Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-10-01 / 5. szám
A víz mindig fontos szerepet játszott az ember életében és a legrégebbi időktől fogva biztosította részére a létének fenntartását. A civilizáció fejlődése fokozatosan átalakította az igényeket és ami egykor még elemi létszükségletként jelent meg az ember életében, ma pihenésének és kikapcsolódásának egyik legfontosabb formája. A napi élelem beszerzését szolgáló halászat ma így él tovább a sporthorgászok között, s az evezés, vitorlázás, amely talán a legősibb szállításokat biztosította, ma nagy tömegeknek nyújt felüdülést. A városok és általában az iparosodott területek nagy ütemű fejlődése már hazánkban is érezhető hatással van a lakosság életkörülményeire. A nagyváros azzal, hogy szervezettségével átformálja és egyformává teszi a mindennapi munkát, új igényeket fejleszt ki, amelyek kielégítésére is egyre inkább lehetőséget teremt. Az utóbbi évek során a jövedelem fokozatos növekedése,. a gépjárművek számának gyarapodása és a rövidített munkaidő adta több szabad idő jelentősen megnövelte a vízparti üdülőterületek fontosságát és ugrásszerűen fokozta az ilyen jellegű létesítmények iránti keresletet. Ez a törekvés a jövőben tovább fog erősödni, ezért tanulmányozására elengedhetetlenül szükség van, hogy folyamatosan megteremthessük azokat a műszaki körülményeket, amelyek e modern népmozgalom objektív feltételeit jelentik. A tanulmány az egyre nagyobb tömegek kikapcsolódását biztosító kishajózás néhány kérdésével foglalkozik, amelyek meghatározó szerepet játszanak egyes üdülőkörzetek, illetőleg települések fejlesztésében. I. I. Marina, a vízparti üdülés modern központja A marina olyan kishajókikötőt jelent, amelyben a túlnyomórészt üdülési és pihenési célokat szolgáló kishajók használóinak felmerülő igényei komplex jellegű létesítmények segítségével kielégíthetők. A követelmények természetesen nem minden esetben azonosak. Helyenként esetleg elegendő néhány alapvető lehetőséget, mint pl. biztonságos kikötést, ki- és beszállást stb. biztosítani, de általában a létesítmények, berendezések és szolgáltatások egész sorára van szükség, hogy a marina valóban betölthesse szerepét (1. ábra). A kishajókikötők kiépítési mértékét az üdülési jellegű használatok fejlődési foka szabja meg, s mert ez utóbbi emelkedő tendenciát mutat, fontos, hogy folyamatos bővítésre később mind mennyiségi, mind pedig minőségi téren lehetőség nyíljék. Különböző okok miatt a kishajók használói nem nélkülözhetik a modern élet nyújtotta kényelmet, ezért a korszerű eszközökkel felszerelt „állomásokat” rendszeresen felkeresik. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy az üzemelés gazdaságosságára, illetőleg a kiépítés mértékére becsléseket végezzünk. Fejlett kishajózással rendelkező államokban az a nézet alakult ki, hogy a földrajzi, társadalmi és gazdasági viszonyok gondos vizsgálata alapján létesített marina mind a víz felől, mind pedig a parti oldal irányából igen nagy vonzerővel rendelkezik. Nem kétséges, hogy ennek felismerése és megfelelő módon történő kihasználása a beruházási, fenntartási és üzemelési költségek megtérülését eredményezi, s a marina az általa nyújtott lehetőségek révén a kiszolgált terület szerves részévé válik. II. Telepítés és vonzási körzet Űj marina létesítése, vagy a meglevők fejlesztése széles körű vizsgálatokat tesz szükségessé. Fel kell tárni azokat a tényezőket, amelyek a kiépítést indokolják, hogy azokból mind a jelen, mind pedig a jövő állapotokra nézve is helyes következtetéseket vonhassunk le. Gyakran még igen sokrétű előkészítés is kevésnek bizonyulhat, mert a földrajzi adottságok, az iparfejlesztési és telepítési elképzelések, valamint a népesség kölcsönhatásai egyidejűleg, igen nehezen vizsgálhatók. [1] A marina várható vonzási körzetét célszerű hasonló létesítményekkel való összehasonlítás útján megállapítani. Az összehasonlítás alapja az a vonzerő, amelyet a kishajókikötő nyújtotta sportjellegű üdülési, pihenési lehetőségek képeznek. Más szempontok szabályozzák, ezért külön-külön kell vizsgálni a víz felőli oldal és a parti oldal vonzási körzetét. A meghatározó tényezők ugyan hasonlóak, szerepük mégis eltérhet egymástól. A víz felőli oldal fogadóképességét növeli, ha a vízi járművek a védett és jól felszerelt kikötőhelyet nem túl bonyolult módon érhetik el, s ott elegendő helyet találnak a hajó elhelyezésére. Ha a közelben más, hasonló létesítmény van, ez befolyásolja a víz felőli oldal értékét, illetőleg bizonyos osztályozódás megy végbe, amely többnyire bizonyos funkciók erősödéséhez, mások megszűnéséhez vezet. A parti oldal felé a legfontosabb követelmény, hogy a közönség a marinát könnyen, szinte „észrevétlenül” érhesse el. A látogatók többsége általában közúton érkezik, mert a vasúti, vagy akár elővárosi vasúti forgalom az üzemi menetrendi kötöttségek, pályaadottságok és az állomások megközelítésével kapcsolatos viszonylagos kényelmetlenségek miatt a közúti szállítással nem egyenértékű. Meglevő és egyéb célokat szolgáló vasútvonalat természetesen figyelembe lehet venni, de a fő hangsúlyt a közúti forgalom zökkenésmentes lebonyolítására kell helyezni. Marina jellegű üdülőközpont várható forgalmi igénybevétele a megközelítési idő alapján vizsgálható, mert ez a létesítmény használatát közvetlenül befolyásolja. Rövid idejű, csak egy napszakra korlátozódó üdülőforgalom csak igen alacsony megközelítési időtényező esetén alakulhat ki, míg a hétvégi kirándulóforgalom, különösen pedig a hosszabb tartózkodást jelentő nyaralóforgalom viszonylag nagyobb megközelítési időt is megenged. A megközelítés tényezője ugyan végeredményben idő formájában jelenik meg, de nagyságát nyilvánvalóan a közvetlen távolság, az úthálózat és a közlekedés teljesítőképessége határozza meg. A megközelítési idő ismerete a marina jövője szempontjából is fontos, mert segítségével a várható vonzási körzetre nézve egy későbbi komplex fejlesztés hatásai kellő biztonsággal előre megállapíthatók. Az előzőekben ismertetett körülmények mellett objektív tényezők is befolyásolják a marina hatékonyságát. Kedvezőtlen domborzati és mederviszonyok, a felhasználható parti és esetleg vízterület kis méretei akadályozhatják a kiépítést. A mindenképpen szükséges kotrási-feltöltési munkák volumenének megnövekedésével ugyan ezen a téren bizonyos javulás érhető el, a jelentkező többletköltségek azonban más változatokkal történő összehasonlítás után csak kivételesen fogadhatók el. Törekedni kell arra, hogy a létesítmény a termé-156