Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1968-02-01 / 1. szám

1. sz. táblázat A Gellért gyógyfürdő egyes jellemző adatainak alakulása Megnevezés 1935 1938 1950 1966 Gyógyfürdő-osztályok személyforgalma Fő 178 209 128 852 382 609 892 247 Hullám- és pezsgőfürdő személyforgalma Fő 126 404 111 076 441 669 564 064 A fürdő teljes személyforgalma Fő 304 613 239 928 824 278 1 456 311 A fürdő teljes évi kiadása P—Ft l 934 354* 1 597 721* 4 744 137 16 105 485 A fürdő teljes évi bevétele P—Ft 1 517 753* 1 466 364* 3 650 766 14 690 560 A fürdő évi eredménye P—Ft —416 601* —131 357* — 1 093 371 —1 414 925 Egy db gőzfürdő jegy ára P—Ft 1,60 1,60 4,-4,10 Egy db kádfürdőjegy ára P—Ft 1,60 1,60 4,50 4,70 Hullámfürdőjegy, 1 személyre P—Ft 2,20 2,20 5,-8,­Pezsgőfürdőjegy, 1 személyre P—Ft * Az összegek a Gellért Szálló eredményeit is magukban foglalják. 2,10 2,10 3,-6,­A II. világháborúban súlyos sérülések érték az épületet. A szállodai rész szinte teljesen ki­égett. A női termálfürdő erősen megrongáló­dott, de kisebb-nagyobb sérülést szenvedett min­den fürdőosztály. A háborús rongálódások mér­téke kb. 70—80 %-osnak volt tekinthető. Gyors, ideiglenes, majd végleges helyreállítási munkák­kal biztosították a lakosság részére a fürdő igénybevételét. 1945 áprilisában katonák, máju­sában pedig már a közönség fürdetése, kiszolgá­lása megindult. Nyáron pedig a hullám- és a pezsgőfürdő is működött. 30 ágyas reumakórház­­részleget létesítettek és helyeztek üzembe. 1948-ban az eddig egységes fővárosi vezetés alatt működő fürdő és szálló különvált és a szál­loda a Belkereskedelmi Minisztérium irányítása alá került. A fürdő felújítási és fejlesztési munkái a ta­nácsok megalakulásával vettek újabb lendületet. Ekkor került sor a Hullámfürdőnek gyepes na­pozóval történő bővítésére, új férfi és női súly­fürdők kialakítására, a férfi termálosztály tel­jes felújítására, a szálloda újjáépítése kapcsán a férfi és női tetőnapfürdő-osztályok teljes újjá­építésére, üzembe helyezésére stb. A fürdő forgalma ezekben az években szinte ugrásszerűen megemelkedett (lásd 1. sz. táblázat). 1958-ban igen jelentős anyagi ráfordítás ered­ményeként megnyílt a teljesen újjáépített, kor­szerűen kialakított Gellért Szálloda. A fürdő ha­sonló arányú teljes újjáépítésére és korszerűsí- 8. ábra. A Gellért pezsgőfürdője 7. ábra. Az újjáépült Gellért hullámfürdő tésére anyagi eszközök hiányában még nem volt lehetőség, ezért most a modern, új szállodával egy épületben jelentős újjáépí­tésre, korszerűsítésre váró gyógyfürdő van. A fürdő üzemeltetője a Fővárosi Fürdő­igazgatóság elkészítette a fürdőrészlegek (női termál, hullám, pezsgő stb.) rekonst­rukciójának terveit. A tervek mintegy 50 millió forintos költséggel azokat a tenni­valókat foglalják magukba, melyekkel a régi Sárosfürdő helyén, a világhírű Gellért fürdő ismét maradéktalanul betöltheti nem­csak a hazai, hanem az idegenforgalmi igényeket is kielégítő rendeltetését. Matusek Géza

Next

/
Thumbnails
Contents