Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-02-01 / 1. szám
többlethozam pedig ez évben 4—5 millió forintra tehető. A másodvetésű növényeket nyomban a főnövény termésének betakarítása után szorgos munkával elvetették. A másodvetés kelését természetesen kelesztő öntözéssel gyorsították úgy, hogy mire az esőzés megjött, az Egyetértés földjein a növényállomány már mindenütt igen erőteljes volt és a gazdaság földjein sok-sok száz holdon augusztus végén olyan volt a növénytakaró, mint a legkedvezőbb évek májusában. A gazdaság csak másodvetésű kultúrákból 1,5—1,8 millió forint árbevétellel számol. A korábbi évek során — de még tavaly is — „misszionárius”, gyakran „őrmesteri” beavatkozás volt megfelelő taglétszámnak a legsürgetőbb napi munkára való mozgósítása. És bizony a tagok teljesítménye sem kívánkozott a világ kirakatába. Ma viszont már keserű zsémbelés, panasz a tagok válasza, ha a brigádvezető valakit nem szólít munkára. És ennek nem is csak az anyagi oldala érdekes. Sokkal többre értékelhető, hogy hovatovább a tagok emberi értékét egymás között is a végzett munka minősége és mennyisége határozza meg. És ez az igazi fordulat, amely a munkaerkölcsben manifesztálódik. Ily módon 1968-ban az Egyetértés termelőszövetkezet aktívvá vált. Ez évben esedékesség előtt több millió forint összegű hitelt fizettek vissza, jelentős gazdasági épületeket hoztak tető alá és ma már csak teljesen fedezett hitelösszegekkel dolgoznak. A dolgozók számfejtett keresetének 80 százalékát előre, zavartalanul folyósítják és a fix kereseten kívül a tagságnak a háztáji paprikából, majoránnából és a különféle részes munkákból igen jelentős keresete van. Bőven akadnak csalá-Ontözetlen háztáji majoránna (aug. 21-i felvétel) dók, amelyeknek évi összjövedelme az 50—60 000 forintot is meghaladja. Az Egyetértés termelőszövetkezet ezek után egyik évről a másikra a falu fontos, megbecsült, közvéleményt alakító társadalmi forúmává emelkedett. Roppant gyorsan beérett tehát a jó vezetés gyümölcse. Ezt igen beszédesen mutatja, hogy a 7400 hold kiterjedésű Kalocsa környéki öntözőfürtben az egész lakosság és a térség 4000 főnyi létszámú termelőszövetkezeti tagsága ma már nem a meddő költségtényezőt, hanem jótevőjét, egyik leghatékonyabb segítőjét látja, amely az ízesebb és nagyobb darab kenyér, a civilizált életforma egyik legfontosabb és legszilárdabb biztosítéka. Rendkívül tanulságos lesz azonban az Egyetértés termelőszövetkezet mai helyzetének és a közeli jövőre vonatkozó terveinek ismertetése. Az egyesülés óta az új, nagy tsz területe 6000 hold, amelyből 5000 hold szántó, 460 hold rét és legelő, 160 hold foghíjas, öreg szőlő, 170 hold erdő, a többi mocsár, vad füves belsőség és egyéb jellegű mezőgazdasági művelésre nem hasznosítható terület. A tsz tagjainak száma 830. E létszámból tulajdonképpen mindössze 520 a valóban kapa-kaszabíró, tehát teljes értékű munkaerő. A többi, idősebb nyugdíjas csak könnyebb munkanemek ellátására alkalmas. Munkacsúcsok idején azonban a tennivalókról nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem mint a részes táblák dolgozói, vagy az önálló „bedolgozók”, az idősebb, fiatalabb családtagok is számottevő részt vállalnak. Az Egyetértés tsz erőgépállománya már ma is kielégítő, tehát az időjárás diktálta nagy hajrá idején lépést tartanak a követelményekkel. A termelés hatékonyságának további fokozása azonban az egyes munkafolyamatok további gépesítését követeli meg. A munkaerőhiány kérdésének alakulásában viszont már ma is igen kedvezően hat a dolgozók keresetének mértéke és a járandóságok pontos folyósításának biztosítása. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a korábban elvándorolt fiatalság — még ipari üzemekből is — a visszatérés lehetőségét keresi. A termelőszövetkezet vezetőségének már ma is gyakran azon kell töprengenie, hogy ezt a szívóhatást úgy lassítsák, hogy a szomszédos ipari üzemek termelésében fennakadást ne okozzon. Az 5000 holdból ez évben 1000 holdon kenyérgabonát, 800 holdon takarmánygabonát, 800 holdon tengerit, 300 holdon lucernát, 630 holdon háztáji kukoricát, 250 holdon fűszerpaprikát, 100 holdon burgonyát, 30 holdon majoránnát, 40 holdon zabot, 100 holdon borsót, 50— 50 holdon cukorrépát és mákot, 30 holdon dinnyét, 130 holdon olajlent, 100 holdon napraforgót, 140 holdon pedig zöldtakarmányt ter-Erett maggal teli, öntözött majorannabokor (aug. 21-i felvétel) mesztettek. A felsorolt kultúrák kömésátlaga a következőképpen alazül néhánynak az idén várható terkul: Növényfajták Hozamok métermázsában 1967 1968 Kenyérgabona 13,90 16,00 Takarmánybúza 11,40 12,50 Burgonya 38,00 110,00 őszi árpa 10,50 14,60 Tengeri (m. morzsolt) 10,40 30,00 Paprika (nyers) 22,00 42,00 Ez évben az 1000 hold búzából 364 holdat rendszeresen öntöztek. A vegetáció időszakában e 364 hold búza átlagosan 75 milliméter öntözővizet kapott. A 364 hold öntözött búzában volt néhány olyan késői vetésű tábla, amelyeket öntözési lehetőség híján feltehetően ki kellett volna szántani. Az öntözőfürt azonban lehetővé tette a kellő időben való beavatkozást és még a leggyengébb termőerőben levő táblákról is 17,5 mázsa búzát takarítottak be. Az öntözött búza általában holdanként 300—400 kilogrammal többet hozott, mint a szárazon müveit táblákba ugyanazon időben elvetett búzák. A gazdaság ez évben a jugoszláv eredetű hibridkukoricát és az egyszeres keresztezésű magyar hibridet termeszti. Az öntözött kukorica talaja holdanként 9,5 métermázsa vegyes műtrágyát kapott. Amint Zboray László, a gazdaság főagronómusa elmondotta: Kalocsa térségében intenzív kukoricát termelni öntözés nélkül egyáltalán nem is szabad. Meggyőződésem — mondotta a főagronómus — öntözés nélkül a kukoricavetések egy része ez évben még csak nem is kalászolt volna, mert a hosszú aszályos periódus után a csapadék nagyon el-32
