Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-04-01 / 2. szám
Remélhető, hogy az új ipari vízdíj és a minőségi felár hatása alatt komoly intézkedéseket tesznek a további takarékosságra, esetleg a saját vízmüveik nagyobb mértékű kihasználására. A Vízművek a vonatkozó jogszabályok keretein belül rugalmas gazdálkodást folytat a szerződéses iparvállalatok igényeivel kapcsolatban. Ha ezeknek a kontingensekben biztosított víz nem elegendő, mert esetleg a saját kútjaik vagy vízmüvük indokolt okból időlegesen nem üzemel és ezt kellő időben, általában a tárgyhó 10. napjáig bejelentik, akkor a Vízművek, ha a szükséges vízmennyiséggel a kérdéses hé'lyen és időben rendelkezik, operatív többletvizet engedélyez részükre, amelyet azonban a következő évi kontingens megállapításánál nem vesz alapul. A vállalatok állandó jellegű többletigényét vagy új vállalat igényét csak akkor elégíti ki, ha azok hozzájárulnak, igényeik arányában, a Vízművek fejlesztéséhez. Ez azt jelenti, hogy megtérítik mindazokat a költségeket, amelyek az igényelt vízmenynyiségek újratermeléséhez és a fogyasztási helyre juttatásához szükséges vízműberendezések létesítésével kapcsolatban felmerülnek. Ez idő szerint e költségek 1 m3/nap többletvízre vonatkoztatva 7000,— Ft-ot tesznek ki. Az ivóvízzel való takarékosság érdekében a Vízművek ipari vízellátó műveket is üzemeltet és ezek kapacitását fejleszti. A Délpesti Ipari Vízmű az О. V. F. beruházásában létesült, az Északpestit a Vízművek építette, a Délpestit a lágymányosi iparvállalatok hozták létre. Ennek bővítését az О. V. F. most hajtja végre. Az ipari vizet fogyasztó vállalatokkal kötbéres szerződést köt a Vízművek, hogy a haszontalan vízfelhasználást, a vízpazarlást itt is megakadályozza. A Vízművek vízgazdálkodási tevékenységéhez tartozik a vízhiányos és alacsony nyomású hálózattal rendelkező területek feltérképezése, a vízhiány okának megállapítása és a vízellátás javítására szolgáló intézkedések (nagyobb átmérőjű vezetékek építése, a nyomás fokozása, e célból esetleg egyes vízellátási övezetek határainak módosítása) megtétele. Alacsony hálózati nyomások általában olyan helyeken fordulnak elő, ahol két hálózati övezet találkozik. Ilyen helyeken az alsóbb övezet legmagasabban levő vezetékein sokszor nincs megfelelő nyomás, ezért szükségessé válik e vezetékeknek a magasabb hálózati övezethez való csatolása. Az ilyen területek vízellátása komoly gondot okoz a Vízműveknek, mert a magasabb övezetre kapcsolás előtt részletesen meg kell vizsgálnia, hogy az ingatlanok belső hálózatai, szerelvényei, berendezési tárgyai alkalmasak-e lényegesen magasabb nyomás elviselésére. A hálózati veszteség csökkentése céljából a Vízművek ellenőrzi mind az utcai, mind a magánterületi tűzcsapok használatát. Az utcai tűzcsapokról az ügyfelek indokolt kérése esetén engedélyez vízhasználatot, de a kérelmezőnek közölni kell, hogy mennyi vizet kíván felhasználni. Ennek ellenértékét átalányba számolja el a Vízművek. A gyárak, intézmények mérő nélküli tűzivezetékein levő tűzcsapokat rendszeresen ellenőrzi, azokat öblíti és ólomzárral látja el. Az ólomzár eltávolítása engedély njélkül csak tűz esetén jogos. A tűzcsapellenőrök munkájuk során számos esetben fedeznek fel jogtalan vízhasználatot, amikor természetesen megfelelő vízdíjátalány sújtja a vállalatokat. A hálózati veszteség csökkentéséhez tartozik a csőhálózaton előforduló hibák rövid időn belüli javítása, csőtörések, összekötőcső-sérülések, tűzcsapfolyások stb. sürgős megszüntetése. E célt szolgálják a rendszeres hálózatvizsgálatok, lehallgatások, valamint a jó üzemeltetéshez és a megfelelő minőségű víz szolgáltatásához elengedhetetlenül szükséges rendszeres fenntartási munkák, hálózatöblitések stb. A vízszolgáltatási szabályrendelet és a IV/1964. sz. vízügyi törvény úgy rendelkezik, hogy az ivóvízminőségű vizet általában a lakosság vízellátására kell fenntartani és más célra csak akkor adható, ha ezen túlmenően rendelkezésre áll. Vízhiány esetén az ipar vízfogyasztása korlátozható és indokolt esetben meg is szüntethető. A Vízművek vízgazdálkodási tevékenységéhez tartozik a lakosság vízellátásának — szükség esetén — kényszerintézkedések bevezetésével kapcsolatos biztosítása is. Ilyen kényszerintézkedések: a víz visszatartása a tárolómedencékben bizonyos fogyasztási időszakok javára, a parkok, kertek napközbeni locsolásának megtiltása, a legrosszabb helyzetben levő területekre a víz odajuttatása a hálózati tolózár kezelésével, a vízpazarlások fokozott ellenőrzése, felvilágosítás, propaganda, hírközlés a felesleges vízhasználatok megszüntetésére. A főváros vízellátása, a vízzel való gazdálkodás sokrétű feladataiból emeltük ki és mutattuk be a legfontosabbakat. Egy nagyváros vízellátását intéző dolgozók munkáját legjobban az dicséri, ha csend van a vízellátás körül, ha a panaszok a minimálisra csökkennek és a tett intézkedéseket a fogyasztók megértik és elfogadják. A sokszor ellentétes érdekek ütközésénél ez nem könnyű feladat. Nagy létszámú műszaki, gazdasági és jogi ismeretekkel rendelkező gárda szükséges hozzá, melyet a szocialista öntudat tesz képessé arra, hogy nehéz körülmények között is az alapvető szociális szükségleti cikkről, az ivóvízről gondoskodjék. A Fővárosi Vízművek ez évben ünnepli működésének 100. évfordulóját. Egy évszázad alatt létrejött és a nemzedékek váltásával nemcsak öröklődik, hanem fejlődik is az a szellemi és anyagi kincs, mely biztosítéka a kétmilliós főváros jogos vízigénye megnyugtató kielégítésének. Hajdú György—Lovass József Augusztus 4—17 között a TIT Országos Vízgazdálkodási Szakcsoport „Duna menti nyár” elnevezéssel Vízgazdálkodási Tudományos Napokat rendez Baján. A tudományos előadásokat kirándulásokkal, kulturális és sporteseményekkel tarkító progL ramsorozatra több mint száz hazai és külföldi hallgatót várhűk. * * * A Magyar Hidrológiai Társaság március 8-án tartotta 1988. évi rendes közgyűlését. A Közgyűlés megválasztotta a Társaság új tisztikarát: elnök: Dr. Vitális Sándor főtitkár: Elek Zoltán ügyvezető elnök: Illés György Csajághy Gábor alelnök: Bözsöny Dénes A vezetőség megválasztása után Dégen Imre államtitkár „A vízgazdálkodás feladatai az új gazdaságirányítási rendszerben” címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Korszerű nagyteljesítményű elektrohidraulikus berendezések mozgatják majd a kiskörei Vízlőpcső duzzasztóműveit és a hajózsilip elzárószerkezeteit. A berendezés próbaüzemét a Keleti Főcsatorna balmazújvárosi zsilipjénél megkezdték, ahol a 12 m széles és 5 m magas zsilip mozgatását — villamos vezérlés segítségével — 0,4 m átmérőjű, 160 tonna emelőképességű hidraulikus munkahenger végzi. 52
