Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-02-01 / 1. szám

Rácsos bevédés előregyártott gyepszőnyegröl (Foto, Bencze Kázmér) azt, hogy a vízgazdálkodási tár­sulatok ma már fontos szerepet töltenek be egyrészt a szocia­lista mezőgazdasági üzemek életében, másrészt a falusi ivó­­vízellátás fejlesztése terén. A társulatok éves termelési nagyságrendje 30—40 millió Ft között van. Feladataikat általá­ban egyenletesen teljesítik és az előirányzott kivitelezési munkákat ütemterv szerint végrehajtják. Az Igazgatóság területén működő társulati vá­lasztmány igen figyelemreméltó munkát végez. Külön ki kell emelni a legutóbbi választmá­nyi ülésnek azt a tárgyalási anyagát, amely szoros kapcso­latot keresve a termelőszövet­kezeti szövetségekkel, az üze­men belüli vízrendezési mun­kálatok fontosságára hívta fel a figyelmet, s a társulatok leg­fontosabb feladataként az üze­meknek adandó segítséget je­lölte meg. Az utóbbi években jelentős mértékben kiszélesedett az Igazgatóság hatósági tevékeny­sége, ami elsősorban a terület iparosodásának eredményeként állt elő. Egy-egy vízügyi igazgató­ság tekintélye nagyrészt attól függ, hogy a szerteágazó ható­sági feladatokkal kapcsolatos ügyekben milyen hozzáértéssel jár el. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az Alsódunavölgyi Vízig ezen a téren elismerésre­­méltóan állta meg helyét. Ezt jól bizonyítja az a körülmény, hogy itt viszonylag kevés a fel­lebbezések során megváltozta­tott határozatok száma. Jelentős az Igazgatóság labo­ratóriumának tevékenysége. A vízminőség-megállapító vizsgá­latok száma ma már meghalad­ja az ezret, az öntöző víz-vizs­gálatok száma évente kb. 250, a szennyvíz-vizsgálatoké pedig 300 körül mozog. A Vízminőségi Felügyelet a Vízvédelmi Bizottság széleskörű munkájába beilleszkedve, de ugyanakkor azt szervezve töb­bek között olyan vízvédelmi té­mákkal foglalkozik, amelyek a Szelidi-tó, a Bajai Kamarás Duna és a soltvadkerti Petőfi tó üdülőtelepi állapotával kap­csolatosak. Jelentős feladatot ró a Vízminőségvizsgáló Labo­ratóriumra egyebek körött a Kalocsai-Vajasfok vízminőség­vizsgálata, ahová 56 helyen öm­lik be a szennyvíz. Számottevő a Laboratórium megrendeléses munkáinak száma, valamint a szennyvíz-kezeléssel kapcsola­tos üzemelési szaktanácsadás el­látása különböző üzemek felé. Jelentős előrehaladást tett az Igazgatóság a műszaki fejlődés terén is, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a körülmény, hogy míg 1959-ben mindössze 3 kotró, 2 szkréper és egy do­zer állt az Igazgatóság rendel­kezésére, addig 1967-ben már 8 kotró, 33 szkréper és 22 do­zer segítette itt a földmunkák végrehajtását. A földmunkák gépesítettségi színvonalát jól jellemzik a kö­vetkező adatok: 1959-ben az Igazgatóság által gépi úton el­végzett földmunka mennyisége mindössze 105 000 m3 volt, 1967-ben viszont ez már 2 657 000 m3-re emelkedett. Egy-egy vízügyi igazgatóság­ra háruló felelősségteljes fel­adatok végrehajtásának egyik fontos feltétele, hogy szoros együttműködés alakuljon ki az érintett megyei, valamint járási párt- és tanácsi szervekkel. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az Alsódunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság vonatkozásá­ban ez az együttműködés az el­múlt évek folyamán igen gyü­mölcsözően alakult. Külön ki kell emelnünk, hogy nemcsak az Igazgatóság vezetősége, ha­nem a szakaszmérnökségek is rendszeres munkakapcsolatot építettek ki területükön az il­letékes szervekkel és ezáltal je­lentős segítséget kapnak mun­kájukhoz. Az Igazgatóság di­cséretes munkát vég­zett az elmúlt évek­ben a bajai Felső­fokú Vízgazdálkodási Technikum, valamint a Vízügyi Szak­­középiskola oktatási­nevelési tevékenysé­gének segítése terén. Bajai Felsőfokú Vízgaz­dálkodási Technikum 28

Next

/
Thumbnails
Contents