Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-02-01 / 1. szám
Városi csatornázás (Foto, dr. Pump József) rétű feladatok között jelentős szerepe van az árvíz- és belvízvédekezésnek, valamint a folyamszabályozási tevékenységnek. Az 1965-ös dunai árvíz az Igazgatóság dolgozóit jelentős erőpróba elé állította. A hosszú heteken át tartó küzdelem nemcsak nagy hozzáértést, hanem szívós, áldozatos munkát követelt. A derekas helytállás eredménye nem is maradt el, mert hiszen a természet erőivel folytatott harcból a Dunának ezen a szakaszán is az ember került ki győztesen annak ellenére, hogy rendkívül sok váratlan Földmunka (Foto, Horváth Féter) akadállyal és nehézséggel kellett megküzdeni. Örvendetes tényként említhetjük meg, hogy az árvízvédekezés ideje alatt még azokon a területeken is zavartalanul folytak a növényápolási, betakarítási munkálatok, melyeket biztonsági okokból ki kellett üríteni. Ilyen területek voltak a Mohácsi sziget déli, majd később az északi része, a Szeremle községtől délre húzódó lokalizációs vonalig és a Baja Ósükösd, Nemesnádudvar közötti terület. Az 1965. évi árvíz tapasztalatainak figyelembevételével az Igazgatóság jelentős erőfeszítéseket tett a gondjaira bízott fővédvonalak biztonságának növelésére. Az ezzel kapcsolatos munkák eredményeképpen az 1965—68 közötti időszakban mintegy 2 millió 200 ezer m3 föld beépítése történt meg a legveszélyeztetettebb szakaszokon. Ez a munka tovább folyik és ennek kapcsán a Margittaszigeti öblözetet védő árvízvédelmi fővonal megerősítése 1975-ig nyer befejezést. Az Igazgatóság vezetői tisztában vannak azzal, hogy az árvízvédelmi biztonság érdekében nem elegendő csupán a védvonalak erősítése, hanem elengedhetetlenül szükséges az árvédekezési szervezet állandó korszerűsítése, valamint az eredményes védekezéshez szükséges technikai eszközök fejlesztése. Az Igazgatóságnál működő árvízvédelmi osztag szervezettsége és felszereltsége — amint azt az eddigi tapasztalatok bizonyítják — alkalmasnak mutatkozik a rá háruló árvízvédelmi feladatok gyors megoldás sára. A Duna szabályozásával az Igazgatóságnak azt a célt kell elérnie, hogy egyrészt a hajózás számára biztosítsa a megfelelő mélységű víziutat, másrészt olyan mederállapotot állítson elő, amelyben a jég zavartalanul, torlódásmentesen le tud vonulni. A szóban forgó kettős célt a folyó 400 m szélességre való beszűkítésével lehet elérni. A beszűkítés vonalvezetését úgy kell kialakítani, hogy az az egymást követő jobb és bal kanyarulatok sorozatából álljon. Az Igazgatóság Dunaföldvár—országhatár között 127 km hosszú Duna-szakaszt kezel. Ezen a szakaszon a III. ötéves terv során 46 millió Ft értékű beruházási munkát végeznek el. Ennek keretén belül 230 000 m3 kőanyag kerül beépítésre. A régi művek fenntartására a III. ötéves terv során 21 millió Ft-ot fordítanak. A mezőgazdaság fejlesztése szempontjából rendkívül nagy jelentősége van az Igazgatóság működési területén a belvízrendezési feladatok ellátásának. 24
