Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1968-02-01 / 1. szám

3—4. ábra. A műanyagtömlős mellékvezetékek alkalmazása 40 °j)-os munkaerő-megtakarítást tesz lehető jé

karítást eredményez az acélcsöves berendezéssel szemben. A főnyomóvezetékről több helyen van leágazás és a vezetékek mentén összesen 70 szórófej működik. 6 mm-es fúvókanyílással. Az 5,0 atm üzemi nyomás az utolsó szórófejeknél is biztosítható. A 180 m3/óra teljesítménnyel dolgozó főszivatytyú a napi szennyvízmennyiséget 9 óra alatt adagolja ki.

Minden évben a kampány kezdetekor részletes szennyvízelosztási tervet készítenek. 1966-ban 85 napos feldolgozási időt számítva, összesen 136 000 m3 szennyvízből 100 900 m3-t irányoztak elő öntözésre, 35 100 m3-t pedig tárolásra. A kedvező időjárás következtében a teljes szennyvízmennyiséget elöntözték. Az 1967. évi terv az előző évinél jobb cukorrépatermés figyelembevételével készült. 104 napos kampány alatt összesen 166 400 m3 szennyvizet vettek alapul, melyből ugyancsak 100 900 m3-t terveztek öntözésre, a többit pedig tárolásra.

A szennyvízöntözés célja elsődlegesen a szennyvíz elhelyezése, vagyis annak megakadályozása, hogy az az Ilmenauba jutva szennyezze annak vízét. Másodlagosan azonban értékelik a szennyvíz talajjavító és trágyázó hatását is. A Braunschweigi Mezőgazdasági Kutató Intézet vizsgálatai szerint 1 m3 szennyvízben — több elemzés átlagaként —

231 g N 81 g P-,Or)

208 g K2 О

található, ami 35 mm/ha szennyvízadagolás esetében megfelel

70 kg/ha N 5 kg/ha Po 05 80 kg/ha K2 О

tiszta tápanyagmennyiségnek. A tapasztalatok szerint ennek a mennyiségnek a következő évben az öntözött területre kerülő növények csak mintegy 50 %-át tudják hasznosítani.

A szennyvizet elsősorban szántott területeken, kisebb részben réten öntözik el. A télen öntözött táblákat a következő évben kapásnövényekkel, főként cukorrépával és takarmányburgonyával hasznosítják. A nyári időszakban a növényeket a folyóvízzel öntözik. A tárolótavakban maradt vizet még a tenyészidő előtt kiöntözik.

Az öntözött terület talaja változó. Oldenstadt környékén könnyű homoktalajok vannak, kötöttségi számuk 25 és 40 között változik. Ezek különösen alkalmasak a szennyvízelhelyezésre. Kirchweyhe és Ripdorf környékén már kötöttebb talajok találhatók. A vízbefogadóképesség-vizsgálatok alapján egy-egy öntözéskor általában 35 mm-es adagokat alkalmaznak. A területen az átlagos talajvízállás 2,40 m. A Szennyvízszövetséghez tartozó terület szántóföldi részének 65 %-án gabonaféléket (búzát, tavaszi árpát, zabot) termesztenek, 35 %-án pedig az említett kapásnövényeket.

Érdeklődésre tarthat számot az a szervezeti forma is, melyben a szennyvízöntözést végzik. Az Uelzeni Szennyvízszövetség az állam által szervezett víz- és földtársulások I. kategóriájába tartozó társulat. A víz- és földtársulások alapszabálya 13 olyan feladatot tartalmaz, melyek közül legalább egyet célul kell maga elé tűznie az egyes területi szövetségeknek. Ilyen feladatok pl. a vízfolyások szabályozása, partvédelme, karbantartása, a földek víztelenítése, lecsapolása, öntözése, az árvíz elleni védekezés, az ivó- és ipari víz előállítása, a szennyvizek elvezetése, hasznosítása, tisztítása, a talajvízgazdálkodás, a talajok javítása, st'b. Ezekben a társulásokban összekapcsolódik az állam és a tagok kölcsönös érdeke, mindkettő kifejezésre jut. Az Uelzeni Szennyvízszövetség feladata például kettős:

1. a cukorgyár ipari szennyvizének a kampány alatt történő, károkozás nélküli elöntözése;

2. a földeknek a tenyészidőben friss vízzel történő öntözése.

A Szennyvízszövetség tagjai a hatásterületen levő mindenkori földtulajdonosok. Az Uelzeni Cukorgyár RT kereken 33 ha területtel szintén tagja a Szövetségnek. A feladatok ellátásához szükséges gépek és berendezések a Szennyvízszövetség tulajdonát képezik, azokat a Szövetség üzemelteti és karbantartásukról is gondoskodik. A költségek viselése az alábbiak szerint oszlik meg:

31