Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-04-01 / 2. szám
и VÍZÉPITÖIPAK ■81—i A vízépítőipar termelési tevékenysége igen sok rétű és számos termelési ágat foglal magában. Ilyenek: földmunkák, építőipari munkák, vízkutatás-kútfúrás, víztermelés-szolgáltatás, kavicskotrás, folyami kotrás folyamszabályozási és mederrendezési célok érdekében, vízgépgyártás és technológiai szerelés. A vízügyi földmunkákkal, azok gépesítésével és fejlesztési kérdéseivel már több ízben foglalkoztunk. A másik nagy termelési terület a szorosan vett magas- és mélyépítés. Ide az állami építőipar analógiájaként a műtárgyépítést, közműépítést, útépítést, valamint a magasépítés fogalomkörébe tartozó lakás, irodaház, műhely, raktár, gátőrház stb. építést vehetjük, vagyis mindazt a tevékenységet, melyet az általánosan építőipari gépeknek ismert géptípusokkal lehet elvégezni. E nagy terület termelési értéke már 1967-ben 1690 millió Ft-ot tett ki, ez a volumen az elkövetkező években — elsősorban a nagy közműépítési program következtében — jelentékenyen növekedni fog. így 1970-ben előreláthatólag eléri a 2200 millió Ft-ot, 1975-ben a 2600 millió Ft-ot. Indokolt tehát, hogy a földmunkákhoz hasonlóan ezen területtel is részletesen foglalkozzunk, vizsgáljuk a gépesítettség jelenlegi állapotát és színvonalát, valamint a jövőben szükséges tennivalókat. Ezt meg kell tennünk egyrészt azért, mert a vízépítőiparra háruló, előbbiekben vázolt feladatokat csak így tudjuk teljesíteni, másrészt a kérdés alapos elemzésével lehet csak kijelölni a leggazdaságosabb fejlesztési irányokat és arányokat. Jelen tanulmány a mai helyzet ismertetésén kívül néhány alapelvet kíván csak, mintegy bevezetőül lerögzíteni, a részletes értékeléshez ugyanis még sok körülményt kell tisztázni. Mivel a magas- és mélyépítés gépesítési szempontból sokszor összekapcsolódó problémákat vetnek fel, ezért a két terület együtt is vizsgálható, legfeljebb utalni kell egyes speciális esetekre. A vállalatok és a költségvetési szervek eltérően gazdálkodnak, ezért igyekszem különválasztani az értékelést és a tennivalókat is. Először is le kell szögezni, hogy az építőipari gépek fejlesztésével kapcsolatban részletes műszaki fejlesztési koncepció még nem készült. Ennek következtében a fejlesztési elképzeléseket finomítani kell és a jelenlegi helyzet elemző felmérése is szükséges. Először feltétlen ezt a munkát kell elvégezni. Ahhoz, hogy a gépesítettség jelenlegi helyzetét elemezhessük, minimálisan az alábbi mutatók megállapítása szükséges: gépérték/termelési érték (Ft/Ft), gépek összes teljesítménye/termelési érték (LE/Ft), gépteljesítmény/gépdarabszám (LE/db), gépérték/fizikai létszám (Ft/fő), gépteljesítmény/fizikai létszám (LE/fő). A fenti fajlagos mutatók természetesen csak az építőipari gépek adatait és az építőiparban foglalkoztatott fizikai létszámot tartalmazzák. Megbízható adataink csak az első három mutatóra vannak. A létszámmal kapcsolatos és a gépesítettség fokára vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. A tervezés és statisztika ugyanis ilyen adatokat nem tartalmaz, ezért ezek a fajlagos értékek pillanatnyilag nem állapíthatók meg. Ahhoz, hogy a már rendelkezésre álló mutatókat értékelni tudjuk, összehasonlításul vehetjük az állami építőipar hasonló adatait. Eszerint az építőiparban 1 millió Ft termelési érték előállításához kereken 250,— eFt értékű gép szükséges. 1968-as árszintre átszámítva az arány 1/0,20-ra tehető. így tehát 20%-os gépérték arány elérése volna az optimális cél. A mi hasonló mutatóinkat célszerű vállalati és igazgatósági bontásban vizsgálni. Más ugyanis a vállalatok feladata, melyek kizárólag újat építenek, ehhez nagyobb gépesítési fok, korszerűbb géppark szükséges és más az igazgatóságoké, melyek jelentős mértékben végeznek építés mellett karbantartási tevékenységet is, ezért ezeknél kisebb mértékű gépérték arány is megengedhető. Igazgatóságainknál jelenleg 960 millió Ft építési tevékenységre, 62 millió Ft gépérték esik, ami 6,55%-os aránynak felel meg. Ugyanekkor a gépek összes teljesítménye 6447 LE, ami 1000 Ft termelési értékre vonatkoztatva 7,03 LE-t jelent. A vállalatoknál 730 millió Ft építési tevékenységre 76 millió Ft gépérték esik, ami 10,4%-nak felel meg, ugyanekkor a gépek teljesítménye 8400 LE, így 1000 Ft termelési értékre 11,5 LE esik. Látható, hogy a színvonal az abszolút számok és fajlagos mutatók tükrében is alacsony. Ehhez járul a géppark sokrétűsége, egy részének elavultsága, korszerűtlensége. Az egész gépparknak mintegy 10—15%-át kitevő, 10 éves korú állomány mellett találunk egészen korszerűtlen, kifutott típusokat is. Az igényekkel összefüggő nagyarányú földmunkagép fejlesztés időszakában ugyanis az építőgépfejlesztés kissé háttérbe szorult és csak az utóbbi 3—4 évben indult meg erőteljesebben. A fejlesztés tehát kétirányú, egyrészt ezen maholnap kieső gépeket kell pótolni, ami a korszerűbb gépek beszerzése révén bizonyos kapacitásbővülést jelent, másrészt a kapacitást kell növelni, ami ugyancsak kétirányú: a) egyrészt növelni kell a termelési feladatok függvényében, b) másrészt a fizikai erővel végzett munkák jelentős részét kell gépesíteni. Ahhoz, hogy a szükséges fejlesztés irányát és mértékét ki tudjuk jelölni, a jelenlegi helyzet alapos elemzése szükséges. I. Nézzük, hogy az egyes fő feladatcsoportonként mi a gépesítés mai helyzete. Ez a vizsgálati mód nyújt leginkább lehetőséget a problémakör legjobb megközelítésére. A feladatonkénti főbb gépcsoportok a következők: 1. földkitermelés, árokásás, földvisszatöltés gépei, 2. talajtömörítő gépek, 3. betonozás gépei, 4. rakodó-, szállítógépek, 5. emelőgépek, 6. víztelenítés gépei, 7. magasépítés gépei, 8. egyéb építőipari gépek. 1. A földkitermelés kotró- és árokásó gépekkel végezhető el. Amennyiben nagyobb munkagödör kiemeléséről van szó, a vízügyi szolgálatban használatos kotrógépek megfelelnek. Árokásásra, főleg ha lakott területen vagy köves, aszfaltozott út melletti munkát kell végezni, a gumikerekes kotrógépek jöhetnek elsősorban számításba, terepen és nagyobb munkáknál a különböző árokásók. Ez utóbbiak száma ma még kevés. Az elkövetkezendő évek nagy közműépítési programja feltétlen megköveteli az árokásók számának legalább 100%-os növelését, minimálisan 80 cm árokszélességet 62
