Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-04-01 / 2. szám
2.5. A TIT gondoskodik a megyei szervek vízgazdálkodási ismeretterjesztő munkájának egységes szempontok szerint történő rendszeres támogatásáról. 2.6. A TIT az OVH által évenként megállapított őszszegben rendelkezésre bocsátott céltámogatást meghatározott feladatok elvégzésére fordítja és a felhasználásról évenként célcsoportosán beszámol. 2.7. A TIT biztosítja az OVH felügyelete alá tartozó dolgozók részére a szabadegyetemeken és nyelviskolákon való részvételt, elősegíti az ismeretterjesztő munkában részt vevő szakemberek klubjainak színvonalas megszervezését. 2.8. A TIT gondoskodik arról, hogy az OVH, illetőleg a Vízgazdálkodási Szakcsoport munkáját a TIT többi szakosztályai is megismerjék és lehetőség szerint támogassák. Jelen megállapodás 1968. évvel lép életbe. A TIT és az OVH a közvetlen kapcsolatot a TIT Országos Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Választmánya, illetőleg az OVH Vízgazdálkodási Főosztálya révén tartja fenn. Budapest, 1968. március 18. Dr. Ortutay Gyula s. k. Dégen Imre s. k. Kiss István s. k. Dr. Kertai Ede s. k. A megállapodás híven tükrözi az Országos Vízügyi Hivatal és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vezetőségének azon törekvését, hogy a két szerv közötti kapcsolatot szorosabbá téve — az eddig végzett munka elismerése mellett — a vízgazdálkodási ismeretterjesztés ügyét kiszélesítse és e sokrétű tevékenység népgazdasági összefüggéseinek feltárásával közkinccsé tegye. Észrevételek „Budapest csatornahálózatának jelenlegi helyzete és távlati terve” című cikkhez Berényi Lászlónak a folyóirat ez évi 1. számában megjelent ismertetése a Fővárosi Csatornázási Művek 1962. évi állapotára vonatkozó adatok alapján készült. Az azóta eltelt öt év alatt a fejlődés nem állt meg és úgy érezzük, hogy az időközben történt változásokról és megoldásra váró feladatainkról rövid tájékoztatást kell adnunk. A következőkben a művek 1967. év végi helyzetével, a városfejlesztés és ezzel kapcsolatban a csatornázás újabb eredményeivel, illetőleg kapcsolataival kívánunk foglalkozni. A főváros csatornázásának jelenlegi helyzete Az év folyamán a hálózatból a befogadóba 347 millió m3 szenny-, illetőleg csapadékvíz folyt le. A számlázott háztartási víz 79 millió m3, az ipari 158 millió m3 volt. A szennyvíz átlagos szerves szennyezettsége közepes. A víz a szivattyú- és tisztítótelepekre általában frissen érkezik, átlagos összetételét az alábbi táblázat tünteti fel: pH érték 7,4 Imhoff kehelyben 2 óra alatt leülepszik cm3 7,5 összes szárazanyag mg/1 1357,9 ebből ásványi mg/1 962,2 szerves mg/1 395,7 Összes lebegőanyag mg/1 314,5 ebből ásványi mg/1 134,9 szerves mg/1 179,6 összes oldott anyag mg/1 1043,5 ebből ásványi mg/1 828,6 szerves mg/1 214,9 Cl mg/1 144,1 Ammonia nitrogén mg/1 13,5 Zsír mg/1 408,3 Biokémiai oxigénszükséglet eredeti vízben mg/1 158,8 Káliumpermanganát fogyasztás eredeti vízben mg/1 113,2 A szennyvíz ipari szennyeződése jól kimutatható. A veszélyes ipari szennyvíz-bebocsátás miatt 315 km hosszú csatornát kellett „zárolnunk”. Ez azt jelenti, hogy a törzscsatorna-hálózat 20,5%-ában korlátozott, vagy éppen lehetetlen a tervszerű fenntartási tevékenység. A javulás ezen a téren ma még nem kielégítő. Örömmel és reményteljes várakozással tölt el bennünket az Országos Vízügyi Hivatal intézkedése, melynek nyomán megkezdődött a fővárosi ipari üzemek szennyvíztisztítási igényeinek felmérése a regionális vízminőségi terv keretében. Intézményünk összeállította a közcsatornákba bevezethető ipari szennyező anyagok határértékeit. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 492/1967. sz. alatt ezt elfogadta és kiegészítette vele a csatornázási szabályrendeletet. Az eddig e rendezetlen kérdés szabályozásával a tervezés feladatai és a jogi vonatkozások tisztázódtak. A fővárosi közcsatornahálózat hossza 2087 km-re növekedett. A bekötővezetékek nélküli, ún. törzscsatornák hossza 1537 km, amiből a főgyűjtők 91 km-t képviselnek. Az elmúlt évek statisztikai adatai szerint a közcsatornahálózat évenkénti átlagos növekedése 1—1,5%. A lakosság ellátottságára jellemző, hogy a csatornahálózatba bekapcsolt lakásokban él a főváros lakosságának háromnegyed része s a csatornázandó területből mintegy 40% elkészült. Meg kell itt jegyeznünk, hogy az első mutató látszólag kedvező értéke ellenére, az ellátottságban lényeges aránytalanságok vannak: a nagy laksűrűségű belső városrészek teljes csatornázottsága mellett, a peremkerületek nagy területei csatornázatlanok. A hálózat fejlesztésében — ez idő szerint — a főgyűjtők és nagyobb gyűjtők építése a domináns. A mellékhálózat bővítése az igényeket távolról sem elégíti ki részben a gyűjtők, részben a pénzügyi fedezet, de főként a szükséges építőipari kapacitás hiánya miatt. Ami ezen a téren mégis történik, az főleg az új lakótelepek kiszolgálásához szükséges hálózat fejlesztésére korlátozódik. Folyamatban levő nagyobb beruházásaink: a kőbányai déli főgyűjtő, a rákoskeresztúri szennyvíz-főgyűjtő építése és a Rákos völgyi főgyűjtő befejezése a Szugló utcától a Kerepesi útig. A szivattyútelepi beruházások közül kiemelkedik a kelenföldi telep bővítése, illetve rekonstrukciója. Az építkezés 1967-ben indult meg. Űj záporoldal épül és a meglevő gépházat, gépészeti berendezését teljes mértékben átalakítjuk vagy kicseréljük. A záporoldal új gépházáig meghosszabbítjuk a Budafoki úti főgyűjtőt. A gépházban elhelyezendő négy automatikus lapátállítású záporszivattyú kapacitása megfelel a főgyűjtő 18 m3/sec záporvíz terhelésének. A záporszivattyúk üzemeltetéséhez szükséges villamosenergiát két 500 kW-os diesel áramforrás fogja biztosítani. A szivattyú védelmére 9 cm pálcatávolságú, gépi tisztítású rács készül. A szennyvízoldalon durvarács; iker elrendezésű homokfogó; 3 cm pálcatávolságú, gépi tisztítású finomrács végzi a szennyvíz előtisztítását. Az ezeken átfolyó szennyvíz-zsilipmű irányításával vagy a kerülő csatornába, vagy a szívótérbe jut. A régi szivattyúk’ helyére négy, egyenként 1 m3/sec teljesítményű új szivattyú kerül. A szivattyúk nyomóaknára dolgoznak. Négyméteres Duna-vízállásig gravitációs az elfolyás. A szennyvíz a Duna sodrába 0 140 cm nyomócsövön át kerül. A telepen átfolyó szenny- és csapadékvíz mennyiségének mérése lehetséges lesz. A telep tervezett teljes üzembe helyezését 1970-re tervezzük. A délpesti szennyvíztisztító telep első évi teljes üzeme a múlt évben fejeződött be. A telep tervezett kapacitása 64
