Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-12-01 / 6. szám
csigaszivattyú-család gyártmányterveinek elkészítésével a VIZITERV megnyugtató módon oldotta meg a szennyvíz átemelésének problémáját. A VIZITERV foglalkozik a Velencei-tó vízháztartásával és szabályozási kérdéseivel. Ezzel kapcsolatban kimutatta, hogy az üdülés, fürdés, vitorlázás, halászat, nádtermelés biztosításához (amit az agárdi vízmérce 160 cm-es vízállásában határozott meg) a Császárvíz-patak völgyében mintegy 5—10 millió m3-nyi víz tárolása szükséges (Zámolyi és Pátkai tárolók). A fölös vízmennyiség gyorsabb levezetése érdökében pedig a Dinnyés—Kajtori csatornát közel kétszeres méretre kell bővíteni, 4 m3/sec vízmennyiség lefolyásának biztosítására. A tervék a nádirtás és a partrendezések, partvédő művek, feltöltések, hajó- és csónakkikötők és a Szúnyogsziget környékének rendezésével foglalkoznak. A tervezésben a Vízügyi Igazgatóság mellett a VIZITERV is részt vett. A VIZITERV megvizsgálta még az északi oldalon Velence—Sukoró előtt létesíthető kajak-versenypálya és camping kérdéseit is. A VIZITERV készíti a Dráva-menti ármentesítés terveit, amelyek fontos nemzetközi megállapodás alapján jönnek létre. A Dráva — a Duna és a Tisza után — hazánk harmadik legnagyobb folyója, mintegy 130 km hosszban határfolyó Jugoszlávia és Magyarország között. Hazánk területéből 46 800 kh-t borítana el egy nagyobb drávai árvíz, ha nem védekeznénk ellene (majdnem akkorát, mint a Balaton felületének a fele). E terület évi mezőgazdasági jövedelme 220 millió Ft. A 100 éves valószínűséggel lefolyó 2700 m3/sec nagyságú árvizet a VIZITERV oly módon tervezi árvízvédelmi töltések között levezetni, hogy a lakott területeket teljes biztonsággal megvédje, ugyanakkor a mezőgazdaságilag művelt földeken még fakadó víz se nagyon károsítsa meg a termést. A tervezést természetesen össze kellett hangolni a jugoszláv elképzelésekkel és tervekkel. így született meg hét változat vizsgálatából a bal parti egységes árvízvédelmi töltés terve, mely mintegy 135 km hosszban védi a veszélyeztetett magyar területet. Az öt építési ütemre bontott terv kereken 2—2,5 millió m3 földmunkát irányoz elő a szükséges műszaki berendezésekkel együtt, gondolva a korszerű hírközlésre és a közlekedésre is. A tervezés első szakasza lezárult. Az elkövetkező időszakban a tervéknek a jugoszláv vízügyi szervekkel történő teljes összehangolása után mindkét parton elkezdődhet az árvízvédelmi kiviteli tervezés és a munka végrehajtása. A VIZITERV együttműködése a gyártó vállalatokkal nagymértékben fejlődött az utóbbi évék során, tekintettel arra, hogy a Vállalat működési területén az elmúlt 10—15 év alatt a technológiai berendezések alkalmazása terén szinte forradalmi változásnak lehettünk tanúi. Az ár- és belvízveszély idején fellépő időszakos védekezés mellett egyre nagyobb jelentőségűvé válik a tervszerű, nagy területekre, országrészekre kiterjedő ár- és belvízmentesítési munka, amely korszerű és gazdaságos létesítmények, zsilipek, szivattyútelepek, csatornahálózatok kiépítésében nyilvánul meg. Szinte nincs az országnak olyan része, ahol az egyre inkább növökvő ivó- és iparivízigény, valamint a mezőgazdaság öntözővíz-igény is, továbbá a csatornázás és a szennyvízkezelés ne kívánná meg a meglevő berendezések fejlesztését, bővítését, rekonstrukcióját. A technológiai berendezések telepítéséhez, alkalmazásához a legkülönbözőbb ipari üzemek kooperációja szükséges, a gépgyártástól a híradástechnikai iparon keresztül az automatikák széles körű alkalmazásáig. A VIZITERV szakemberei a korszerű és rohamosan fejlődő technika alkalmazásában szoros kapcsolatot alakítottak ki a gyártó vállalatokkal és üzemekkel. A vízügyi szolgálaton belül a VIZITERV és a Vízgépészeti Váll. hosszú lejáratú „Együttműködési szerződést” kötött, melynek keretében kidolgozásra kerülnek gép- és szerkezeti típusok, az egységes felépítés, tipizálás messzemenő figyelembevételével. Ez az együttműködés egyaránt hasznos mindkét fél számára, mert lehetővé teszi mind a tervezési, mind a kivitelezési időtartam csökkentését, azonos jellegű feladatoknak azonos berendezésekkel való megoldását, vagyis a sorozatgyártási feltételeknek megteremtését. Hasznos ez az egész népgazdaság számára is, mert a beruházások költség- és időszükségletét csökkenti, azok realizálását, hasznosságát fokozza. Hasonló együttműködési kapcsolatokat alakítanak ki a gépgyárakkal (pl. a Ganz- MÄVAG-gal, a Diósgyőri Gépgyárral, az Egyesült Villamosgépgyárral stb.) és a műszer- és híradástechnikai iparral (pl. Gamma, Mechanikai Mérőműszerek Gyára, Telefongyár stb.) is. Mindezek a kapcsolatok végső soron a jöbb, korszerűbb és gazdaságosabb szerkezetek, illetve gépi berendezésék alkalmazását és elterjedését segítik elő. A VIZITERV a belföldi tervezéseken kívül széles körű exporttervezést is kifejt. A vállalat exporttervezései közül legnagyobb jelentőségű az ENSZ fejlesztési programja keretében a Jemeni Arab Köztársaságban április hóban megkezdődött munka, amelyet a FAO (Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet) megbízásából a jemeni Wadi Zabid terület vízgazdálkodási és mezőgazdasági potenciáljának felmérésére végez a VIZITERV. E munka érdekében a FAO megbízásából már 1966-ban járt kint a VÍZITERV 3 tervezője, akik elkészítették a fejlesztési terv programját. A FAO a tervezési programot kisebb módosítással elfogadta és néhány országból ajánlatot kért e munka elvégzésére. A magyar ajánlatot az OVH két intézete, a VIZITERV 173
