Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-04-01 / 2. szám
Az eredményekből megállapítható, hogy a kiadott tápanyagokat az öntözött kukoricák maximálisan hasznosították. A szárazművelésű kukoricánál viszont a tápanyaghasznosítást a vízhiány gátolta. A kísérlet így az öntözés eredményeit is reprezentálja. A Csorbái Állami Gazdaság észrevételei: Tapasztalataink szerint a mélybarázdák a hagyományos öntözőbarázdákhoz képest a vizet jobban vezetik, a területen nem képződnek pangó vizek, a víz egyenletesen szívódik íel a barázdaormokba és emiatt túlöntözés veszélye nem áll fenn. A második öntözésnél kevesebb víznormával hatékonyabb az öntözés, mivel a víz oldalra kitörni nem tud, így az egész táblában nem volt tapasztalható pangó vízből eredő károsodás. Az öntözőmunkások, akik éveken keresztül dolgoztak a hagyományos barázdás öntözéssel, az új módszert szívesen csinálják, annál is inkább, mivel nem kell a kibocsátott vizet a barázdában nekik kísérgetni, a barázdákat több helyen átvágni, hogy a vizet a beázás végett mindenhová el tudják vezetni. A dolgozók teljesítménye az új módszerrel 30—40%kal emelkedett, ennek a következménye, hogy a dolgozóknak a keresetük is emelkedett. A gazdaság javaslatai: Az elkövetkező időkre az, hogy ezt a módszert alkalmazni kell, főleg olyan gazdaságban, ahol a téli belvizek sokára vezethetők le a tábláról. Ha a mélybarázda kihúzása őssszel megtörténik, a barázdákon könnyen elvezethető a belvíz, a talaj gyorsabban szárad, nagyobb felületen van kitéve a napfénynek, ennek következtében hamarabb szárad, hamarabb melegszik fel, korábban vethető. Javasoljuk a mélybarázdák kora őszi kihúzását, még abban az esetben is, ha a talajállapot kissé durva, rögös, a téli csapadék és fagy következtében beéredik és tavaszra ülepedett lesz. Amennyiben tavaszra a barázdaorom gyomos lenne, úgy a töltögető ekével a középről a gyomot egy-két cm mélységben ki kell vágatni és a kikerült földdel a bakhátak újra feltöltendők, ami által a bakhátakon kikelő gyomot is el lehet temetni (lásd a 3. sz. fényképet). Ahol a táblák moharosodásra hajlamosak, ott ez a módszer jónak mondható. Gazdaságunk ezt a módszert az 1968-as gazdasági évben mintegy 200 kh területen kívánja alkalmazni, melyből 120 kh-n a bakhátak már ki vannak húzatva. A kísérlet alapján elkészítettük a „mélybarázdás öntözés” technológiáját. E módszer nemcsak az öntözést biztosítja, hanem további előnyöket is hordoz magában: 3. fénykép A hagyományos barázdás öntözés alkalmazása esetén májusban, júniusban — a növényápolási és egyéb munkák miatt — nem lehetett az öntözőbarázdákat időben kihúzni, ez maga után vonta az első öntözés késését is, ami helyrehozhatatlan kárt okozott sok esetben. A mélybarázdás módszerrel ez a hátrány kiküszöbölhető és éppen ebben van ennek a módszernek a nagy jelentősége. Ez a módszer további előnyöket is hordoz magában, pl.: — a vízfelhasználás csökkenthető, — a munkások teljesítménye növekszik 40—50%-kal, így a munka termelékenysége is megnő, — az öntözés precízen végrehajtható, mert a barázdákból nem lép ki a víz és tócsák sem keletkeznek, — a vetés korábban megkezdhető, a gyorsabb szikkadás és felmelegedés miatt, — végül, de nem utolsósorban az ősszel kihúzott barázdák a téli belvíz levezetését is elvégzik, ami különösen a belvízre hajlamos területen jelent , a vetésnél nagy előnyt. Dr. Bozsik Tibor főosztályvezető Több érdeket érintő tervezést végez a VIZITERV a fehérvárcsurgói tározó létesítésével kapcsolatban. A Nehézipari Minisztérium a közeljövőben Fehérvárcsurgó alatt a Gaja-patak vízgyűjtőjében, új bauxitbányát telepít. A bánya nyitásának előfeltétele, hogy a Gajapatak kis és nagy vizeit a bánya feletti völgyből teljes egészében kizárják. Ennek érdekében Fehérvárcsurgó közelében tározó tó, s abból a mór—bodajki völgybe a tavat lecsapoló 20 m3/s vízvezetőképességű csatorna épül. A tervezett munkálatok során a mór—bodajki vízfolyást és a Gaja—Sárkeresztúr alatti szakaszát bővíteni kell. A munkálatok Székesfehérvár belsőségét és mezőgazdasági érdekeket is érintenek. * * * 1968. február 8-án a III. Borsodi Agrár Szabadegyetem keretén belül Szászhelyi Pál az OVH elnökhelyettese „Vízgazdálkodás és vízrendezés feladatai Borsod megyében” címmel tartott előadást Miskolcon. Az előadáson az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberein kívül számos érdeklődő vett részt a megyei tanácsi és pártszervek, valamint az ipari vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek részéről. Az előadást a II. Tiszai Vízlépcső tervezéséről és építéséről szóló film vetítése követte. 56
