Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-02-01 / 1. szám
Fás vegetáció nélküli, súlyosan károsodott mederszakasz A fenti feladatokat, a partállapot és a parti vegetáció megítélésénél, minden esetben együttesen és kölcsönhatásukban is mérlegelni kell. A parti vegetáció, mint a partvédelem biotechnikai eszköze a tisztán technikai építési módszerekkel szemben az alábbi előnyökkel rendelkezik : 1. Csökkenti a part mentén a mozgó víz áramlási energiáját, mielőtt az magát a veszélyeztetett objektumot, a partot elérné és lényegesen mérsékli annak igénybevételét. 2. A parterősítés ily módon többrendbeli föld alatti, föld feletti, külső és belső egyidejűleg. 3. Regenerálódó képessége tartós és önálló. 4. A telepítési és kezelési ráfordítások csekélyek és hasznosítás révén kiegyenlíthetők. 5. A parti vegetáció árnyékhatása gátolja a víz felmelegedését, javítja az oxigénfelvételt, a víz öntisztulási erejét és csökkenti a mederben a káros aljnövényzet kifejlődését. A vegetációval nem borított területen, kivált a lejtő alsó részén, hatványozottan nő az erózió kártétele 6. Gyökérzete állandóan, az árvízi szint alatti lombfelülete pedig nagyvíz esetén, hatékony eszköze a keresztáramlás mesterséges befolyásolásának. 7. A gyökérzet átszövi és köti a talajt, ezzel mérsékli a parteróziót, partomlást, s vele a víz nem kívánatos lebegtetett és görgetett anyagszállítását. 8. A domb- és hegyvidéken, bizonyos mérvű lefolyás-gátlást jelent, ami a terület vízháztartása szempontjából előnyös. 9. Hatása tájesztétikai szempontból is kedvező. 10. Másodlagos hasznosítása pedig még korántsem optimálisan kihasznált termelési lehetőséget jelent. Hátrányai, amelyek szakszerű alkalmazás és kezelés esetén, részben teljesen kikapcsolhatok, részben csökkenthetők, a következők: 1. A természetes parti vegetáció általában kiegyenlítetlen és hiányos. 2. A középvízi és középárvízi szint közötti szabadon álló fák és sűrű erős bokrok lokálisan nagy különbségű parterősítést jelentenek s így másodlagos kiüregelődést okozhatnak. 3. Gátlás nélküli, buja fejlődés esetén, a kisebb vizeknél hátrányos, árvízi lefolyást gátló tényezővé válhat a parti vegetáció. 4. Kis áramlási sebesség esetén a lehulló lomb is zavarhat. 5. A csatlakozó mezőgazdasági terület keskeny sávján a fás parti vegetáció árnyékhatása terméscsökkenést okoz. Hidvégardói Felső-malomcsatorna rézsűjén kifejlődött égerfák gyökérzete erőteljesen köti és védi a partot 6. A vízfolyások középső és alsó töltődő szakaszán gátolja a gépi kotrást és a kitermelt anyag elhelyezését. b) Az érintett terület vízháztartása és mikroklímája szempontjából: Hazánkban és a hazánkéhoz hasonló éghajlati, geomorfológiai és vízgazdálkodási adottságú országokban is egyre erőteljesebben érvényesül a mező- és erdőgazdasági termelés szempontjából feltétlenül helyes, ama vízgazdálkodási alapelv, miszerint a vízrendezés során A kezeletlen fás parti vegetáció hatása nyomán növekszik a veszélyeztetettség 11
