Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-04-01 / 2. szám

és 3 m árokmélységet biztosító teljesítményre. Ugyancsak a közműépítési program miatt növelni kell azon gumikerekes kotrók számát, melyekkel dúcolt árokból biztonságosan lehet földet kitermelni. Ezen a téren egyelőre csak a hidraulikus üzemű nyugati kotrók jöhetnek számításba. A fejlesztésnek olyan mértékűnek kell lennie, hogy az árokásás munkáját 1975-re legalább 80%ban gépesíteni lehessen.

Jelenleg nincs a vízügyi szolgálatban olyan gép, melylyel minden lehetséges körülmény melletti árokásást el lehetne végezni. (Pl. fal melletti kotrás.) Ennek a feladatnak a Gradall típusú gépek felelnek meg a legjobban. E géptípus egyetlen szocialista változata a cseh Satur, melynek beszerzési lehetőségeit egyelőre a magas ár befolyásolja.

A földvisszatöltés történhet ugyancsak kotrókkal, valamilyen egyéb rakodógéppel, dózerrel vagy kotró- illetve rakodógép és dózer kombinációval, ahol ez utóbbi a finomabb műveletet és a föld elsimítását végzi. Ezt a jelenleg nagyrészt kézierővel végzett munkafázist ugyancsak legalább 80%-ban gépesíteni kell. A főleg lakott területeken végzett földvisszatöltésnél a gumikerekes dózer is megfelel (pl. a hazai gyártmányú tolólappal ellátott D4KB traktor), itt ugyanis nem nagy a tolási távolság, a munka természete miatt kisebb teljesítmény is elegendő, kisebb a tolóerőigény és a gumikerekes gép nagyobb mozgékonysága még külön előnyt jelent.

2. A talajtömörítő gépek típusának megválasztása a talaj minőség, a megkívánt tömörségi fok és a munka technológiájának függvénye.

Útépítés még felvonulási út formájában is csak igen ritkán fordul elő a vízügyi szolgálatban, akkor is alvállalkozási munkába adják. Egyébként a szükséges tömörítéshez az általánosan használt 8—10 tonnás sima úthengerek megfelelnek.

A továbbiakban meg kell különböztetni nagyobb felületek tömörítését (pl. műtárgy mellett), vagy árokvisszatöltés tömörítését. Az előbbihez kisebb tömörítőhengerek vagy síklapú tömörítők, az úgynevezett vibrólapok szükségesek. A szükséges géptípus kiválasztása érdekében a katalógusok minden esetben közlik az elérhető tömörített rétegvastagságot. A sokféle forgalomban levő típus közül a keletnémet SVP gépek jól beváltak és könnyen beszerezhetők. Számuk ma még nem kielégítő, a fejlesztést is figyelembe véve elsősorban a vállalatoknál kell a darabszámot növelni, de az igazgatóságok nagy részénél is szükséges 1—2 db-os fejlesztés. Ajánlható típusok még a lengyel WWJ—06 kézzel irányítható vibró döngölő, a szovjet D 613 típusú önjáró vibrációs henger, valamint a keletnémet BSD 63 és GSD 20 típus. Nyugati relációban számtalan különböző típusú és teljesítményű gép található.

Az árokvisszatöltés tömörítésére a döngölök jobban megfelelnek, mivel az általuk kifejtett erőhatás koncentráltabb. Itt is sok típus ismeretes, főleg kapitalista relációból. A keletnémet ES típus különböző teljesítményű gépei üzembiztosak és jól használhatók. Az árokban végzett tömörítésnél figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy rétegen többször is végig kell menni, és mivel a szűk munkatéren megfordulni nem lehet, azért olyan gépet kell választani, mellyel előre-hátra menet lehetséges.

3. A betonozás alapgépei a betonkeverő gépek, kiegészítő gépei a különböző vibrátorok. A betonkeverő gépek számát az utóbbi években jelentősen növeltük, de még mindig kevés van, főleg az építőipari vállalatoknál. Ehhez járul az a körülmény, hogy egy részük régi, elhasználódott, korszerűtlen és a közeljövőben selejtezésre szorul. Az összes betonkeverő gép 19%-a 8 évnél idősebb.

A meglevő gépek mintegy 14—15 különböző gyártmányt és 8—10 típust képviselnek. A fejlesztés a selejtezésre kerülő gépek pótlásán kívül jelentős darabszámnövelést igényel, ezenkívül csökkenteni kell a típusszámot. A könnyebb mozgathatóság miatt a vaskerekes gépek helyett fokozott mértékben kell gumikerekes gépeket beszerezni. Tapasztalat szerint a nagyobb műtárgyak építése nagyobb kapacitású betonkeverő gépekkel jobb technológiával és gazdaságosabban oldható meg, ezért a 175—250 1-es gépek mellett néhány 375 és 500 1-es gép beszerzése is indokolt. A kis, főleg terepen épülő műtárgyak betonozására könnyen szállítható kis teljesítményű betonkeverő telepeket kell kialakítani. A nagyobb műtárgyak betonozásához egy-két mobil, 10—15 m3/óra kapacitású betontelep beszerzése szükséges. Hazai kialakítása külföldi kooperáción keresztül most van folyamatban.

A különböző hazai gyártmányú vibrátorok általában megfelelnek. Meg kell említeni a ZO—3, Z—3—7, Z—15—25 és a ZM—7—15-ös zsaluvibrátorokat, melyek egyaránt használhatók rázóasztal, rázóbak, lapvibrátor, rázórosta, rázócsatorna, surrantó, betonelem sablon rezgéskeltő szerkezeteknél. Külföldön, így a Szovjetunióban is korszerűbb 10—12 000 frekvenciájú gépeket is készítenek, melyeknél a vibrálás hatásfoka is nagyobb. Kényesebb építményeknél, nagyobb szilárdsági előírásoknál a korszerű technológia megköveteli ezeknek alkalmazását. A vibrátorok számát egyébként a következő 7—8 évben mintegy 50%-kal kell növelni. A választék megállapítása az üzemeltetők feladata. Ezeknél a gépeknél, tekintettel a különös balesetveszélyre, a munkaoldalon csak kis feszültség engedhető meg, tehát csak beépített vagy hordozható transzformátorokkal szabad azokat használni.

4. A rakodó- és szállítógépek terén komoly lemaradás van, holott ezekkel jelentős fizikai munkaerőt lehet megtakarítani és a munkát megkönnyíteni, gazdaságosabbá tenni. A rakodógépek közül területünkön az E—153 és E—1514 kiskotrók, a főleg rakodásra használt E—302, E—03, E—04 gumikerekes kotrók, Tigár rakodók, Hohn és T 157/2 rakodógépek, valamint néhány traktor és dömper rakodótípus van elterjedve. Bár a rakodógépek közvetlen nem tekinthetők építőipari gépeknek, alkalmazásuk kisegítő gépekként főleg anyagrakodásra feltétlen indokolt. Ezért elsősorban a többcélúságuk miatt jól bevált E—153, illetve E—1514 kotrókat és azok kikísérletezés alatt levő új változatait kell nagyobb mértékben szaporítani. Célszerű volna, ha minden építésvezetőség legalább egy ilyen géppel rendelkeznék. Újabban hazai lehetőségeket és a Várhatóan jobb alkatrészellátást kihasználva kísérletek történnek a Vörös Csillag Traktorgyár FRAK V 1 hidraulikus forgó-rakodójának alkalmazására. Ha műszakilag beválik, nagyobb arányú beszerzése előtt az aránylag magas ár és gazdaságos üzemeltetés összefüggéseit meg kell vizsgálni. Nagyobb munkahelyeken jól kihasználható a villástargonca. 1 m3-es vagy annál nagyobb rakodógépek használata csak koncentráltabb munkahelyeken indokolt. Kőrakodásnál jól bevált a jugoszláv Tigar rakodógép. A jövő évtől kapható lesz a hazai kooperációban készülő Volvo rakodógép, mely egyesíti az ilyen típusú gépek összes előnyeit,

A rakodásgépesítéshez hasonló a szállítás problémája. A gépjárművekkel, dömperekkel, trailerekkel itt nem foglalkozom, mivel azok a szállítóeszközök speciális kategóriájába tartoznak, csak a munkahelyi szállítások gépesítési kérdésével. A kisebb szállítóeszközökhöz tartozik a gépi kanál, melyből területünkön meglehetősen kevés van. A szállítószalagok számát a maximálisra kell növelni. Beszerzésük könnyű, mivel hazai gyártásúak, üzemeltetésük olcsó. Rakodó- és szállítógépként egyaránt használhatók. Főleg a kézzel is mozgatható cső vázas típusok és a 10 m-es kerekes gépek szaporítása indokolt. Területünkön ma még nincs elterjedve a beton gépkocsiban történő szállítása, valamint a csőben történő szállítás.

Bizonyos esetekben alkalmazásuk indokolt, ezért annak gazdaságossági oldalával foglalkozni kell. A betonszállító gépkocsik ismertebb típusai a cseh Tátra vagy a lengyel PBH—21, melynek hasznos befogadóképessége 2 m3. A csigás adagoló cement és porszerű anyagok szállítására alkalmas. Felszerelhető tolózár alkalmazásával cementbunkerekre, silókra. Változtatható hossza lehetővé teszi a legcélszerűbb szállítási és telepítési mód kiválasztását. A kívánt szállítási távolságok a gépcsalád típuselemeinek variálásával állíthatók be.

63