobb üzemek jogászai vettek részt és tettek fel kérdéseket, amelyekre dr. Frommer József, az OVH Jogi Osztályának vezetője válaszolt. —oo--Magyar és szovjet vízügyi szakemberek 1970. július 17. és 18-án Nyíregyházán tárgyalást folytattak a májusi tiszai árhullám gátszakadás nélküli szintjének megállapításáról, valamint a tiszai vízmérleghez szükséges számítások jelenlegi állapotáról és az adatok kicseréléséről. A tárgyaláson szovjet részről Gordenkó A. E. és Danyiljuk M. M. főmérnökök, magyar részről: Jancsó Gyula vízügyi igazgató, Szilágyi József főosztályvezető és a Felső-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság több szakembere vett részt. A májusi árvízzel kapcsolatos egyes hidrológiai és műszaki kérdések további részletes megvitatására Nyíregyházán szeptember első felében kerül sor. —oo--Dr. Haszpra Ottó, a VITUKI tudományos tanácsadója 1970. június 8—10. között Párizsban részt vett az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Decennium modern hidrológiai információs rendszerekkel foglalkozó bizottságának ülésén. A bizottság szovjet, amerikai, francia, svéd, és magyar tagból áll és munkáját 1968. februárjában kezdte meg. Célja a hidrológiai adatok gyűjtésére, továbbítására, feldolgozására, tározására szolgáló modern rendszerekre vonatkozó felmérés, ill. ajánlás összeállítása. A bizottság által összeállított tanulmány ez évben jelenik meg és tartalmazza a magyar hidrológiai adatgyűjtő rendszer leírását is, mint mindenre kiterjedő és ugyanakkor egységes rendszerű hálózat példáját. A rakacai tározónál alkalmazott „HYDRA” nevű ultra-rövidhullámú adó-vevőkkel felszerelt automatikus adatgyűjtő rendszer a korszerű technika alkalmazásának példái között szerepel. 149