Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-04-01 / 2. szám
azáltal, hogy a sorközből az eketest a gyomokat kiborította, ezzel egyidejűleg a kiemelt porfölddel a barázdaormokon kikelt gyomokat is leborította. Öntözés Az L—3—4-es táblában az ideiglenes csatornák kihúzása a műszaki tervdokumentációban meghatározott nyomvonalon történt, a 3. töltögetés befejezése után. A két ideiglenes öntözőcsatorna közötti távolság 57— 86 m között váltakozik. Az ideiglenes csatorna hossza 220—270 m. Az öntözést június 3-án kezdtük. Az egyszeri öntözés ideje 8—10 nap volt. Az első öntözés alkalmával 110—120 mm-nyi víznormával, míg a második, harmadik öntözésnél 80—90 mm víznormával dolgoztunk. A K—5-ös tábla öntöző barázdái hagyományos módszerrel minden harmadik kukoricasorba lettek kihúzva. Ennél a táblánál is kb. a fenti víznormákat alkalmaztuk. Az L—11-es tábla öntözést nem kapott, tekintettel arra, hogy ez öntözésre berendezve nincs, csatornahálózat nem érinti. Ez a tábla képezte a száraz művelésű kontrollt. Betakarítás A betakarítás minden táblán KB—2-es csőtörőgéppel történt. A szárat a gazdaság mind begyűjtötte siló alapanyagnak. A szár-termés megállapítása mérlegeléssel történt, így a kapott adatok pontosak. Betakarítás ideje: L—11-es tábla IX. 11—26-ig L—3—4-es tábla X. 21—28-ig К—5-ös tábla X. 28—30-ig. Terméshozam.: Tábla Kh Fajtája Cső q/kh Víz % mm szem q/kh Szár q/kh L—11 80 Mv—5 23,0 31 14,4 26,4 K—5 54 Mv—1 26,1 24 18,9 24,2 L—3—4 60 SK—1 56,0 26 38,0 22,2 L—3—4 22 Mv—602 49,5 26 33,7 20,6 L—3—4 52 Mv—1 35,4 24 25,2 19,4 Szem—csutka arányának megállapítása: A morzsolási arány megállapítását csak az L—3—4-es táblán termelt újabb fajtákra vonatkozóan végeztük el. Mv—602 82 % 18 % arányt mutat SK—1 82,5 % 17,5 % arányt mutat Mv—1 83,0 % 17,0 % arányt mutat Költségelemzés: Az alábbi táblázaton a mélybarázdás, a hagyományos barázdás öntözés és a száraz művelésű kukorica közvetlen költségeit hasonlítottuk össze egymással. Az általános költségeket figyelmen kívül hagytuk, mivel azok a jelen időszakban csak becsülhetők. A közvetlen költségek elemzése is rámutat a tendenciákra. Az elemzésből megállapíthatók az alábbiak: Viszonyszám Mélybarázdás Barázdás öntözetlen 1 kh-ra 2770,— Ft 2560,— Ft 1475,— 1 q/ra 85,66 Ft 135,23 Ft 114,— Term, átlag SK—1 38,0 q/kh Mv—602 33,7 q/kh Mv—1 25,2 q/kh Mv—1 18,9 q/kh 14,4 q/kh A termésátlagok a mélybarázdás módszernél a legmagasabbak. A kétféle öntözési mód és száraz művelésű kukorica termésátlagában mutatkozó különbség nem csupán az öntözés eredménye. Annak kialakításában a fajta és a tápanyagviszonyok is közrejátszottak. Ennek ellenére a mélybarázdásan és hagyományosan öntözött Mv—1-es fajta, termésátlaga közötti különbség érzékelhető a mélybarázdás öntözés javára. A költségek abszolút értékben 1 kh-ra vonatkoztatva a mélybarázdás öntözésnél a legmagasabbak (2770,— Ft). Az egységnyi termékre eső költségek viszont ez esetben a legalacsonyabbak a jelentős többlethozam miatt. így a Végleges önköltség is ebben az esetben a legkisebb lesz. Itt jegyezzük meg, hogy kísérletünk szabatosabb lett volna, ha mind a három módszerrel termelt kukorica talaját azonos tápanyagszintre állítjuk be, de célunk a hagyományos és az okszerű, a megalapozott kukoricatermesztés eredményeinek összehasonlítása is volt. 55
