Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-06-01 / 3. szám
Fehér Lajos miniszterelnökhelyettes kitüntetéseket ad át gazdálkodás útjára lépett parasztság a termelés fejlesztése során felismerte a mesterséges vízpótlás: az öntözés szükségességét. Ez — a gazdálkodás belterjes irányú fejlesztése mellett — utat nyitott a nagyüzemi komplex vízgazdálkodás kialakításának is! Az igyekezet jól lemérhető az elmúlt év termelési eredményein. Mint ismeretes, az utóbbi évtizedek legaszályosabb időjárása ellenére a mezőgazdaságban is teljesültek a legfőbb gazdaságpolitikai és termelési célkitűzések. A kialakított új közgazdasági környezet mezőgazdasági üzemeinket is nagyobb önállóságra, tervszerűségre késztette. Bátrabban éltek lehetőségeikkel. Ennek eredménye — többek között — az öntözéses gazdálkodás fejlődése is. A múlt évi öntözés mintegy 2 milliárd forint értékű többletterméket hozott a népgazdaságnak. Hozzáteszem: céltudatosabb, szakszerűbb öntözőgazdálkodással az eredményeket még ennél is jobban, legalább 30—40 százalékkal növelni lehetett volna! Az erőfeszítéseket a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén gazdálkodó termelőszövetkezetek termelési eredményei is meggyőzően igazolják. A kát. holdankénti teljes termelési érték az öntözött területen a burgonyánál kereken 15 000 forint, a cukorrépánál 10 800 forint, a rizsnél 10 500 forint, a kukoricánál 8600 forint és a búzánál 8700 forint volt. Az öntözés költsége holdanként 700—1200 forint, az öntözéssel előállított többlettermelés értéke viszont — a növényektől függően — 2150—4900 forint! Az öntözés tehát jelentősen növelte a termelőszövetkezetek tiszta jövedelmét. A múlt évben megöntözött területen országosan több mint 800 millió m3 vizet használtak fel. Meg kell említenem azt, hogy az aszályos időjárás ellenére — jóllehet, az alföldi folyók vízhozama csekély volt — nem került sor vízkorlátozásra. Ez azoknak a vízpótló műveknek köszönhető, amelyeket az elmúlt évtizedekben létesítettünk, s azoknak a fáradságot nem ismerő, lelkes dolgozói kollektíváknak, amelyek a vízszolgáltatás területén dolgoztak. Ügy tervezzük, hogy az elkövetkező másfél évtized során 1,5—1,7 millió holdra növeljük az öntözésre berendezett területeket. Ezt indokolttá teszi az, hogy a több évtizedes hazai tapasztalat szerint két-három bő csapadékú év után egy-két átmeneti év következik, majd öthat csapadékban szegény esztendő, melyek közül kettő-három aszályos. A csapadékszegény esztendőkben a jól szervezett, és szakszerűen végrehajtott öntözéssel jóval nagyobb termést lehet elérni, mint a nem öntözött területeDégen Imre államtitkár kitüntetéseket nyújt át ken! Korszerű intenzív gazdálkodás esetén még a csapadékban bő években is 40—50 százalékos többlethozamokat nyerhetünk öntözéssel, anélkül, hogy az egységnyi termékre eső ráfordítás számottevően növekedne. Teljes sikerről azonban — sajnos — még nem beszélhetünk. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság által két évvel ezelőtt végzett országos vizsgálat számos hiányosságot állapított meg. Ezek közül a legjelentősebb az volt, hogy a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok nem használták ki kellőképpen öntözőberendezéseiket, indokolatlanul kevés szerves- és műtrágyát juttattak az öntözött területekre, kevés az öntözési szakember, hiányoznak a kiegészítő és a járulékos Közönség a duzzasztó partján 71
