Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1968-04-01 / 2. szám

A tápanyag N 38,9 q hozamra volt elég A tápanyag P 26,8 q hozamra volt elég A tápanyag К 23,8 q hozamra volt elég A K—5 tábla 1963-ban volt istállótrágyázva, ennek a 10%-a van figyelembe véve. Kiadott anyagok Hatóanyagban kg/kh-ra megnevezése kg/kh N P К Istállótrágya 1200 4,80 3,00 6,00 Nitrogén 25% 92 23,00 — — Foszfor 18% 111 — 20,00 — Káli 40% 60 — — 24,00 Összesen: 27,80 23,00 30,00 1 q szem előállításához szükséges 1,67 0,56 0,36 1 q szár előállításához szükséges 0,84 0,80 1,64 összesen: 2,51 1,36 2,00 A tápanyag N 11,— q hozamra volt elég A tápanyag P 16,9 q hozamra volt elég A tápanyag К 15,— q hozamra volt elég A száraz művelésű L—11 tábla 1963-ban volt istálló­trágyázva, ennek a 10%-a lett figyelembe véve. Kiadott anyagok Hatóanyagban kg/kh-ra megnevezése kg/kh N P К Istállótrágya 1200 4,80 3,00 6,00 Nitrogén 25% 165 41,25 — — Foszfor 18% 191 — 34,38 — Káli 40% 60 — 24,00 összesen: 46,5 37,38 30,00 1 q szem előállításához szükséges 1,67 0,56 0,36 1 q szár előállításához szükséges 0,84 0,80 1,64 összesen: 2,51 1,36 2,00 A tápanyag N 18,3 q hozamra volt elég A tápanyag P 27,4 q hozamra volt elég A tápanyag К 15,— q hozamra volt elég Elővetemények Az L—3—4 tábla 4 év óta, а К—5 tábla 5 év óta, az L—11 tábla 2 év óta kukorica. Та lajelőkészítés Az istállótrágyázás után a terület október 28. és november 10. között 25—28 cm mélyszántásban része­sült, amelyet simítóval zártunk le. A vetés előtti talaj előkészítő munkák március 28-án kezdődtek. Kétszeri fogasolással. A fogasolást kétszeri kultivátorozás követte és ezután történt a mélybaráz­dák kihúzása 90 cm sortávolságra, a gazdaság által készített kultivátor gerendelyre szerelt töltögető eke­testekkel (lásd az 1. sz. fényképet). A barázdák mély­sége kihúzás után 15—20 cm között váltakozott. Az L—11, К—5-ös táblákon hagyományos talajelőkészítési munka folyt. 1. fénykép Vetés Az L—3—4 tábla vetése IV. 18-tól 24-ig tartott 90 cm sortávolságra, a kialakított barázdák közötti távolság­nak megfelelően a barázda-ormok közepébe. A vetés mélysége 12—15 cm; vetőmag mennyisége a fajtáktól és 1000 mag súlyától függően 8—12 kg között váltako­zott, amelyből folyóméterenként 5—6 szem esett. A kukoricavetőmag fajtánkénti megosztása: L—3—4-es táblán S—K—1-es 60 kh L—3—4-es táblán Mv—602-es 22 kh (mélybarázdás öntözés) L—3—4-es táblán Mv—1-es 52 kh K—5 táblán Mv—1-es 54 kh (hagyományos barázdás öntözés) L—11 táblán Mv—5-ös 80 kh H. előállítás (öntözetlen) Az L—3—4-es táblán a vetés TVD—6-os vetőgéppel történt, amelyre az RS—09-es permetezőjét szereltük fel abból a célból, hogy a vetéssel egyidejűleg a bak­hátak vegyszeres gyomirtását is elvégezzük. A vegy­szerezésre К—64-es és Afalon gyomirtószert használ­tunk, amely vegyszerekkel egyúttal dózis kísérletet is állítottunk be. A vegyszerdózis a tényelegesen gyomirtott terület 1 kh-jára vonatkoztatva 1,0—1,5 kg—2 kg volt. 150— 200 liter vízzel történt a kiszórás. А К—5-ös és az L—11-es tábla ugyancsak TVD—6-os vetőgéppel lett vetve 70 cm sortávolságra hagyományos módszerrel. Az L—3—4-es táblánál a kelés kezdeti ideje május 2—3-a, a vetéstől számított 14—15 napra. Megjegyzendő, hogy a hasonló időben hagyományosan elvetett kukorica vetés kelés idejétől 3—4 nappal húzódott későbbre, ez főleg tapasztalható volt a SK—1-es kukorica-fajtánál. Ez a jelenség a szokásosnál mélyebb vetéssel magya­rázható. A vetés lezárására ennél a táblánál a vetéssel egyidő­­ben a gazdaság simahengert, amíg a többi tábláknál gyűrűshengert alkalmazott. Növényápolás Az L—3—4-es táblánál a gazdaság kézikapálást nem alkalmazott, — egyetlen kézi munkája az állomány­rendezés volt, amellyel 24—25 000 tövet alakított ki. А К—5-ös táblánál és az L—11-es táblánál kézikapá­lást alkalmazott. Az L.—3—4-es táblánál a sorközök művelése — három esetben — ugyanazzal a töltögetővei történt, amellyel a mélybarázdákat kiképeztük. A töl­­tögetés május 15-én kezdődött, 8 napos fordulóval há­romszor végeztük el egymás után folyamatosan. A töl­­tögetést ugyanaz a traktoros végezte, aki a kukoricát vetette. Az egyes töltögetések alkalmával figyelembe vettük a kukorica magasságát, valamint a sorközben levő gyomosodás mértékét. E két tényező szabta meg a töltögető eketestek által megmozgatott földmennyiséget. Ezzel elértük azt, hogy a kikelt gyomok elpusztultak 54

Next

/
Thumbnails
Contents