Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-02-01 / 1. szám

Belvízvédekezés Érsekcsanádon (Foto, Görbe Ferenc)

kerültek kivitelezésre. A főcsatorna látja el öntözővízzel a jelenleg öntözésre berendezett terület több mint 50%-át, mintegy 28 000 kh-t.

1966-ban készült el a Margittasziget öntözővízzel való ellátására a Kandafoki 2 m3/sec teljesítményű dunai úszó vízkivétel.

Az elmúlt években megkezdődött a mintegy 60 millió forint beruházással épülő 4000 kh-s Hartai öntözőfürt kivitelezése, amelynek első üteme (2220 kh) 1970-ben, második üteme (1820 kh) 1972-ben fog üzemelni. A szóban forgó öntözőfürt gravitációs vízellátására a IV. ötéves tervben szándékozzák megépíteni a Kiskunsági Főcsatornából kiágazó

Belvíz (Foto, Horváth Péter)

9 m:í/sec vízszállítású Fűzvölgyi Főcsatornát.

Dicséretre méltóak azok az eredmények, amelyeket az Igazgatóság a vízgazdálkodási társulatok munkájának irányítása terén az utóbbi években elért, örvendetes tényként állapíthatjuk meg, hogy a szívós, következetes szervezőmunka eredményeként ma már a vízgazdálkodási társulatok területe telejesen lefedi azt a térséget, melyen az Igazgatóság mű>ködik, összesen 989 622 kh kiterjedéssel. Az Igazgatóságnak a társulatok szervezése terén kifejtett tevékenységét az illetékes megyei, járási szervek kezdettől fogva támogatták és ennek az összefogásnak az eredményeként sikerült elérni

Fajszi esőztető öntözőfürtnyomásközpontja (Foto, Horváth Péter)

A hidránsokról mindkét oldalra kifektetett hordozható gyorskapcsolású csővezetékekre szerelt szórófejek az általuk lefedett területet 5—8 óra alatt 30—45 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséggel szórják be. Az öntözést — annak a kötöttségnek figyelembevételével, hogy egy tömbben egyidejűleg egy táblán és legfeljebb 3 hidráns üzemelhet —«■ a felmerülő mezőgazdasági szükségletek szerint szabadon lehet végezni. A táblát a szükséges 30—45 mm öntözővíz-adaggal napi 16 óra munkaidő feltételezésével 4—6 nap alatt lehet megöntözni, így ugyanarra a területre 16—24 nap múltán térhetnek vissza. Az így kiadódó öntözési fordulót szükség esetén a napi üzemidő növelésével rövidíteni lehet.

1968-ban az öntözőtelep 80 %-os kihasználással üzemelt, ami jó eredménynek mondható annak figyelembevételével, hogy az öntözésre berendezett terület az érintett üzemek szántóterületének 70—80%-át teszi ki.

Az 1961—63. években történt az Igazgatóság területén a csőkutas öntözés nagyobb arányú kifejlesztése. 1963-ban mintegy 11 000 kh területet öntöztek itt csőkutakból, elsősorban a szőlő és gyümölcstermő homokhátsági területeken, ahol más víznyerési lehetőség egyelőre nincs.

Az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek megteremtése érdekében nagy léptekkel haladt előre az utóbbi években az Igazgatóság területén a főműfejlesztés. Ennek során 1965-ben készült el félszelvénnyel 15 m3/sec vízszállításra a Kiskunsági öntöző főcsatorna, amelynek egyes műtárgyai már 42 m3/sec végleges vízszállításra

27