Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-10-01 / 5. szám
nek minden időszerű vízügyi feladatát: a kikötők építésétől, a partvédelem megkezdésén keresztül az üdülőtelepek vízellátásáig és élelmiszerellátását biztosító öntözésekig. Kvassay mint balatoni kormánybiztos közvetlenül irányította ezeket a munkálatokat. Széchenyi István után — Lóczy Lajossal és Cholnoky Jenővel együtt — tehát ő állította ismét a Balaton-fejlesztés műszaki feladatait az érdeklődés előterébe: a Balaton korszerű, európai színvonalú óriási üdülőhellyé fejlesztése, megfelelő egészségügyi berendezésekkel, kényelemmel ellátott üdülőtelepek sorával — ebben az időben vált időszerű feladattá, s e korszerű koncepció megvalósításának első gyakorlati eredményei Kvassay Jenő nevéhez fűződnek. A kirendeltség élén álló K. Nagy Dezső műszaki vezetésével megkezdődött az esztétikai követelményekkel is számoló kikötőépítés és partvédelem munkája s ekkor létesült Balatonkilitin az első kísérleti öntözőtelep is. Kvassay messzetekintő elgondolásai azóta nagyrészt megvalósultak, részben pedig napjainkban, vagy a közeljövőben lehetünk tanúi megvalósulásuknak, a Balaton mentén éppúgy, mint a Dunán, vagy a Tisza völgyében: az ország minden részében. Kvassay Jenő emlékét nemcsak a róla elnevezett zsilip, s a közelmúltban épült vízerőmű, nemcsak a zsilip emléktáblája és az odavezető út — valamint egy mélyépítő-ipari technikum — neve őrzi. Maradandóbb és méltóbb emlék ezeknél: négyévtizedes munkásságának megannyi eredménye, éppúgy, mint az azóta eltelt idő számos, és a jövő méginkább növekvő számú vízépítési alkotása. Valamennyi Kvassay Jenő soha el nem avuló — jövőbemutató: a haladó hagyományokat híven őrző és továbbfejlesztő — elgondolásainak, szellemi örökségének értékét, a magyar vízügyi szolgálat megszervezőjének és kiváló vezetőjének nagyságát, zsenialitását hirdeti és igazolja... IRODALOM (Kvassay J. ismertetett, illetőleg hivatkozott munkái): 1. A Műegyetem. Bp. 1874.; 2. Vizeinkről. Bp. 1875.: 3. Rétmívelés,... tekintettel az alagcsövezésre és öntözésre. Bp. 1877.; 4. Kultúrmérnöki Jelentések, 1879. I. évf.; 5. Vízjogi tanulmányok. Bp. 1879.; 6. Note sur le moulinet de Woltmann. = Annales des Ponts et Chaussées, 1877.; 7. Über den Natron- u. Székboden in ung. Tieflande. = Jb. d. k. k. Geol. Reichsanstalt, 1876. ; 8. Mezőgazdasági vízműtan. 1—2. köt. Bp. 1880—1882.; 9. A csekély esésű folyók szabályozásának alapelvei... Bp. 1889.; 10. A Tiszavölgy szabályozásáról. Bp. 1888.: II. Emlékirat vízszabályozásaink ügyében. Bp. 1888.; 12. Ld. 9. sz. i. m. 94. p., 10. sz. i. m. 48—49. p., 11. sz. i. m. 10—11. p.; 13. Ld.: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede 1879—1929. Bp. 1940.; 14. A vízjogi törvény (1885:XXIII. te.)... Bp. 1886.; 15. Ld. 13. sz. i. m.; 16. Az aradi—Csanádi öntöző csatorna. = Gazd. Mérnök, 1891.; 17. A hazai öntözések mai állásáról. = V. K. 1895.; 18. Ld. 9—11. sz. i. m.; 19. Vízi közlekedési politikánk. = Közg. Szle, 1912., A nemzetközi Duna és Magyarország. = V. K. 1913.; Le Danube international... Bp. 1913.; Die ungarische Donau... Bp. 1916. stb.; 20. Ld. Akad. Ért. 1918. 29. köt. 241. p.; 21. A magyarországi folyók csatornázásáról. = V. K. 1912.; 22. Előszó. = V. K. 1911.; 23. A duna- és tiszavölgyi ármentesítő társulatokra vonatkozó statisztikai adatok. Bp. 1900. (2. kiad. Bp. 1902., 3. kiad. Bp. 1907., 4. kiad. Bp. 1916.) P. Károlyi Zsigmond A Német Szövetségi Köztársaság, Nagybritannia, Hollandia, Ausztria és Svájc vízgazdálkodási, továbbá szennyvíztechnikai egyesületei ez év szeptemberében Münchenben rendezték meg az Európai Szennyvízszimpozion soronlevő ülésszakát. A négy napig tartó tudományos találkozó plenáris és szakbizottsági tárgyalásai során megvitatták a rohamtempóban fejlődő ipar és mezőgazdaság által az élővizekbe zúdított különféle szennyező anyagok okozta veszély kérdéseit és a segítség módozatait. Mind az előadások, mind a szakbizottsági viták során igen gazdag anyag került felszínre. A szimpozionnal egyidőben Münchenben, a Müncheni Mintavásár- és Kiállításrendező Társaság (Münchener Messe- und Ausstellungsgesellschaft mbH) rendezte meg az Internazionale Fachmesse für Abwasserteohnik (IFAT 1969) mintavásárt és kiállítást. A hét napon át nyitvatartott mintavásárt és kiállítást 11 000 érdeklődő tekintette meg. Különösképpen felhívta a látogató szakemberek figyelmét az egyik nagy gyár készsége, amely szerint a gyakorlatból ismert és megszokott egy-két év helyett víztisztító berendezések gyártását a korábbi határidő töredékére is vállalja. Általában megfigyelhető volt, hogy az egyes országok iparának vezetőiben ma már megvan a készség a szennyvíztisztító berendezések építésére és üzemeltetésére. A több mint 25 országból érkezett mintegy 11 000 látogató — mondja az IFAT 1969 rendező bizottsága és egy teljesen semleges piackutató intézet szakembercsoportja — a kiállítás és mintavásár megrendezése a kiállító cégek 96 százaléka számára már is pozitívnak bizonyult. A kiállítók 91 százaléka számára új, hasznosnak ígérkező kapcsolatok alakultak ki. Nagyon élénk volt az érdeklődés a szakkiállítás minden szektora iránt, amely mindenben igazolta a hozzá fűzött várakozásokat. A látogatók között szembeötlően nagy csoportot alkottak a mérnökirodák képviselői, tanácsadó mérnökök, kutató intézetek, gyárak, szakvállalatok, hatóságok, szak- és főiskolák, a kereskedelem és más érdeklődők képviselői. Különösen szembetűnő volt a vegyipari üzemek képviselőinek nagy száma. Ez is bizonyítja, hogy a szennyvízkérdés megoldásában a legközelebbről érdekelt szakma a vegyipar ma már érzi, hogy a cselekvésben elérkezett a 24. óra előtti öt perc, amikor a gyors intézkedés már elodázhatatlan parancs minden érdekelt számára. Nagy számban látogatták az IFAT 1969 pavilonjait a textilipar, a vas- és műanyagipar, a papír- és bőripar, a galvánipar és a korróziógátló anyagokat gyártó üzemek képviselői, de tisztes számban jelentek meg az NSZK államvasútjának képviselői is. Nagy érdeklődéssel tekintették meg a látogatók a zagyégetőmegsemmisítő berendezéseket, amely ágazatot főként egy nagy nemzetközileg is elismert angol vállalat képviselte. A szimpozion és a IFAT 1969 igen népes magyar küldöttséget vonzott és minden alapunk megvan annak feltételezésére, hogy szakembereink a látottakat és hallottakat további munkájuk során hatékonyan gyümölcsöztetik majd. 155
