Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-02-01 / 1. szám

szervezetei, évi 2 milliárd Ft termelési értékkel, amelyből közel félmilliárd az építőipari tevékenység. Néhány helyen, így a Sajó völgyében és a Balaton mellett e területek kiemelt ipari, idegenforgalmi jellege miatt regionális célvállalatokat szerveztünk az OVH közvetlen felügyelete alatt.

A víz- és csatornamű vállalatok így kialakult szervezete a gyakorlatban jól bevált. Műszaki és gazdasági munkájuk a próbát kiállta, mégis a tanácsi demokrácia fokozottabb érvényesítése, az ügyintézés decentralizálása jegyében a területi vállalatok és a helyi tanácsok szorosabb kapcsolatának kialakítására törekedve, tovább kell fejleszteni a vállalatok szervezetét. A rendezés elvét már kidolgoztuk. Eszerint a nagyobb településeken a helyi üzemegységek részére az eddiginél lényegesen nagyobb önállóságot kell adni. A vállalatok helyi telepei, mint üzemmérnökségek, önálló üzemi terv szerint dolgozzanak és ezt a tervet a helyi tanácsokkal közösen alakítsák ki. A helyi állóeszközök után képződő fejlesztési alap egy részét helyi rekonstrukcióra és kisebb fejlesztésekre használhassák fel. A vízművállalat vezetője és a helyi üzemmérnök köteles a helyi tanácsot a vízellátási helyzetről, a létesítmények állagában bekövetkezett változásokról, a zavartalan üzemelést befolyásoló tényezőkről, továbbá a helyi tanács végrehajtó bizottságával közösen elhatározott fejlesztési munkák állásáról rendszeresen tájékoztatni. Az üzemmérnökségek és a tanácsok kapcsolatának rendezése ily módon a vízellátási és csatornázási feladatoknak, a helyi igényekkel

jobban összhangolt, eredményesebb megoldását segíti elő.

A következő századfordulóra a technika új eszközeivel felszerelt, egészséges, kulturált életfeltételekkel rendelkező, új arculatú városok formálódnak. A fejlődés megalapozása több tudományterület közös feladata, amelynek megoldását eredményesen segítheti elő a szorosabb együttműködés a településtudomány művelői és a kapcsolódó, ágazatilag specializálódott tudományágak (építéstudomány, vízgazdálkodás, közlekedéstudomány stb.) szakértői között. Közös célunk olyan városhálózat és településszerkezet kialakítása, amely az egyre növekvő társadalmi igények figyelembevételével a jobb ellátás és a korszerű szolgáltatások széles skáláját, így a közművesítés feltételeit is megteremti. A beruházási eszközöknek, a termelési és társadalmi tevékenységnek mind nagyobb mértékben a városokban való összpontosítása a városfejlesztésben érintett valamennyi szerv munkája közötti összehangolás szükségességét indokolja.

Az urbanisztikai tevékenység éppen a városokban kialakuló mind bonyolultabb gazdasági, műszaki és társadalmi feladatok megoldására irányuló törekvések során az elmúlt években meggyorsult. A Magyar Urbanisztikai Társaság ennek a munkának egyik úttörője. Meggyőződésem, hogy az a rendkívül aktív, kezdeményező munka, amely a Társaság keretében folyik és amely már eddig is igen hasznos támogatást nyújtott a központi és területi államigazgatási szerveknek, a jövőben is mind hatékonyabban segíti elő városaink korszerűsítését, városkultúránk fejlődését.

A KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete 1969. január 21—25 között Budapesten szakértői ülést tartott. Az ülésen „A vízgazdálkodási beruházások gazdaságossági hatékonysága meghatározásának elvei és módszerei” című témával kapcsolatban összeállított magyar anyag került megvitatásra.

A téma kidolgozását 1965-ben kezdte el a magyar fél a KGST tagországok vízgazdálkodási beruházásokkal kapcsolatos vizsgálatainak és tapasztalatainak figyelembe vételével.

Az értekezleten a tagországok képviseletében 16 külföldi szakember és a magyar tudományos bizottság vett részt.

* * * *

Az 1969. évi téli és tavaszi árvíz- és belvízvédekezésre, valamint a helyi vízkárelhárításra való felkészülés elősegítése érdekében a vízügyi igazgatóságok vezető szakágazati dolgozóit az OVH Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztály, a Vízrendezési és Társulati Főosztály,

valamint az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet közös országos értekezletre hívta öszsze január 23-án.

* * *

Érdekes esemény színhelye volt január 9-én Szombathely. Az Országos Vízügyi Hivatal, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság, az őrségi- és a Nyugat- Zalai Vízgazdálkodási Társulat, valamint a keszthelyi Agrártudományi Főiskola szakemberei és kutatói vitatták meg a rossz vízgazdálkodású talajok vízrendezésével, talajcsövezésével kapcsolatos kutatási eredményeket -es a további feladatokat. ★ * *

A Vízügyi Export és Import Iroda vezetésével januárban a Vízügyi Tervező Vállalat és a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat szakemberei Csehszlovákiában jártak, ahol megvizsgálták a közép-csehországi Havlickuv Brod város szennyvíztisztító telepének és csatorna gerinchálózatának tervezésével és kivitelezésével

kapcsolatos lehetőségeket. Az előzetes megállapodás értelmében az OVH szervei végzik a tervezést, a gépészeti szerkezetek, valamint bizonyos építőanyagok szállítását, továbbá az építés és szerelés irányítását. A munka előzetes becslés szerint kb. 2,5 millió Rbl nagyságrendű, és 1973 végére fejeződik be. * * *

Dr. Starosolszky Ödön, a VITUKI tudományos főosztályvezetője január 7-én előadást tartott a Hidrológiai Társaságban „Duzzasztómű és völgyzárógát-rendszerek a földön” címmel.

Az előadás keretében 160 vetített képpel mutatta be a „világreforder” műtárgyakat és a Föld legkiemelkedőbb gátrendszereit.

* * *

Jolánkai Gyula, a VITUKI tudományos osztályvezetője, aki FAO szakértőként már hatodik éve dolgozik Afrikában, álló- és mozgóképes filmvetítéssel egybekötött előadást tartott a Hidrológiai Társaságban „Ghana vízgazdálkodásáról”.

6