Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-04-01 / 2. szám
Az ES—09 eszközhordó traktor munkahelyi alkalmazása eléggé elterjedt, számukat elsősorban a vállalatoknál kell növelni. Egyszerű szállítóeszközök a csillék, kézi vagy kisvasúti vontatással, a japánerek és motoros japánerek. Területünkön alig használják valamelyiket is. Nagyobb munkáknál és megfelelő útviszonyok mellett elsősorban a motoros japánerek foglalkoztatása volna indokolt. A csőmunkák megszaporodásával csőszállító kocsikat és pótkocsikat kell beszerezni. A szállítóeszközökhöz sorolhatók a különböző típusú konténerek (K—155, K—250, K—400, K—630, K—750 és К—1000 típusok, ahol a típusszám térfogatot jelent literben), melyek valamilyen emelőgép alkalmazása esetén igen jól használhatók ömlesztett anyagok, elsősorban beton szállítására. 5. Az emelőgépek talán még a szállító- és rakodógépeknél is fontosabbak. Itt elsősorban a magasépítés gépesítéséről van szó. A víztorony-építéseknél gyorsfelvonót kell használni, az épületek építésénél toronydarut vagy annak valamilyen kisebb változatát, gyorsfelvonót, Brunn-darut, Toldi-darut. Igen kevés a födémdaruk száma, pedig egyszerű, olcsó emelőberendezések és a magas-, valamint mélyépítésnél egyaránt használhatók, könnyen telepíthetők. Az önszerelő oszlopos felvonók a magasépítési anyagszállítás jól bevált gépei. A műtárgyépítések kiszolgálása autódaruval vagy valamelyik gumikerekes kotró daruszerelékes változatával végezhető a legcélszerűbben. Azonban az autódaruk magas üzemelési költségei miatt az organizációt a legprecízebben kell elkészíteni. Az autódaruk számát a VIZIG-eknél és vállalatoknál 8—10 év alatt 4—5 darabbal kell növelni. 3,5 és 6 tonnás típusok vegyes beszerzése indokolt. Megoldatlan a csőfektetési munkák gépesítése. Nagyobb átmérőjű csövek intenzív, folyamatos fektetése esetén autódarut, vagy gumikerekes kotrót célszerű alkalmazni. Kisebb átmérőjű csövek lerakása történhet Pionír daruval, ha annak mozgási lehetősége az árok szélén biztosítva van. Kezdetlegesebb, de a kézi lerakásnál termelékenyebb a vaskeretállványra szerelt csigasorral történő leeresztés. Két csigasor együttes mozgatásával a leeresztés és beállítás kellő finomsággal elvégezhető. Hosszabb csőszakaszok fektetése esetén és főleg, ha nagyobb átmérőjű és súlyú előre gyártott betonelemekről van szó, gazdaságos lehet portáldaru felállítása. Ekkor a daru továbbításához szükséges síneket is le kell fektetni, ami bizonyos tereprendezést igényel. A portáldaru alkalmazása azzal az előnnyel is jár, hogy konténerrel felszerelve, kellő nyomtávolság vagy konzolos megoldás esetén a földkitermelés és oldalra történő kirakás gazdaságosan elvégezhető. Betonelőregyártó telepeken vagy betonelemek tömeges mozgatása esetén ajánlható a VD—5 variálható daru, vagy a VD—10 bakdaru. Meg kell említeni a síkfelületű betonelemek rakodására alkalmas tapadókorongos berendezést, melynek maximális teljesítménye 2,5 Mp. Mivel az emelendő tárgyat nem szükséges átkötni, termelékenysége igen nagy. 6. A munkahelyek víztelenítésére többféle rendszerű és teljesítményű szivattyú használható. A kis teljesítményű Pajtás szivattyúk igen egyszerű üzeműek, de zagyban, iszapos vízben a lábszelep könnyen felakad. Ezért mindinkább rátérnek a különböző búvárrendszerű szivattyúk alkalmazására. Ezek közül a svéd Bibó szivattyúk váltak be a legjobban. Mivel a magyar ipar is mindinkább rááll ezeknek a gyártására, beszerzésük könnyebbé válik. Számukat megbízhatóságuk miatt jelentős mértékben indokolt emelni. A földkitermelést bizonyos esetekben csak talajvízszint süllyesztéssel lehet elvégezni, vagy ez a gazdaságos megoldás. A vízügyi szervek az utóbbi időben kezdtek csak ilyen berendezéseket beszerezni, illetve gyártani, de számuk még nem kielégítő. A közeli években ezért jelentős szaporítással mintegy 45 db berendezést kell beszerezni. Az eljárás gazdaságosságát automatizálással még fokozni lehet, az automatikus berendezés prototípusát ezért sürgősen ki kell alakítani. 7. A vízépítőiparnak az építési tevékenységen belül jelentős magasépítési kapacitása is van. Bár a beruházás jellegű új magasépítés volumene előreláthatóan évenként 30—35 millió Ft-nál nem lesz több, a karbantartással együtt kb. 100 millió Ft termelési tevékenységet képvisel. A magasépítési részlegek kialakítása most van folyamatban. Legnagyobb és legkorszerűbb építési részlege az Alsótiszavidéki és Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak és a VIÉP-nek van. Főbb tevékenységi körük: irodaházépítés, lakásépítés, üzemi épületek építése. Ez a magasépítési tevékenység csak kellő gépesítéssel oldható meg gazdaságosan, amit ezenfelül a munkaerőhiány is indokol. Magasépítő részlegeink gépesítése elmaradt a fejlődéstől, sőt a magyar építőiparral szemben is jelentős lemaradásban van. A betonozással kapcsolatban a betonozó gépeknél elmondottak itt is érvényesek. Hasonló a helyzet az emelő-felvonó gépek területén is. Nincsenek kellő számban teherfelvonók, födémdaruk, előre gyártott elemek beemeléséhez alkalmas emelőberendezések. Az autódaruval történő beemelés technológiailag megfelelő ugyan, de nem gazdaságos. Hiányoznak olyan speciális magasépítési gépek, mint habarcskeverő, habarcsfelhordó és simító, lengőállvány, csőállvány vagy szerelhető szögvasállvány, szögbelövő, falfúró, falvéső, parkettacsiszoló, festékszóró, meszelő, melegpadló ragasztó gépek stb., valamint a kiegészítő faipari gépek. Ezek nem nagy értéket képviselnek, azonban alkalmazásuk lényegesen megkönnyíti és termelékenyebbé teszi a fizikai munkát. Építési részlegeink feladatai megkövetelik legalább a vázolt mértékű gépesítést. 8. A felsorolt gépcsoportokon kívül számos olyan építőipari gép van, melyek vagy nem megfelelő számban vagy egyáltalán nem találhatók a vízügyi szolgálatban, ezért azokat be kell szerezni, illetve számukat szaporítani kell. Ilyenek például gépi vasvágók és vashajlítók, csősajtolók, csőszigetelő gépek, csőmenetvágó gép, rázórosta, nyomvonalkutató műszer, a téli betonozás eszközei (gőzkazánok, egyéb gőzfejlesztők, szárítódobok és hengerek, gőzölővillák) csúszózsaluzó berendezések, előre gyártott ducolószekrények, cölöpverőgépek, nyomáspróba szivattyúk és csőelzáró szerkezetek. II. Az előző fejezetben felsorolt szempontok alapján 1975-ig a vízügyi szervek építőgép-állománya a termelési érték növekedésével összefüggésben előreláthatóan a következőképpen változik. Vállalatok Megnevezés Egység 1967. 1970. 1975. Termelési érték mill Ft. 730 1 000 1 200 Épip. gépérték mill. Ft 76 116 176 Gépérték a term, érték %-ában % 10,4 11,6 14,4 Épip. gépek ossz. teljesítménye LE 8 400 12 800 18 000 1000 Ft term, értékre jutó géptelj. LE/1000 Ft 11,5 12,8 15,0 Vízügyi igazgatóságok Termelési érték mill. Ft 960 1 275 1 400 Épip. gépérték mill. Ft 62 86 131 Gépérték a term, érték %-ában % 6,55 6,75 9,35 Épip. gépek ossz. teljesítménye LE 6 747 8 000 12 100 1000 Ft term, értékre jutó géptelj. LE/1000 Ft 7,03 6,3 8,65 A fejlesztési előirányzat nem teszi lehetővé a legkedvezőbb helyzet elérését (vállalatoknál 18%, igazgatóságoknál 14% géparány), mivel figyelembe kell venni 64