Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-12-01 / 6. szám

ben a legfontosabb védelmi helyek biztos rádióösszeköttetéssel kapcso­lódjanak a helyi védelemvezetéshez, illetőleg a központi védelemveze­téshez (9. kép). Ugyanezt a rádióhálózatot kí­vánjuk felhasználni arra, hogy be­szédforgalom-mentes időben lebo­nyolítsa a vízügyi szolgálat adat­gyűjtésének jelátvitelét. Tervezzük a védekezés során ki­adott utasítások azonnali írásban való rögzítését, géptávírók beállí­tását is, amelyek a védelmi köz­pontban lesznek elhelyezve. Állandó postai vonalak kiépítése nélkül lehe­tővé válik a védelmi hely össze­köttetése, a helyi védelem vezetéssel, illetőleg a védelmi központtal. A dunai jéghelyzetről, valamint egyes kritikus helyekről repülőgépeinken, vagy helikopteren elhelyezett tele­víziós kamerák segítségével közvetí­tést tervezünk adni a védelmi köz­pontoknak. A felvett képet az e célra kialakított külön hálózat se­gítségével továbbíthatjuk a védelmi központba. E célra esetleg igénybe vehetjük a Magyar Televízió már kiépített vonalait, illetőleg egyes különleges fontos helyekről pl. jég­védekezés alkalmával a Duna déli szakaszáról közvetlen vonalon te­remthetünk összeköttetést a védelmi központokkal. A televízió-közvetítéssel lehetővé válik, hogy a helyszínről továbbított képeket a védelmi központban na­gyobb számú szakember értékel­hesse ki, mint a repülőgép, ill. heli­kopter befogadóképessége. Helikop­ter alkalmazása esetén fennáll az a lehetőség is, hogy pl. egy jégtor­lasz megindítását hosszabb időn ke­resztül a védelemvezetés figyelem­mel kísérhesse. A bemutatónkon szerepelt televí­ziós közvetítés ma még csak az első lépés a fenti célkitűzések elérésében, lehetőségeink ma még korlátozottak, azonban a közeljövőben megfelelő felvevőkamera kialakításával és a továbbító hálózat kiépítésével az első vízügyi képösszeköttetés is megteremthető. A konténerek alkalmazása a szál­lításban világszerte egyre nagyobb tért hódít. A védekezési osztagfel­szerelés is számos olyan kisebb esz­közt és anyagot tartalmaz, amelynek szállítására és raktározására célsze­rűen lehet alkalmazni a konténere­ket. Az eddigiekben ugyanis a vé­delmi anyagokat különféle méretű kisebb ládákban szállítottuk, s eze­ket a ládákat tehergépkocsik segít­ségével juttattuk a védekezés he­lyére. A konténerek alkalmazásával ezek a ládák feleslegessé válnak, és nagyobb mennyiségben, védve az időjárás viszontagságaitól a védeke­zés helyére juttathatók. A védekezés helyén a konténerek egyúttal rak­tári célokat is szolgálnak, hiszen a szükséges anyag kiadása után azok raktárként lezárhatók. A védelmi osztagok kiindulásakor a konténerek alkalmazásával a rakodási időt is lényegesen csökkenteni lehet, mivel az anyagok a konténerben előké­szítve tárolnak és rakodáskor a ko­csira emeléshez mindössze néhány percre van szükség. A védelmi osz­tag kivonulási idejét tehát a konté­­nerezési elv alkalmazásával nagy­mértékben lehet csökkenteni. Az ár­védekezés szálanyagainak — cölö­pök és pátrialemezek — szállításá­nál ugyancsak célszerű a konténer­elvet alkalmazni. Természetesen itt nyitott konténert kell használni, melynek feladata a szálanyag össze­fogása és az egy mennyiségben tör­ténő emelés biztosítása (10. kép). A védekezési helyek megközelítése a legtöbb esetben az elázott talaj következtében különleges nehézséget jelent. A szállítójárművek a véde­kezési hely közelében rendszerint megsüllyednek, s kivontatásuk je­lentős időveszteséggel jár. A külö­nösen rossz útviszonyok esetén kü­lönböző kivitelű, áthelyezhető do­­rongutak fektetése jöhet számításba. A dorongutak hátránya azonban, hogy igen nagy anyagmennyiség mozgatását igényli és így alkalma­zása sok időt vesz igénybe. Azokon a helyeken, ahová szabványos szál­lítóeszközökkel nem lehet eljutni, jól alkalmazható a bemutatott lánc­talp-rendszer, amely 3 tengelyes jár­művek hátsó tengelyeire szerelhető fel. E lánctalpak segítségével lehe­tővé válik, hogy a talajra eső nyo­másértéket mintegy fél kg/cm2 ér­tékre csökkentsük, s ezzel a szab­ványos szállítóeszközöket nehéz, fel­ázott terepen való mozgásra tegyük alkalmassá (11. kép). A belvízvédelmi szivattyúk fej­lesztése terén ismét jelentős lé­péssel haladtunk előre, ugyanis a CSK—800-as típusú szivattyú a Víz­­gépészeti Vállalatnál áttervezésre került és lényeges korszerűsítéssel könnyebb kivitelben kerül gyár­tásra. Kb. azonos nagyságrendű tel-9. kép. Mikrohullámú telefon jesítménnyel rendelkezik a Ganz- MÁVAG Gyár Agrofil 500 S típusú szivattyúja, amely 40%-os súlycsök­kentéssel, vízszintes tengelyelrende­zéssel készül. E szivattyú összsúlya alig 20 q, így a telepítése lénye­gesen egyszerűbb, mint a korábbi hasonló teljesítményű szivattyúké. Jelentős eredményt értünk el a belvízvédelmi hordozható szivattyú­állomány csővezetékének fejlesztése terén. Korábban kizárólag nehéz, nehezen szállítható és szerelhető acélcsöveket használtunk, sok mun­kát igénylő karimás-csavaros csőkö­téssel. A csőkötéseknél külön nehéz­séget jelentett a csavarlyukak el­térő átmérője és az alkalmazott kü­lönböző méretű csavar. A fejlesztés első lépéseként a 300 mm 0-jű csöveknél rátértünk a műanyag-10. kép. Árvízvédelmi anyagok konténeres szállítása 179

Next

/
Thumbnails
Contents