Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-02-01 / 1. szám

40 hold másodvetésű öntözött kaportábla (aug. 21-i felvétel)

késve érkezett. Az egyszeres keresztezés« kukoricát teljes egészében öntöztük. Ez a magyarázata, hogy mind a holdankénti 28 000 tőszámú jugoszláv, mind a 23 500 tőszámú hazai hibriddel nagy termést értünk el. 1967-ben 950 holdról 150, ez évben előreláthatólag 800 holdról 410 vagon csöves kukoricát takaríthatunk be. (Ez augusztus 21-én kelt becslés.)

A 250 hold paprikát teljes egészében öntöztük, — veszi át a szót Agócs István, a termelőszövetkezet fiatal elnöke. (Agócs István időközben a Kalocsai öntözőfürt vezetésétől megvált és a miskei Egyetértés Tsz elnökévé választották). A paprikatermesztésben ez év során igen nehéz természeti viszonyokkal kellett megküzdenünk. A hőség már a paprika palántázásának napjaiban is 35—38° C volt, és a növény csak úgy maradhatott meg, hogy a palántázógép után nyomban megöntözték. Azt is megfigyeltük, hogy a délelőtt kihelyezett palánta sokkal nehezebben éledt fel, mint a késő délutáni. Mindezt természetesen csak a szokatlan időjárási viszonyok jellemzésére érdemes megemlíteni.

(Ez évben első ízben kísérleteztünk a paprikatermesztés — palántázás nélküli —, úgynevezett helybevetésével. A kísérlet az időjárási viszonyok sajátos alakulása és az öntözés eredményeként kedvező eredményekkel járt. Választ kaptunk egyebek között arra, hogy a hagyományos palántázástól eltérően úgynevezett helybevetéssel is sikerrel termeszthetünk fűszerpaprikát. Ez a kísérlet az ez évi időjárási viszonyok alapján teljes értékű eredményt hozott). A mi véleményünk szerint azonban a palántázás módszerét sohasem szabad teljesen feladnunk. Ha ugyanis a helybevetésnek az időjárás nem kedvez, akkor még mindig lehetőségünk van a

biztonságos palántatartalék kiültetésére. Ezért a következő évek során — amikor erőnkből erre futja — korszerű palántaágyak építését tervezzük. Örömmel közölhetem végül, hogy ez évben az időben elvégzett munka, a megfelelő talajerő és főként az öntözés eredményeként 60—70 mázsa hozamú paprikatábláink is lesznek (nyersáruban).

Érdemes megemlítenem, hogy Kalocsa térségében ez ideig is termesztettek dinnyét és burgonyát nagyüzemi módszerekkel, de öntözéses technológia nélkül. Az idei tapasztalat mindkét növényfajtában igen kedvező volt, mert öntözve mindkét kultúra várhatóan jóval a terven felül jövedelmez, mégpedig olyan időszakban, amikor minden gazdaságnak igen kedvez a várakozáson felüli készpénzbevétel. Ezért a jövő évben mindkét kultúra vetésterületét növelni kívánjuk.

A jó talajelőkészítésen, a gépi erőn és a termesztési kedven kívül szinte kizárólag az öntözésnek köszönhető, hogy 200 hold másodvetésű kapor, 124 hold silókukorica, 60 hold káposzta és 30 hold uborka, stb. vetésünk szinte minden várakozás fölött sikerült. Tisztán a másodvetésű növényekből 1,5—1,8 millió forint árbevételre számítunk, ami öntözés nélkül teljesen a talajban maradt volna.

Ugyancsak nagyrészt az öntözés eredményeként annyi abrak- és szálas takarmányunk lesz, hogy állatállományunkat gond nélkül bőségesen eltarthatjuk belőle.

A gazdaság állatállománya ma még nem mondható 'kielégítőnek. Ez idő szerint 200 fejőstehén, 70 hízómarha, 120 tenyészüsző, 180 anyakoca, 1400 hízó és 78 ló a teljes állomány. Ez magyarázza, hogy kevés az istállótrágya. Távlatban a kocaállományt 200-ra, a tehénállományt pedig 400-ra kívánjuk növelni. Ily módon mai teljes állatállományunk a kétszeresére növekszik. Ezzel pedig lehetővé válik, hogy a jelenlegi hét-nyolc év helyett már négy-öt évenként adjunk szerves trágyát az egész termőterületnek. A szerves trágyát — főként a sertéstrágyát — a gazdaságban kitermelt tőzegdarával keverve juttatjuk a talajba.

Ez évben a holdankénti vegyes műtrágya-felhasználás már 514 kilogramm volt. A paprika és az öntözött kukorica holdanként 900— 950 kilogramm műtrágyát kapott.

A műtrágya-mennyiséget kísérleti céllal korlátozás nélkül kaptuk, amely intézkedés nagyban hozzájárult a kedvező eredményekhez. Az elmúlt években a gazdaság műtrágyafelhasználása holdanként még mindössze 250 kilogramm volt.

Kedvező takarmányviszonyaink és számos más, főként előretekintő gazdasági megfontolások alapján különösen a sertésállományt kívánjuk erősen növelni. Ehhez azonban csak úgy ésszerű hozzálátnunk, ha erőnkből már egy teljes vertikális sertéstenyésztő és hizlaló telep kiépítésére futja. Ezt kívánják az okszerű tartás szempontjai, a gazdaságosság. A sertés piaci ára ugyanis nem emelhető, tehát minden tudásunkkal az intenzív kihozatal útját kell járnunk. Ez idő szerint kocánként évi 14 malacot nevelünk fel. E számot a telep felépítése után 18—20-ra kell növelnünk. Mindez csak önálló teleppel érhető el.

Általában sokat várunk az intenzív állattartástól, amelyet nemcsak a gazdaság jövedelmezősége, de a közellátás javítása és az export szempontjából is minden tudásunkkal szorgalmaznunk kell.

Fontosnak tartjuk, hogy a mai széles növényskálát is szűkebbre zárjuk. Ez idő szerint a cukorrépa-, a mák- és a szárazborsó-termesztés kihagyását tervezzük. E növények helyett viszont a burgonya és a hagyma termőterületét — kedvező tapasztalataink alapján — erőnkhöz viszonyítva növelni kívánjuk.

Mindez természetesen nem oldható meg egyik napról a másikra. Ez idő szerint nagy körültekintéssel és minden tudásunkkal arra kell törekednünk, hogy az egykori, tújlságosan eltérő termőértékű kisparaszti parcellákból alakult nagy tábláinkat valóban kultúrált, homogén, nagyüzemi termőföldekké tegyük. További nagy feladatunk, az elmúlt évek belvízjárása okozta talajkárok korrekciója, gyógyítása. A közelmúlt csapadékos években 1200 holdat borított a hosszabb-rövidebb ideig tartó belvíz. Ekkora területről 1965—66-ban egyáltalán semmiféle termést nem takarítottunk be. 500 hold azonban a belvízborítás okozta károsodás miatt még 1967-ben sem volt hasznosítható. Ekkora fényűzést a 6000 holdas gazdaság sem engedhet meg magának. A gazdaság földjeiből 2141 hold esik az öntözőfürt területére. E kedvező adottság azonban csak oly módon aknázható ki kellő intenzitással, ha a talajt kultúrált állapotban tartjuk. E célt a viszonylag legkisebb ráfordítással, kizárólag agrotechnikai beavatkozással igyekszünk elérni. A 2141 holdból 1550 holdat már az elmúlt években megjavítottunk és a munka megkezdésétől számított négy éven belül az egész meliorációs munkát be is fejezzük.

Tudjuk, hogy az idei termésátlagok csak jó kezdetnek számítanak. Az erodált területek megjavítása a talajerő-visszapótlás mértékének és minőségének további javítása a következő évek rendkívül fontos feladata. A termésátlagok növelése és a biztonságos termelés feltétele e munkák összehangolása.

összefoglalva csupán még anynyít: Kalocsa vidéke egyike az ország legrosszabb csapadék járású

térségeinek. Ha ez évben nincs meg az üzemképes öntözőfürt, a mi — akkor még lábadozó — gazdaságunk semmiképpen sem juthatott volna előre a hosszú, nehéz évek kedvezőtlen anyagi helyzetéből. Az öntözőfürtnek tehát igen sokat köszönhetünk gazdaságunk jövőjének megalapozásában.

Vincze Oszkár