Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-04-01 / 2. szám
Andizsan, Ferganai-völgy Helyi repülőjárattal érkeztünk a 140 000 lakosú Andizsanba a — szó szerint alvó szépséget jelentő, de ma már inkább gyapotjáról „arany folyó völgyének” nevezett — Ferganai völgy legnagyobb városába. A termékeny völgy a Tien-San hegység nyugati láncai között fekszik és elsősorban gyapottermeléséről híres (a Szovjetunió teljes nyersgyapot-termelésének egynegyedét ez a medence adja). Nagy és régi hagyományai vannak itt az öntözésnek, hiszen 2000 éves öntözési kultúra hagyományai találhatók meg itt. A főképpen öntözéses mezőgazdálkodással foglalkozó, mintegy 52 000 km2 nagyságú területen 1929 óta egyre jobban ki-J K.O csonti - TatgoM-cu c^ofmna cfao n,a km-iv лмкмсала* lemMtum/Jiye. 2. ábra. Helyszínrajzi vázlat a Ferganai-völgy főcsatornáiról M 1: tOO в - 1000 A csatorna alapja kortes. Tolojricet a mc'iy geo/dgiai fJrások sem tartok fel-Л to tics ecii/cirqdei' együtthatója 5обо m/пар A csatorna elfogadót kereszrsceirdnydnek. hidraulikai adatai Ű i n • D В m H r h 200,0 0,0035 0,0175 9,75 3,30 36,70 5,54 4,60 3. ábra gőleges oldalfalak támaszkodnak, monolit betonozással. A burkolat mindössze 30 cm falvastagságú. A csatorna által igénybe vett terület így — 200 m3/s vízszállítás mellett — 15,50 m, mely mind a területmegtakarítás, mind a keresztező utak stb. szempontjából igen jelentős megtakarítást jelent. A nagy terepesés és a technikai felkészültség takarékos összehangolásának kitűnő példája ez a létesítmény. (Lásd 3. ábrát.) A vízért, a létért való küzdelem hősi múltját és a hatalmas méreteket legjobban a Nagy-Ferganai csatorna kiágazásánál tapasztaltuk. A csatornát — mely kb. 200 km hosszú és mai kiépítettségében 130 m3/s vízszállító képességű — 1939-ben, 45 nap alatt 150 000 ember kézi munkájával építették meg. Az építés és üzembe helyezés történetét az andizsani vízügyi múzeum egykori fotókópiákon, megsárgult újságlapokon és tablókon mutatja be, melyet meglátogattunk. A nem hajózható gerinccsatorna általában kavicsos, laza talajon épült meg. A Kara-Darja vizének magas (650 g/1) hordaléktartalma miatt azonban gyorsan kolmatált az 1 :1,5 hajlású rézsűvel és 10 m fenékszélességgel képzett trapéz szelvényű meder. A torkolati 2,5 km-es szakasz kettős ággal és vízkivétellel épült (lásd 1., 2., 3. fotókat), mely az évenként mintegy 250 000 épített több mint 1000 km hosszú nagy csatornahálózat biztosítja az éltető vizet az üzbég, tadzsik és kirgiz földek számára. A Nagy-Ferganai és az Északi- Ferganai főcsatornákat a Tien-San hegységben eredő Narin és a Pamir hegységben eredő Kara-Darja folyók látják el öntözővízzel. A két folyó később a Szir-Darjával egyesül. A Narin bővizű és később árad mint a kisebb vízhozamú Kara-Darja. A kommunikációt összekötő csatorna és duzzasztóművek biztosítják. Erről nyújt felvilágosítást a 2. ábra, mely az építés alatt álló 200 m3/s vízhozamú Középső vagy Centrális Ferganai főcsatornát is jelzi. Az új főcsatorna ábrán megjelölt szakasza (13,2 km) igen jó termőképességű területen halad át, 50 m szintkülönbség mellett. A minél kisebb igénybe vett területi előírások miatt a tervezők egészen speciális, ún. surrantós — vb. burkolatú — csatornát terveztek itt, melynek keresztszelvénye is egyedi kialakítású. A trapéz szelvényű alsó részre füg-4. kép. A Kara-Darja folyó duzzasztója a felvíz felől nézve 31 ш 41
