Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1968-02-01 / 1. szám

a) A cukorgyár viseli a gyár­tási kampány alatt végzett szennyvízöntözés üzemköltsé­geit, valamint a szivattyúállo­mások, a földbe épített csőve­zeték és a hidránsok létesítésé­nek és karbantartásának költ­ségeit. b) A Szövetség többi tagja viseli a friss vízzel a tenyész­­időben történő öntözés költsé­geit a területre juttatott víz­­mennyiség arányában, és a mozgatható öntözőfelszerelések költségeit az egy-egy tagra eső terület arányában. A mozgat­ható öntözőberendezéseket a tagok ellenszolgáltatás nélkül bocsátják a szennyvízöntözés­hez a Szövetség rendelkezésére. Ügy gondolom, hogy a hazai vízgazdálkodási társulatok a fentiekhez hasonló módon jó néhány cukorgyárunknál meg tudnák oldani a szennyvízelhe­lyezés és hasznosítás vajúdó problémáját. A társulatok szer­vezésében, a munka megindítá­sában nem kis szerep jut a víz­gazdálkodási szakembereknek. Elsősorban az ő segítségükre kívántunk lenni akkor, amikor az uelzeni megoldást ismertet­tük, hogy kezdeményezéseikhez, érvelésükhöz az adatokat fel­használhassák. Vermes László tud. munkatárs VITUKI HÍREK Jelentős fázishoz érkezett a 2 db, egyenként 18 m nyí­lással tervezett Békési Duzzasztómű építése. December elejére elkészült a 48 x 27 m-es alaplemez közel 3000 m" vasbeton beépítésével. 1968 első negyedében megkezdődik a pillérek építése. * * * 1967. december 11—12-én Dr. Erdei Ferenc akadé­mikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő­titkára látogatást tett Szolnok megyében. Első napon a Megyei Tanács vendége volt, ahol a termelőszövet­kezetek helyzetével, problémáival ismerkedett. Második napon a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál tett látogatást, ahol a II. Tiszai Vízlépcső építésével és a termelőszövetkezeteket ezzel kapcsolatosan érintő gaz­dasági és közgazdasági problémákról tárgyaltak, majd a vízlépcső építkezését is megtekintette. Vízigények növekedése Kaliforniában Kalifornia állam lakossága 1966 és 1965 között az elektronika és repülőgépgyártás erőteljes fejlődésének hatására 13 millióról 18,75 millióra nőtt. Ezzel egy­idejűleg az öntözött terület 3 millióról 3,45 millió hek­tárra emelkedett. A 40 milliárd m3-es teljes vízigény 88%-át mezőgazdaság hasznosítja. A távlati tervek szerint 1990-ben 35,3 millió lakos­sal, 3,85 millió hektár öntözött területtel és 50 milliárd m3 teljes vízigénnyel számolnak. Ezt a vízigényt az Eel és Feather folyóra telepített komplex vízrendszer elégíti majd ki, amelynek ter­vezéséről és építéséről (21 nagyobb völgyzáró gát, 9 erőmű, 19 szivattyútelep stb.) Kalifornia állam Vízgaz­dálkodási Minisztériuma gondoskodik. Az 1990-re elkészülő vízrendszer — amely mintegy 800 km-re szállítja a fogyasztókhoz a vizet — építési költsége kereken 2 milliárd dollár. A számítások sze­rint a beruházás a csúcsenergia és a kiszolgáltatott víz értékesítése révén már 1991-ben megtérül. Az OVF—Vízügyi Építő Vállalat kivitelezésében készülő Köszörű­völgyi völgyzáró gát építése befeje­zéshez közeledik. A völgyzáró gát gépi földmunkája 1966. szeptember hónapban kezdődött. Szeptember és október hónapokban a végleges gépi technológia kidolgozására próba­tömörítéseket végeztek és elvégez­ték a völgyzáró gát alapozását. A próbatömörítési eredmények értéke­lése alapján 1967 áprilisától szep­tember végéig a völgyzáró gát gépi földmunkája (156 000 m3) elkészült. Jelenleg a völgyzáró gát befejezési munkája, a Rosacometta burkoló­lapok fektetése készül. * * * November 24-én történt meg a VIZITERV által tervezett keszthelyi szennyvíztisztító telep üzembe he­lyezése. A telep a legkorszerűbb technológiával tisztítja Keszthely város szennyvizét, figyelembe véve a befogadó Balaton vízvédelmével kapcsolatos különleges követelmé­nyeket is A szehnyvíz mechanikai tisztítását rács, homokfogó és Dorr­­rendszerű, egyszintes ülepítő végzi. A biológiai tisztítás eleven iszappal, felületi levegőztetésű (Kessener) medencében történik. Innen ugyan­csak Dorr-rendszerű utóülepítőbe jut a szennyvíz, majd 2 db oxidá­ciós árokban még utótisztítást is kap, mielőtt a Balatonba kerülne. A tisztítótelep kialakítása a szenny­víznek öntözési célú hasznosítására is lehetőséget biztosít. * * * A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya 1967. no­vember 24-én elnökségi ülést tartott. Szászhelyi Pál OVF főigazgató­helyettes részletes tájékoztatást adott az elnökségnek az új gazda­ságirányítási rendszernek a társu­lati tevékenységet érintő alapelvei­ről, a vízrendezés és fejlesztés meg­gyorsítása érdekében kialakított új támogatási rendszeréről és a társu­lati mozgalom időszerű kérdéseiről. Az elnökség a továbbiakban meg­tárgyalta a választmányok 1968. évi költségelőirányzatát, a társulati szervezeti szabályzat minta-terveze­tét, valamint a társulati vezetés több kérdését. * * * Befejezéshez közeledik a szolnoki 2000 m3-es víztorony építése. Itt került első ízben kivitelezésre a VIZITERV által tervezett — 500— 3000 m3 befogadóképességű, kehely formájú tárolótérrel kialakított — korszerű víztoronytípus. Ennek a típusnak — esztétikus megjelenésén kívül — legfőbb előnye a gazdasá­gosság, mely jelentős építési (első­sorban állványozási) költségmeg­takarításából ered, továbbá az épí­tési idő csökkentése. A kehely vb. fenéklemezének zsaluzására szolgáló 37 m átmérőjű vb. héjszerkezet a fenéklemez armatúrájával együtt a térszinten készült el — minimális állványozási anyag felhasználásá­val — és ezt az előzőleg csúszózsa­luzással megépített 6 m átmérőjű, 50 m magas toronytörzs tetején el­helyezett hidraulikus emelőszerke­zet emelte fel a terv szerinti 39 m magasságra. A fenéklemez betono­zását tehát magas állványzat és zsaluzó faanyag alkalmazása nélkül valósították meg. A víztorony építési költsége így kereken 6,5 millió Ft volt, ami kb. 15 %-kal kevesebb a hagyományos módszerrel épült, azonos tárolóké­pességű és magasságú víztornyok építési költségénél. Remélhető tehát, hogy az ismertetett víztoronytípus és építési technológia — említett előnyeinél fogva — nemcsak hazai viszonylatban, de esetleg külföldön is széles körű alkalmazásra fog találni. Az „EMELKA” rendszerű emelő­berendezést — melyet ennél az építkezésnél alkalmaztak először — a Vízügyi Építő Vállalat gyártotta a kivitelező Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat részére. A torony törzs tetején elhelyezett hid­raulikus sajtók 9 db nagy szilárd­ságú acélsodrony segítségével húz­ták fel fokozatosan „araszolva” — szorítópofákkal fogva a sodronyt — a 380 t súlyú szerkezetet a szüksé­ges magasságra. 32

Next

/
Thumbnails
Contents