Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-02-01 / 1. szám
Belvízrendszereik vízgyűjtő területe 5168 km2. A terület talaj adottság és művelési ág vonatkozásában igen eltérő jellegű. Megtalálhatók az igen jó vízgazdálkodású mezőségi és öntéstalajok éppúgy, mint a nagy kiterjedésű szikesek és a Duna—Tisza közi futóhomok nagyrészt már lekötött talajai. Mezőgazdasági művelés szempontjából a döntően szántóföldi gazdálkodás mellett nagy kiterjedésű szőlő- és gyümölcstelepítések találhatók az Igazgatóság működési területén. A vízrendezés feladatait az adottságok és a mezőgazdaság igényei egyértelműen meghatározzák. Az évszázad első felében a Duna völgyében végzett vízrendezési tevékenység célja a nagy kiterjedésű mocsarak lecsapolása volt. A megépített létesítmények kizárólag a levezetést biztosították. Az «elmúlt időszakban megkezdett beruházások a fejlesztéssel együtt rekonstrukciós jellegű feladatot is tartalmaznak, melynek célja a létesítmények alkalmassá tétele komplex vízgazdálkodási feladat ellátására. Építés alatt áll a Dunavölgyi Főcsatorna torkolati szivattyútelepe közel 20 millió Ft-os beruházási költséggel. A vízszivattyútelep jelentősen növeli Baja térségének árvédelmi biztonságát. Ugyancsak folyamatban van Kunszentmiklós környékének vízrendezés-fejlesztése is Az előirányzott beruházási munkák közül legjelentősebb a Dunavölgyi belvízrendszer fennsíki területének rendezése. A fejlesztési munkák során jelentős tározók építésére kerül sor és megoldódik az értékes és az elmúlt években nagy vízkárt szenvedett szőlő- és gyümölcstelepítések vízrendezése. A terület jellegéből adódóan jelentős feladatok hárulnak az Igazgatóságra az öntözéses gazdálkodás előfeltételeinek megteremtése terén is. Az elmúlt évek eredményes munkáját mi sem bizonyítja jobban ezen a téren, mint az, hogy míg 1961- ben az öntözésre berendezett terület 12 440 kh volt, addig 1968-ra ez a terület több mint Lokalizációi; vonal építése (Foto, Horváth Péter) négyszeresére: 55 500 kh-ra növekedett. A jelenleg öntözésre berendezett területből 13 000 kh a föld alatti ac. nyomócsöves öntözőtelep. Az Igazgatóság működési területén épült meg 1965-ben az ország egyik legkorszerűbb öntözőműve, a 4250 ha-nyi területű kalocsai öntözőtelep, amely nagyban hozzájárul az érintett termelőszövetkezetek biztonságos, jövedelmező gazdálkodásához. Az öntözőfürtöt az alábbi közelítő vetésszerkezet figyelembevételével tervezték: kukorica 20%, lucerna 20%, fűszerpaprika 20%, zöldségkertészet 20%, búza 10%, cukor- és takarmányrépa 5%, silókukorica 5%. Fenti adatokat figyelve feltűnő a fűszerpaprika magas részaránya, amit a helyi termelési hagyományok indokolnak. Az öntözést kevésbé megháláló búzának a viszonylag magas aránya a területek időszakos pihentetésével és a nyári trágyázás lehetőségének biztosításával magyarázható. A műszaki berendezések lehetőséget nyújtanak a tervezett Rakodás anyagbányában (Foto, Horváth Péter) 25
