Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-02-01 / 1. szám

Az Alsódunavölgyi VÍZIG életéből

Mindig jóleső érzés olyan közösség tagjaival beszélgetni munkájukról, hivatásukról, akik amellett, hogy lelkesedéssel nyilatkoznak terveikről, elgondolásaikról, egyúttal tisztelettel adóznak a múltnak is és főleg azoknak az elődöknek, akik úttörő tevékenységükkel hozzájárultak az illető intézmény vagy terület fejlődéséhez. Ez a magatartás jellemzi az Alsódunavölgyi (Bajai) Vízügyi Igazgatóság dolgozóit is, ami nem csoda, hiszen erre minden alapjuk megvan. Joggal lehetnek büszkék többek között Türr Istvánra, akinek tevékenysége nagyban hozzájárult ennek a vidéknek a fejlesztéséhez.

A szóban forgó lelkes bajai kollektíva tagjai szívesen kalauzolják el a látogatót a Türremlékműhöz, melyen az alábbi feliratot olvashatjuk:

„Emlékezetét hirdeti ez a kő Türr Istvánnak, a halálra ítélt osztrák császári hadnagynak, a piemonti magyar légió parancsnokának. A badeni, a török, a cserkesz szabadságharcok önkéntesének. A marsalai ezer halhatatlan egyikének. Garibaldi tábornokának, Nápoly kormányzójának, Viktor Emánuel altábomagyának és hadsegédének, a minden harcban bátor katonának.

Idegen földön, idegen lobogó alatt a szabadságért harcolt, a magyar kard becsületére. Szülővárosának, mi mindannyiunknak dicsőségére.

Kettős koszorú illeti őt, aki a szabadság katonájából a béke munkásává lett. A Ferenc József-csatorna és a bajai csatornaág létesítője, a Korinthusicsatorna ásatója, a Panamacsatorna gondolatának előharcosa. A magyar központi népnevelési kör alapítója, a nemTütt István emlékműve Baján

zetközi politikának tevékeny részese, a magyar—olasz barátság buzdítója, a nemzetek örök békéjének lelkes hirdetője.

Világraszóló munkásságában nemzetünk erényei éltek megnemesedve, hatottak fokozottan.

Az ősök dicséretére, nekünk nem múló példaképül.”

E sorokat olvasva nem kell csodálkoznunk azon, ha a Vízügyi Igazgatóság dolgozói magukhoz oly közelállónak tartják Türr Istvánt és példaképüknek tekintik. Ez csak hasznára válik annak az ügynek, amelyért tevékenykednek. Tennivaló itt is van bőven, akárcsak az ország

más területein. A feladatok sokrétűek, de igen lelkesítőek, hiszen a vízért és a vízzel folytatott küzdelem ma már rendkívül fontos területe népgazdaságunknak.

Az a térség, ahol az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság működik, a XVIII. és XIX. században mostoha, elhanyagolt területe volt az országnak. A Duna — szabályozatlan medre miatt — óriási területeket öntött el s a Duna—Tisza közi szikes területeken a belvízveszély volt igen gyakori jelenség.

Az Igazgatóságra háruló sok-23