Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-12-01 / 6. szám

2. ábra. A Gyöngyös-Visontai Víztároló. A mester­séges tó vizét szintén öntözésre hasznosítják zet szállítanak. Fontos tehát, hogy az eddig hasz­nosítás nélkül tovarohanó téli és tavaszi csapa­déktömeg minél nagyobb hányadát mesterséges tárolótavakban a keletkezés körzetében marasz­talják. Részben a harmadik, részben a negyedik öt­éves terv időszakában napi több mint 25 ezer köbméterre növelik a Mátra-vidók vízszolgáltató teljesítményét. így a Kamra-völgyben, a Köszö­rű-völgyben, a Nagypatak völgyben egy-egy 2000 köbméter, a Csörgő völgyben és Alsólen­gyelben egy-egy 1900 köbméter, Mátraszelén 3800 köbméter térfogatú tárolótavat építenek: összesen 16 000 köbméter víztérfogattal. Ezeken kívül az Ipolyon további 5000 köbméter térfo­gatú vízkiemelő mű, Nagybátonyban 2100 köb­méter teljesítményű vízikiemelő és dúsító mű, végül Tar-Hasznoson pedig egy 1500 köbméter teljesítményű teraszvízművet építenek, összesen további 8600 köbméter napi teljesítménnyel. Az egész térség vízellátó rendszerét hét ütem­ben építik meg. Az első ütem az Ipoly—salgó­tarjáni egység építését 60 millió forint beruhá­zás árán már 1967-ben be is fejezték, amely mű Salgótarjánon kívül további nyolc, nagyobbára bányászközségnek ad egészséges, üdítő ivóvizet. A nagybátonyi vízmű fejlesztését szintén két év­vel ezelőtt fejezték be. A munka harmadik üte­mének számít a Mátra e térségi vízellátásának javítása, fejlesztése is. Ugyancsak két esztendő­vel ezeíőtt helyezték üzembe Mátraháza ideig­lenes vízmüvét és ez év júniusában adták át ren­deltetésének a csodálatos fekvésű Köszörű-völgyi víztárolót. Ezzel mindenesetre hosszú évekre nyugvópontra került a szomjazó Parádfürdő és környékének vízellátása. A pompás adottságok­kal felruházott fürdőtelep végre valóban elin­dulhat ország-világ számára kívánatos fejlődésé­nek útján. Ugyancsak a harmadik szakaszban, de már a negyedik ötéves terv időszakába áthúzódva meg­épül Galyatető és Recsk—Mátraballa térségének vízellátó hálózata is. Palócföldnek e térsége ha­zánk egyik vízben legszegényebb dombvidéke. Regionális vízellátó rendszerének első két lép­csője már 1967-ben teljesen elkészült, a harma­dik ütem részleges befejezését ez év végére ter­vezik, további négy ütemét pedig előreláthatólag 1980-ig építik meg. A mű befejeztével e térség népe, ipara és mezőgazdasága olyan vízellátási rendszert kap, amely a szinte „történelmi” szom­júság napi gondját legalább egyikét évtizedre leveszi a megye és a községek tanácsainak vál­láról. Az egész térség vízgondjának megoldását táv­latban azonban csak a teljes egészet alkotó, ösz­­szefüggő regionális vízellátó rendszer szavatol­hatja. Az előbbiekben felsorolt mátrai térségek­ben a tervezett tárolótavak hidrológiai, hidro­geológiai és építésföldtani kutatómunkáját az Or­szágos Vízügyi Hivatal kutatószervezete elvé-3. ábra. A Köszörű-völgyi mesterséges tó (légi felvétel). A tó víztartalékából megoldották Parádfürdő és néhány szomszédos község teljes ivóvízellátását 188

Next

/
Thumbnails
Contents