Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-04-01 / 2. szám

Andizsan, Ferganai-völgy Helyi repülőjárattal érkeztünk a 140 000 lakosú Andizsanba a — szó szerint alvó szépséget jelentő, de ma már inkább gyapotjáról „arany folyó völgyének” nevezett — Fer­­ganai völgy legnagyobb városába. A termékeny völgy a Tien-San hegy­ség nyugati láncai között fekszik és elsősorban gyapottermeléséről híres (a Szovjetunió teljes nyers­­gyapot-termelésének egynegyedét ez a medence adja). Nagy és régi hagyományai van­nak itt az öntözésnek, hiszen 2000 éves öntözési kultúra hagyományai találhatók meg itt. A főképpen ön­tözéses mezőgazdálkodással foglal­kozó, mintegy 52 000 km2 nagyságú területen 1929 óta egyre jobban ki-J K.O csonti - TatgoM-cu c^ofmna cfao n,a km-iv лмкмсала* lemMtum/Jiye. 2. ábra. Helyszínrajzi vázlat a Ferganai-völgy főcsatornáiról M 1: tOO в - 1000 A csatorna alapja kortes. Tolojricet a mc'iy geo/dgiai fJrások sem tartok fel-Л to tics ecii/cirqdei' együtthatója 5обо m/пар A csatorna elfogadót kereszrsceirdnydnek. hidraulikai adatai Ű i n • D В m H r h 200,0 0,0035 0,0175 9,75 3,30 36,70 5,54 4,60 3. ábra gőleges oldalfalak támaszkodnak, monolit betonozással. A burkolat mindössze 30 cm falvastagságú. A csatorna által igénybe vett terület így — 200 m3/s vízszállítás mellett — 15,50 m, mely mind a terület­megtakarítás, mind a keresztező utak stb. szempontjából igen jelen­tős megtakarítást jelent. A nagy te­repesés és a technikai felkészültség takarékos összehangolásának kitűnő példája ez a létesítmény. (Lásd 3. ábrát.) A vízért, a létért való küzdelem hősi múltját és a hatalmas mérete­ket legjobban a Nagy-Ferganai csa­torna kiágazásánál tapasztaltuk. A csatornát — mely kb. 200 km hosszú és mai kiépítettségében 130 m3/s víz­szállító képességű — 1939-ben, 45 nap alatt 150 000 ember kézi mun­kájával építették meg. Az építés és üzembe helyezés történetét az an­­dizsani vízügyi múzeum egykori fotókópiákon, megsárgult újságla­pokon és tablókon mutatja be, me­lyet meglátogattunk. A nem hajózható gerinccsatorna általában kavicsos, laza talajon épült meg. A Kara-Darja vizének magas (650 g/1) hordaléktartalma miatt azonban gyorsan kolmatált az 1 :1,5 hajlású rézsűvel és 10 m fe­nékszélességgel képzett trapéz szel­vényű meder. A torkolati 2,5 km-es szakasz kettős ággal és vízkivétel­lel épült (lásd 1., 2., 3. fotókat), mely az évenként mintegy 250 000 épített több mint 1000 km hosszú nagy csatornahálózat biztosítja az éltető vizet az üzbég, tadzsik és kir­giz földek számára. A Nagy-Ferganai és az Északi- Ferganai főcsatornákat a Tien-San hegységben eredő Narin és a Pamir hegységben eredő Kara-Darja fo­lyók látják el öntözővízzel. A két folyó később a Szir-Darjával egye­sül. A Narin bővizű és később árad mint a kisebb vízhozamú Kara-Dar­ja. A kommunikációt összekötő csa­torna és duzzasztóművek biztosít­ják. Erről nyújt felvilágosítást a 2. ábra, mely az építés alatt álló 200 m3/s vízhozamú Középső vagy Cent­rális Ferganai főcsatornát is jelzi. Az új főcsatorna ábrán megjelölt szakasza (13,2 km) igen jó termő­képességű területen halad át, 50 m szintkülönbség mellett. A minél ki­sebb igénybe vett területi előírások miatt a tervezők egészen speciális, ún. surrantós — vb. burkolatú — csatornát terveztek itt, melynek ke­resztszelvénye is egyedi kialakítású. A trapéz szelvényű alsó részre füg-4. kép. A Kara-Darja folyó duzzasztója a felvíz felől nézve 31 ш 41

Next

/
Thumbnails
Contents