Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-12-01 / 6. szám
Az elmúlt évben bemutatott technológia szerint a zsákokat forgódaru rakta az elzárás helyére, ez azonban a daru szakaszos működése miatt rendkívül lassú folyamat volt. Célul tűztük ki, hogy a zsákok lerakását folyamatossá tesszük és ezt a célt szolgálja a bemutatásra került berendezés (2. kép). Ez a berendezés elsősorban a lerakás elvét szemlélteti, hiszen az ÁBKSZ meglevő eszközeiből lett összeállítva. E berendezéssel végzett kísérletek tapasztalatai alapján kívánjuk megterveztetni és legyártatni azt a berendezést, amely könnyen szállítható a gátszakadás helyére, a zsákokat szállító uszályokat folyamatosan üríti és biztosítja a zsákok egyenletes lerakását. A jelenlegi berendezésünk egyszerre összesen 2 db zsákot tud megfogni, azonban azt tervezzük, hogy a megvalósítandó berendezés egyszerre nagyobb számú zsákot, legalább 5 db-ot fogjon meg. El kell érni, hogy egy 100 db-ot tartalmazó uszályt 1 órán belül kirakjunk. Ezzel az építési sebességgel esetleg elérhető lesz, hogy a gátszakadás reális időn belül elzárható legyen. A nagyméretű kőzsákok mellett kialakítottuk a műanyagból készült és textilféleségekkel erősített nagyméretű zsákokat is. Ezek a zsákok lényegesen erősebbek, mint a korábban csak műanyagból készült zsá-8. kép. URH-kiállítás kok és ezek az előbb említett berendezéssel szintén beépíthetők (3. kép). A védekezési munka eszközei fejlesztésének egyik legégetőbb kérdése a megfelelően kialakított vízi járművek kérdése. A Kovács-típusú motorokkal üzemeltetett személyszállító és vontatóhajóknál a Kovács-motorok utánpótlása már nem lehetséges és a fenntartása is a javítás és alkatrészellátás terén számos problémát okoz. Éppen ezért a fejlesztés során megvizsgáltuk azokat a hazai lehetőségeket, hogy úgy motorikus, mint hajótest vonalon hazai termékeket alkalmazzunk. E tárgyalások kapcsán alakította ki a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége a vízsugárhajtású csónakokat, ezek azonban a beépített Csepel, illetve Wartburg típusú motorok alkalmatlansága folytán nem váltották be a hozzáfűzött reményeket. Éppen ezért a hazai gyártású alumínium testeket importból származó OX jelzésű motorokkal szereltük fel. Ezek a szállító egységek különösen alkalmasak a teherszállításra, vontatási sebességük mintegy 10 km/óra és eddig összesen 15 db került beszerzésre. A fejlesztés másik iránya a hazai alumínium testek felszerelése Crescent motorokkal, s ebből a típusból kétféle hajót alakítottak ki, mégpedig egy 6 fő részére alkalmas bejáróhajót, mintegy 30 km/óra sebességgel, ill. ennek vontató kivitelét mintegy 20 km/óra sebességgel. Ugyancsak bemutattuk a műanyag hajótesttel kialakított gyorsjáratú bejáróhajót, amelyet a MAHART siófoki üzemegysége állított elő. Ez a hajótest Volvo-motorral van felszerelve, maximális befogadóképessége 6 fő, utazási sebessége az 50 km-t eléri óránként (4. kép). A kereskedelmi szervektől kapott tájékoztatás szerint a külföldi eredetű Crescent, illetve Volvo-motorok beszerzése folyamatosnak tekinthető, ezért a bemutatott hajókat kívánjuk a továbbiakban a vízügyi szolgálat részére nagyobb mennyiségben beszerezni. A csónaktestek szállítására kialakítottunk és bemutattunk egy közúti szállításra használatos utánfutó berendezést. Segítségével a csónaktestet üzemkész állapotban tudjuk a helyszínre szállítani és perceken belül lehet erről az eszközről vízre bocsátani. Az osztagfelszerelés korábbi szállítása alkalmával ugyanis a csónaktestet tehergépkocsin szállították, kézi erővel rakták vízre, s itt szerelték fel a testre a meghajtómotort. Ez igen tetemes időveszteséggel járt, ezzel szemben a jelenlegi megoldásnál a csónak vízrerakása, vagy a vízből való kiemelése mindössze néhány percet igényel (5., 6., 7. kép). A védekezési munka hatékonyságát nagymértékben fokozhatja a jó kiépítettségű és kellő üzembiztonságú vízügyi hírhálózat. A rádióhálózat jelenleg mintegy 350 db fix telepítésű, ill. mozgó állomással üzemel. A rendelkezésre álló frekvenciákban és a jelenlegi kiépítettségben ez a vízügyi rádióhálózat telítettségét jelenti. Ebből kifolyólag több esetben előfordult a vízügyi állomások egymást zavaró forgalmazása, sőt más rádiórendszerek zavarása is. Éppen ezért a vízügyi rádióhálózat rekonstrukciós munkáit indítottuk el, amelynek kapcsán a beszédátvitelre szolgáló rádióhálózat bővítésén kívül ugyanez a rendszer fogja a vízügyi hidrológiai és hidrometeorológiai adatokat továbbítani, ezenfelül e hálózat alkalmas lesz távíróforgalom átvitelére is. A rádióhálózattal párhuzamosan tervezzük a legfontosabb védelmi szakaszok televíziós képátvitelének hálózatkiépítését (8. kép). A beszédátvitelnél kívánjuk elérni, hogy az elkövetkezendő 5 év-178
