Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-06-01 / 3. szám
3. ábra. Kisipar cellák a Pesterzsébeti Kísérleti Szennyvízöntöző Telepen tetben egyaránt), a folyamatos és egész évi szennyvízelhelyezés lehetőségei, a szennyvíztárolás, a biztonsági területek műszaki megoldásai, a táblán való vízszétosztás, valamint összehasonlító gazdaságossági vizsgálatok, stb. problémáira várnak sürgősen részben egyedi, részben általánosítható válaszokat a kutatóktól. Az üzemeltetés vonaláról sajnos ma még közvetlenül nem kap feladatokat a kutatás. A most megvalósuló, ma még tervezés alatt álló szennyvízöntöző telepek megépítése és üzembe helyezése után azonban minden bizonnyal főként belső üzemszervezési, agrotechnikai és a végrehajtás módjaival kapcsolatos részletkérdésekkel jelentkeznek majd az üzemeltetők is, és erre már ma fel kell készülnünk. 3.1. Külföldi tapasztalatok Tanulmányutaknak és nemzetközi munkacsoportok révén kialakult szoros kapcsolatoknak köszönhetjük, hogy a szennyvízöntözés területén folyó kutatómunkát — különösen a környező és bennünket legjobban érdeklő szocialista országokban — jól ismerjük. Ezek az ismeretek egyrészt serkentik, új irányok felé terelik, vagy új szempontokkal egészítik ki, új módszerekkel gazdagítják a hazai kutatómunkát. Másrészt viszont visszatartják olyan feladatok megoldásától, melyeket más országokban már megoldottak, vagy amelyek megoldás alatt vannak, és ezáltal a fölösleges, párhuzamos kutatás veszélyét küszöbölik ki. Nem vonatkozik ez természetesen minden kutatási feladatra, hiszen a legtöbb problémát egy-egy ország vagy országrész sajátos viszonyainak megfelelően, helyileg lehet csak megoldani. Leginkább a módszertani kérdések, továbbá a gépesítés területén folyó kutatásban lehetséges ésszerű munkamegosztás és eredményes kooperáció az egyes országok között. Szennyvízöntözési kutatásokkal a szocialista országok közül az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió foglalkozik legintenzívebben, de újabban Bulgáriában, Csehszlovákiában és Romániában is egyre szélesebb körű kutatómunka folyik. A nyugat-európai országok ilyen irányú tevékenységéről kevesebb információnk van, de legtöbbet Nyugat-Németországban, Franciaországban és Olaszországban foglalkoznak szennyvízöntözési kutatásokkal. A szaksajtót állandóan figyelemmel kísérjük és felhasználjuk mindazt, ami eredményeikből hazai viszonyok között hasznosítható. 3.2. Nemzetközi kötelezettségek A szennyvízöntözéssel kapcsolatos problémák megoldásának elősegítésére jelenleg két olyan nemzetközi koordináció van, amelyben Magyarország is érdekelt. A KGST-hez tartozó országok vízgazdálkodási szervei vezetőinek értekezlete (VVÉ) több olyan kutatási témát jelölt ki, mely minden tagországban jelentős, és amelyben szükség van az országok közötti koordinációra. Ezen témák között van a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása is és ebben a témában folyó munka fő szervezőjéül a VVÉ Magyarországot jelölte ki. Az egyes tagállamok szennyvízöntözési kutatómunkájának koordinálásával létrejött tudományos-műszaki tanács első ülését 1966 októberében Budapesten tartotta, melyen a résztvevő szakértői delegációk megállapodtak a legfontosabb kidolgozandó áltémákban és felosztották egymás között a munkát, melyet 1969-re kell befejezni. A munka célja az, hogy eredményei alapján egységes normatívákat és szabványokat lehessen kidolgozni a KGST-országok részére a szennyvízöntözéssel kapcsolatban. Az egész munka fő szervezői tisztje mellett számos altémában jutott ránk a koordinátor szerepe, és több altémában vállaltunk közreműködést is. Mindez — de különösen az utóbbi — nagy felelősséget ró a hazai kutatásra. A feladatok mindegyike hazai vonatkozásban is fontos kérdések megoldását segíti elő, legtöbbjük aránylag rövid időn belül megoldandó feladat, és a nemzetközi kötelezettség csak fokozza jelentőségüket. Ezeket a feladatokat be kell építeni a hazai kutatási tervekbe, így azok döntően befolyásolják a további kutatómunkát. A feladatok megoldása és kötelezettségeink eredményes teljesítése érdekében haladéktalanul szükség van a szennyvízöntözési kutatásokkal foglalkozó, illetve azokba bekapcsolódó hazai kutatószervek szorosabb együttműködésére és munkájuk jobb koordinálására. Régebben működik az a munkacsoport, mely a szocialista országok akadémiáinak tudományos együttműködése keretében létesült, s amelynek — mint azt már említettem — a hazai szennyvízöntözési kutatómunka megindulása és eddigi működése sokat köszönhet. Ez a koordinációs munkacsoport 1959 óta kétévenként tart konferenciákat mindig más-más országokban (1963- ban pl. Budapesten), és tűzi napirendre a szennyvízöntözés legidőszerűbb kérdéseit. Magyarország részéről a VITUKI vesz részt koordinátorként ebben a munkacsoportban. 4. A TOVÁBBI FELADATOK Alábbiakban szeretném összefoglalni a szennyvízöntözési kutatás előtt álló legfontosabb feladatokat. 4.1. Szennyvízminőségi és talajtani kutatások A két kísérleti telepen folyó, ellenőrző jellegű szennyvíz-vizsgálatokat süríteni kell és a pontminták vizsgálatáról át kell térni átlagminták vizsgálatára. Vizsgálatokat kell folytatni az öntözésre kerülő szennyvizek megengedhető kémiai mutatóinak meghatározására, a termésre és 90
