Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-12-01 / 6. szám
ben a legfontosabb védelmi helyek biztos rádióösszeköttetéssel kapcsolódjanak a helyi védelemvezetéshez, illetőleg a központi védelemvezetéshez (9. kép). Ugyanezt a rádióhálózatot kívánjuk felhasználni arra, hogy beszédforgalom-mentes időben lebonyolítsa a vízügyi szolgálat adatgyűjtésének jelátvitelét. Tervezzük a védekezés során kiadott utasítások azonnali írásban való rögzítését, géptávírók beállítását is, amelyek a védelmi központban lesznek elhelyezve. Állandó postai vonalak kiépítése nélkül lehetővé válik a védelmi hely összeköttetése, a helyi védelem vezetéssel, illetőleg a védelmi központtal. A dunai jéghelyzetről, valamint egyes kritikus helyekről repülőgépeinken, vagy helikopteren elhelyezett televíziós kamerák segítségével közvetítést tervezünk adni a védelmi központoknak. A felvett képet az e célra kialakított külön hálózat segítségével továbbíthatjuk a védelmi központba. E célra esetleg igénybe vehetjük a Magyar Televízió már kiépített vonalait, illetőleg egyes különleges fontos helyekről pl. jégvédekezés alkalmával a Duna déli szakaszáról közvetlen vonalon teremthetünk összeköttetést a védelmi központokkal. A televízió-közvetítéssel lehetővé válik, hogy a helyszínről továbbított képeket a védelmi központban nagyobb számú szakember értékelhesse ki, mint a repülőgép, ill. helikopter befogadóképessége. Helikopter alkalmazása esetén fennáll az a lehetőség is, hogy pl. egy jégtorlasz megindítását hosszabb időn keresztül a védelemvezetés figyelemmel kísérhesse. A bemutatónkon szerepelt televíziós közvetítés ma még csak az első lépés a fenti célkitűzések elérésében, lehetőségeink ma még korlátozottak, azonban a közeljövőben megfelelő felvevőkamera kialakításával és a továbbító hálózat kiépítésével az első vízügyi képösszeköttetés is megteremthető. A konténerek alkalmazása a szállításban világszerte egyre nagyobb tért hódít. A védekezési osztagfelszerelés is számos olyan kisebb eszközt és anyagot tartalmaz, amelynek szállítására és raktározására célszerűen lehet alkalmazni a konténereket. Az eddigiekben ugyanis a védelmi anyagokat különféle méretű kisebb ládákban szállítottuk, s ezeket a ládákat tehergépkocsik segítségével juttattuk a védekezés helyére. A konténerek alkalmazásával ezek a ládák feleslegessé válnak, és nagyobb mennyiségben, védve az időjárás viszontagságaitól a védekezés helyére juttathatók. A védekezés helyén a konténerek egyúttal raktári célokat is szolgálnak, hiszen a szükséges anyag kiadása után azok raktárként lezárhatók. A védelmi osztagok kiindulásakor a konténerek alkalmazásával a rakodási időt is lényegesen csökkenteni lehet, mivel az anyagok a konténerben előkészítve tárolnak és rakodáskor a kocsira emeléshez mindössze néhány percre van szükség. A védelmi osztag kivonulási idejét tehát a konténerezési elv alkalmazásával nagymértékben lehet csökkenteni. Az árvédekezés szálanyagainak — cölöpök és pátrialemezek — szállításánál ugyancsak célszerű a konténerelvet alkalmazni. Természetesen itt nyitott konténert kell használni, melynek feladata a szálanyag összefogása és az egy mennyiségben történő emelés biztosítása (10. kép). A védekezési helyek megközelítése a legtöbb esetben az elázott talaj következtében különleges nehézséget jelent. A szállítójárművek a védekezési hely közelében rendszerint megsüllyednek, s kivontatásuk jelentős időveszteséggel jár. A különösen rossz útviszonyok esetén különböző kivitelű, áthelyezhető dorongutak fektetése jöhet számításba. A dorongutak hátránya azonban, hogy igen nagy anyagmennyiség mozgatását igényli és így alkalmazása sok időt vesz igénybe. Azokon a helyeken, ahová szabványos szállítóeszközökkel nem lehet eljutni, jól alkalmazható a bemutatott lánctalp-rendszer, amely 3 tengelyes járművek hátsó tengelyeire szerelhető fel. E lánctalpak segítségével lehetővé válik, hogy a talajra eső nyomásértéket mintegy fél kg/cm2 értékre csökkentsük, s ezzel a szabványos szállítóeszközöket nehéz, felázott terepen való mozgásra tegyük alkalmassá (11. kép). A belvízvédelmi szivattyúk fejlesztése terén ismét jelentős lépéssel haladtunk előre, ugyanis a CSK—800-as típusú szivattyú a Vízgépészeti Vállalatnál áttervezésre került és lényeges korszerűsítéssel könnyebb kivitelben kerül gyártásra. Kb. azonos nagyságrendű tel-9. kép. Mikrohullámú telefon jesítménnyel rendelkezik a Ganz- MÁVAG Gyár Agrofil 500 S típusú szivattyúja, amely 40%-os súlycsökkentéssel, vízszintes tengelyelrendezéssel készül. E szivattyú összsúlya alig 20 q, így a telepítése lényegesen egyszerűbb, mint a korábbi hasonló teljesítményű szivattyúké. Jelentős eredményt értünk el a belvízvédelmi hordozható szivattyúállomány csővezetékének fejlesztése terén. Korábban kizárólag nehéz, nehezen szállítható és szerelhető acélcsöveket használtunk, sok munkát igénylő karimás-csavaros csőkötéssel. A csőkötéseknél külön nehézséget jelentett a csavarlyukak eltérő átmérője és az alkalmazott különböző méretű csavar. A fejlesztés első lépéseként a 300 mm 0-jű csöveknél rátértünk a műanyag-10. kép. Árvízvédelmi anyagok konténeres szállítása 179
