Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-12-01 / 6. szám
Dr. Tőzsér János tanulmányában megállapítja, hogy a növénytermelés iránya, szerkezete minél intenzívebb — annál kedvezőbb az öntözés eredményessége is. A beérkezett dolgozatokban található ezzel ellentétes megállapítás is. Kiss Károly vizsgálata szerint minél magasabb a szerkezeti intenzitás és a termelési színvonal a gazdaságban, annál nagyobb a hozam és különösen a jövedelem kockázatának mértéke, tehát növekszik az öntözés szükségessége. Czabala László és Keresztúri János tanulmányában a munkadíjazás és öntözés színvonalának összefüggéseiről írva megállapítható, hogy a műszaki berendezések korszerű színvonala fejlettebb munkaszervezést és munkadíjazást tesz lehetővé. Ez viszont növeli az öntözés szakszerűségét, amely visszahat az öntözés eredményességére. Az üzemi mezőgazdasági vízhasznosítás oldaláról megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Kiskörei öntözőrendszer tervezésénél alapos körültekintéssel igyekeznek elemezni a hasznosítható üzemek körülményeit, a színvonalas vízgazdálkodás érdekében. Erről számol be Dinnyés János beküldött tanulmánya is, mely szerint az öntözőrendszer mezőgazdasági hasznosításának tervezése két irányból, a vízgazdálkodás regionális fejlesztése, valamint a mezőgazdasági üzemi igények alapján történik. Kérdésként merülhet fel, hogy a kedvezőtlen adottságú üzemek, melyek jelentős számban vannak az öntözőrendszer által érintett tájon, s a jövőbeni gazdálkodásukhoz nem lesz-e elengedhetetlen feltétel az öntözővíz. Másrészt vannak e tájon kedvező adottságúnk, de szubjektív ok miatt alacsony színvonalon gazdálkodó termelőszövetkezetek — pl. vezetés, szakemberellátás — ahol a kizáró döntés szintén megfontolandó. Már eddig is tapasztalhattuk, hogy az ilyen gazdaságokban a szubjektív okok megváltoztatásával — pl. jó gazdasági és szakmai vezetők beállításával, vagy egy jó termelőszövetkezettel történő egyesüléssel — egyik évről a másik évre gyökeresen megváltozhat a gazdálkodás színvonala. A Kiskörei öntözőrendszer hasznosításának hosszútávra szóló eldöntésénél ezért nagyon megfontolandó, hogy az öntözővízzel ellátható területen gazdálkodó nagyüzemek közül lesz-e olyan, amely nélkülözheti az öntözést. A szekcióülések vitái, javaslatok Az agrotechnikai szekció ülésén élénk vita két nagy témakörben alakult ki. Az öntözési prognózis és az öntözési időszak megnövelés késő őszi és kora tavaszi tároló öntözések, valamint az öntözött területek jobb talajművelés melletti nagyobb adagú tápanyagellátása tekintetében. A vitában központi kérdésként szerepelt még a fajta a tápanyag és vízellátás összefüggései a komplex vízgazdálkodás, valamint az öntözés rendszerének fejlesztése. A szekcióülés meddőnek minősítette a jó vagy rossz talajon célszerű-e öntözni, kialakult vitát és úgy foglalt állást, hogy a kérdésben a gazdaságosság szabjon határt. Nem volt egyértelmű vita a pangóvizek elvezetéséről, vagy a talajba történő bevezetésének lehetőségéről. Ebben a kérdésben az eddigi külföldi és hazai eredmények is egyöntetűen állapítják meg az időjárási tényező bizonytalan voltát. A határozati javaslatként különösen kiemelték a hatóanyagban nagyadagú tápanyaggazdálkodást a nagyobb termőképességű, az öntözést jól megháláló fajták előállításának szükségességét. Továbbá a komplex vízgazdálkodás tervszerű kiszélesítését a tápanyag és öntözés együttes hatása érdekében a differenciált műtrágyaellátást. Hangsúlyozták, hogy a talajok vízgazdálkodásának agrotechnikai eszközökkel történő javítása fontos feladat s a vízgazdálkodásnál nemcsak kizárólagosan a víz elvezetése vagy az öntözés végzése a cél. A további állásponttal ellentétben a növények többségénél — jobb a folyamatos öntözés mint a fenológiai 10. ábra, Szépen kifejlődött az öntözött cukorrépa a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban fázisokhoz mechanikusan igazodó öntözés. Az öntözéses gazdálkodás esetén a mélyebb talajművelési (mélylazítás) alkalmazása kívánatos, a talaj hosszabb ideig képes tárolni az öntözővizet, és itt van nagy szerepe különösen a tavaszi tároló öntözéseknek. A talajtani szekció ülésén a legalaposabb vita az öntözés által bekövetkezhető sófelhalmozódás, a másodlagos elszikesedés témakörében volt. Élénk volt a talajvédelem körüli vita is, és vitatták az öntözővíz minőségének kérdését is. Többen szóltak amellett, hogy a vízháztartásba való beavatkozásnak tartósnak kell lenni, és az öntözéssel javítani, de rontani is lehet a talajt. A vita során jelentős helyet kapott a sófelhalmozódás előre jelzésének és a talajvédelemre szoruló területek nemzetközi méretű felmérése és feltérképezése. Szükségesnek minősítették az olyan további kutatásokat, amelyek együttesen vizsgálják pl. szerves trágyázás, öntözés, alagcsövezés stb. és amelyek fokozott figyelemmel vannak a megelőző és összegező vizsgálatokra. A határozati javaslatok között külön ki kell emelni a talajvédelmi térképre vonatkozó javaslatot és a talajvédelem témakörébe vágó további javaslatot. A másodlagos szikesedés és sófelhalmozódás veszélye előrejelzéseken szükséges módszert ki kell dolgozni. Fokozott figyelmet kell szentelni a talaj szerkezetet megőrző és -kialakító anyagoknak különösen a talajvédelem vonatkozásában a műanyagok használatának. Finomítani kell és továbbfejleszteni az öntözővíz minősítésének módszerét, összehangolva az öntözőterület talajviszonyaival. A vízháztartási szekció ülésén többen vitatták az öntözés időpontját és az öntözési norma újabb kérdését. Továbbá a talaj, a víz és a növény egymásra való hatását. A biológiai kérdések kapcsán többek között élesen felvetődött a növény vízhasznosító hatásfoka is. A szakemberek szerint ez a kérdés a vízgazdálkodás gyö-191
