Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-06-01 / 3. szám

szerű tűsgát, amelynek rendel­tetése a régi Körös-ágra, az ún. Élővízcsatornára támaszkodó bolgár rendszerű kertészetek vízellátása, továbbá a csatorna mentén levő városok egészség­­ügyi és ipari vízzel való ellátá­sa volt. E duzzasztó hatásterü­letére eső öntözött területek nagysága jelenleg eléri all 000 kát. holdat. Időrendben második vízlépcső a Bökényi Duzzasztómű volt, amely a Tisza-torkolattól mint­egy 5 km-re épült 1905—1906 között, a Hármas-Körös med­rében. A gyulaival megegyező rendszerű tűsgát rendeltetése elsősorban a hajózás biztosítása volt. Segítségével a Körös vizét 2,5—3,0 m-rel duzzasztották fel és ezzel Békésszentandrásig le­hetővé tették a hajózást 700 tonnás uszályok részére. Később a duzzasztó által tárolt vízre öntözést is telepítettek, így a duzzasztó a hajózás mellett ön­tözővíz biztosítását is ellátta. Harmadik duzzasztómű volt a békésszentandrási, amely a Hármas-Körösön 1936—1942 között épült. A műtárgy egy­részt a Körösökön további 110 km hosszban lehetővé teszi a hajózást, akár 1200 tonnás uszályokkal is, másrészt pedig öntözővizet biztosít a Hármas- és Kettős-Körös menti öntözé­sekhez. Ez a duzzasztómű biz­tosítja annak lehetőségét, hogy a Tiszalöki Vízlépcsőtől a Keleti Főcsatornán és a Hortobágy— Berettyó Főcsatornán, a Kiskö­rei Vízlépcsőtől a Nagykunsági Főcsatornán és a Hortobágy— Berettyó Főcsatornán leadásra kerülő mintegy 50 m3/sec ön­tözővíz a Körös-völgyben tárol­ható és felhasználható legyen. A Körösök negyedik vízlép­csője a most épült Békési Duz­zasztómű, amelynek az a ren­deltetése, hogy a békésszent­andrási duzzasztó hatásterüle­tén kívül, a Kettős-, Fehér- és Fekete-Körösök mentén bizto­sítsa az öntözés lehetőségét. A duzzasztóval nemcsak a Fehér- és Fekete-Körösök vizeit lehet visszatartani, hanem szükség esetén arra is lehetőség nyílik, hogy a Békésszentandrási Duz­zasztómű által Békésig vissza­­duzzasztott Tisza-vizet a duz­zasztón keresztül szivattyúkkal átemelve, a felsőbb folyószaka­szok mentén levő öntözőrend­szerekben hasznosítsák. A Békési Duzzasztóművet Fehér Lajos miniszterelnök­helyettes avatta fel. Az ennek során elmondott beszédéből az alábbiakban közlünk részlete­ket: A Békési Duzzasztómű meg­építése, üzembe lépése újabb mérföldkövet jelent a Körös­völgyi tájnak, főként mezőgaz­daságának a fejlesztésében. Napjainkban az egész társa­dalmi termelés gyorsuló ütem­ben fejlődik. Különösen a gé­pek és a vegyi anyagok hasz­nálata terjed nagymértékben. Ezzel egyidőben a népesség mindinkább nagy településekbe tömörül, fokozódnak az egész­ségügyi követelmények. Mind­ez növekvő vízfogyasztással jár, s a víz, — amely hajdan a ter­mészet korlátlan ajándéka volt — ma már korlátozottan ren­delkezésre álló kincse a termé­szetnek! Nagy anyagi és szel­lemi erő, jelentős társadalmi ráfordítás szükséges ahhoz, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben juthassunk hoz­zá, időben és térben jól eloszt­hassuk. Az öntözés céljait szolgáló főművek értéke ma már meg­haladja a 2,2 milliárd forintot. A mezőgazdasági üzemek öntö­zőtelepeinek értéke pedig több mint ötmilliárd forint. A nép­gazdaság jelentős anyagi hoz­zájárulása azonban egymaga nem hozhatott volna ered­ményt. Fontos tényező volt az is, hogy a szocialista nagyüzemi A duzzasztómű gépháza 70

Next

/
Thumbnails
Contents